Hamar teljesítette a devizapiac Gyurcsány Ferenc óhaját: a forint az euróval szemben múlt pénteken 282,35-re gyengült. Ennél többe még soha nem került az uniós pénz egy egysége. Az új árfolyamrekord csak egyetlen fillérrel maradt el annak a sávnak a közepétől, amelyben a hazai valuta - a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése alapján - az euróval szemben 2003 júniusától ingadozhat. Tizenkét nappal korábban még 263 forint volt a kurzus, akkor hirdette meg a kormány költségvetési megszorító intézkedéseit, a miniszterelnök pedig azt a kívánságát, hogy a javuló költségvetési egyensúly hatására csökkenhet a hazai kamatszint, s az emiatt kisebb vonzerejű forint „elkezdhet a középárfolyam felé mozdulni". E kijelentésével Gyurcsány felrúgta a fiskális és a monetáris politika közötti szokásos táncrendet. Az árfolyam-, illetve kamatcél meghatározása ugyanis az MNB asztala. Mi több, 2001 májusa óta még a jegybank sem egy általa kívánatosnak tartott euró-forint kurzuson keresztül próbálja meg elérni törvényben előírt célját, az árstabilitást, hanem a másfél-két éves távlatban kijelölt inflációs mutató követésével.
Valutakereskedés a Váci utcában. Váltás magyar módra. © Túry Gergely |
Gyurcsány szándéka kézenfekvő: a gyengébb forint javíthatja a folyó fizetési mérleget, a kifizetődőbbé váló export mérsékelheti a megszorítások miatti gazdasági visszaesést, miközben a magasabb infláció növelheti a költségvetés bevételeit, és csökkentheti a reálbéreket - adott logikus magyarázatot a HVG-nek Lányi Bence, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője. Egyúttal azonban az az óhaj is vezérelhette a miniszterelnököt, nehogy túlzottan megerősödjön a forint - közölte az MNB monetáris tanácsának (mt) egyik, neve elhallgatását kérő tagja. Hiszen a költségvetési megszorítások a közgazdasági tankönyvek szerint árfolyam-erősítő hatásúak. Márpedig a Gyurcsány-program nemzetközi összehasonlításban igen szigorú, összességében a hazai össztermék (GDP) egytizedére rúgó mérlegjavítást irányoz elő, amire ráadásul a befektetők már hónapok óta áhítoztak (HVG, 2006. április 14.).
A jelek szerint a forinterősödéstől fölösleges volt tartania Gyurcsánynak. Mindenekelőtt azért, mert jócskán elszámította magát: a befektetők és az MNB egyáltalán nem voltak elájulva a megszorításoktól, mivel azok elsősorban az adóbevételek növelésére irányultak, kiadáscsökkentést csak elvétve tartalmaztak, a költségvetési konszolidációt hosszabb távra megalapozó reformokról eddig szó sem esett közöttük. Rossz pontot kapott a piactól az a kormányzati beismerés is, hogy az állami költségvetés idei, GDP-arányos hiánya 9,5 százalék is lehet, de a kötelező nyugdíjpénztári befizetések állami bevételként történő elszámolásával is minimum 8 százalék. Amit ráadásul a befektetők által irányadónak tekintett amerikai Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet akként „díjazott", hogy lerontotta a hosszú lejáratú magyar forintadósság kockázati besorolását. Ugyanezt a nemzetközi hitelminősítői elitből a brit Fitch Ratings már tavaly decemberben megtette, így csupán- csak az amerikai Moody's Investors Service tartja a magyar államadósságot a legmegbízhatóbb kategóriában.
Második rész (Oldaltörés)
Bár a múlt hét végi balatonőszödi kormányülés döntött az oktatási, az egészségügyi és a közigazgatási reform idei elindításáról, ez sem volt elegendő a megrendült hitelesség helyreállításához, az euró hétfőn is 280 forint felett cserélt gazdát. Igaz, erősödésre amúgy sem volt sok esély, mivel a kormány - pechjére - akkor jelentette be a megszorításokat, amikor a nemzetközi befektetési klíma nem kedvez a Magyarországhoz hasonló feltörekvő országoknak. Éppen azért volt veszélyes Gyurcsány árfolyam-befolyásoló kinyilatkoztatása, mert a legfejlettebb államokban manapság kamatemelési tendencia érvényesül, ami sok befektetőt arra sarkall, hogy a kockázatos befektetési eszközökben (részvényekben, a feltörekvő országok állampapírjaiban) lévő pénzeiket rizikómentes amerikai, nyugat-európai és japán állampapírokba csoportosítsák át. Elemzők biztosra veszik, hogy az inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lapunk megjelenésének napján, csütörtökön legalább negyed százalékponttal srófolja fel a jelenleg 5 százalékos irányadó kamatát. Hasonlóképpen tehet az Európai Központi Bank (ECB) a 2,75 százalékos kamatával, s egyre több jel mutat arra, hogy kilencévnyi szünet után a japán központi bank is ránthat egyet a monetáris gyeplőn.
