Könyvében Drösser felidézi Simon Newcomb matematikus megfigyelését (a logaritmustáblázatok eleje sokkal kopottabb, mint a vége) illetve Frank Benford törvényét (bizonyos számhalmazokban az első számjegyek eltérő gyakorisággal szerepelnek). E két munkával magyarázható például az a jelenség, meséli Drösser, hogy ha kinyitunk egy újságot, és megkeressük a benne előforduló összes számot (a tőzsdei árfolyamoktól az időjárás jelentésig, a sporttól a tévéműsoron át a balesetben elhunytak számáig), és felírjuk az első számjegyeket, akkor azok 1-9-ig nem egyforma gyakorisággal fognak szerepelni. Ha valaki nem ismeri ezt a törvényt, nem lesz túl sikeres adathamisító, mutat rá a szerző. A matematikában járatlan ember ugyanis adatait úgy szeretné minél valószerűbbnek feltüntetni, hogy a teljes számmezőn szétosztja őket - ennek köszönhetően azonban az 1-es nem elégszer, a 6-os pedig túl gyakran szerepel majd. Tovább az Urbanlegends.hu cikkére.
Hogyan buktathatók le a hamis szakdolgozatok és költségelszámolások?
A költségelszámolások vagy szakdolgozati adatsorok kozmetikázásán gondolkozók könnyebben lebukhatnak, ha nem járatosak a matematikában - derül ki többek közt Christoph Drösser Csábító számok, avagy a mindennapok matematikája című könyvében.
„Amikor Nemes László hívott, úgy voltam vele, hogy nem, többé nem”
Nem a hőhullámmal kezdődik a menopauza – ezekre a korai jelekre érdemes figyelni
Ki akarsz mozdulni a komfortzónádból? Ne mosómedvét vegyél, hanem csinálj egy gyereket! – Az én hetem Krusovszky Dénessel
Ki véd meg a mesterséges intelligenciától? – Hidvégi Fanni digitális jogi szakértő az EUfóriában
Nyilvánosság elé állt Russell Brand egyik áldozata, akit 16 éves korában erőszakolhatott meg a színész
Soproni Tamás megtiltotta az önkormányzati cégeknek és intézményeknek az AI-képek használatát
Ahol nincs szakember grafikai anyagok elkészítésére, ott a polgármesteri hivatal segít.