Az éveken át felettébb vonzó, a fejlett piaci kamatokhoz képest tisztes, 5-8 százalékpontos felárat biztosító feltörekvő piaci eszközökből azért áramlik a pénz a fejlett országokbeli állampapírokba, mert utóbbiak hozamhátránya jelentősen szűkült. Egy tíz év múlva lejáró amerikai államkötvényhez például múlt csütörtökön 5,22 százalékos hozammal lehetett hozzájutni, már „csak" 2,25 százalékponttal kevesebbért, mint egy ugyanilyen futamidejű magyarhoz, ami sok befektető számára már nem elégséges felár az itteni nagyobb kockázatért.
A tőzsdeindexek világszerte esnek, a fejlettebb országoké kevésbé, a feltörekvőké jobban. Míg például múlt csütörtökön a New York-i Dow Jones részvényindex 2,2, a frankfurti DAX 2,3 százalékkal mutatott kevesebbet a három hónappal korábbinál, a budapesti börzebarométer 12,3, a prágai 15,6, a varsói 8,1, a moszkvai 6 százalékos mínuszban volt. Az amerikai Emerging Portfolio Fund Research intézet adatai szerint május 15. és június 21. között 22 milliárd dollár hagyta el a feltörekvő piacokon befektető részvényalapokat.
Azt, hogy a feltörekvő országok közül melyikből vonnak ki több, illetve kevesebb tőkét, a befektetők a makrogazdaság állapota, a belpolitikai helyzet és a kilátások alapján döntik el. Az izlandi korona, a török líra, az új-zélandi dollár és a dél-afrikai rand a magas folyó fizetési mérleg és költségvetési hiány, valamint államadósság miatt értékelődött le, a lengyel zlotyt az ügynökügybe kevert pénzügyminiszter lemondatása, míg a szlovák koronát a választási végeredmény gyengítette, ami a befektetők szemében velük egy kalapban szereplő forint árfolyameséséhez is hozzájárult.
Harmadik rész (Oldaltörés)
Veres jános. Árfolyam-kilométerek © Müller Judit |
A forint jövőbeni árfolyamát illetően talán minden eddiginél nagyobb a bizonytalanság a devizapiacon. Bár arra nem lehet számítani, hogy az árfolyam továbbra is a kormányzati óhajnak megfelelően mozog majd, félő, hogy az eddig a koalíciós pártok által bírált, ellenzéki részről helyeselt monetáris ellensúly a jövőben gyengülni fog azáltal, hogy a jegybank elnökének és három alelnökének a mandátuma 2007 tavaszán lejár, s utódaikat a kormány jelölheti majd ki. Ez szakértők szerint a monetáris szigor enyhülését vonhatja maga után, aminek egyik megnyilvánulási formája az lehet, hogy az MNB feladja 3 százalékos inflációs célját. Erre utal Gyurcsánynak a közgazdászhallgatók előtt múlt szerdán tett, később kimagyarázott elszólása, miszerint az infláció a következő 4-5 évben tartósan 3 százalék felett ragadhat be.
Tény, Járai Zsigmond elnök és helyettesei az erős forint és az ezt elősegítő magasabb kamat hívei. A múlt hétfői tanácsülésen ők négyen egyaránt fél százalékpontos kamatlábemelésre voksoltak, míg a többi kilenc tanácstag megosztott volt a végül elhatározott negyed százalékpontos növelés, illetve az alapkamat változatlanul hagyása mellett - szivárogtatta ki szokatlan módon Adamecz Péter alelnök. Az is érdekes, hogy Járaiék annak tudatában szavaztak a nagyobb kamatemelés mellett, hogy - mint azt a jegybankelnök újságíróknak elmondta - a monetáris tanács ülésén megjelent Veres János pénzügyminiszter olyan intézkedésekről is beszámolt, amelyeket csak jövőre, illetve 2008-ban jelentenek be.
Mindazonáltal a devizapiaci szereplők az év végéig a jelenleg 6,25 százalékos jegybanki alapkamat emelkedésére számítanak, az OTP Bank Rt. például 7, a Raiffeisen Bank Zrt. 7,5 százalékra. Mégpedig Auth Henrik MNB-alelnök hétfői, a Reuters hírügynökségnek tett kijelentése alapján, miszerint Járaiékkal azon vannak, hogy sikerüljön meggyőzniük a többi tanácstagot a további monetáris szigorításokról. Nem tartható fenn ugyanis az a helyzet, hogy a jegybanki alapkamat jelentősen elmaradt a piaci hozamoktól. Márpedig az e tekintetben irányadó hároméves lejáratú állampapírok éves hozama múlt csütörtökön megközelítette a lélektaninak tekintett 8 százalékos határt. „Ha nem sikerül a kormánynak helyreállítania vagy javítania a hitelességet és a befektetői bizalmat, akkor a monetáris szigornak kell pótolnia mindazt, amit a fiskális politika elmulasztott" - tartják a jegybankban. Kamatemelésre azonban leghamarabb a monetáris tanács erre a célra kijelölt következő, július 24-ei ülésén kerülhet sor. A másik monetáris eszköz bevetését, a devizapiaci intervenciót - azaz a forint erősítését euróeladással - Auth rövid időn belül nem tartja valószínűnek.
CSABAI KÁROLY
