HVG, 2011. október 1.
Amennyiben hitelt adunk a diplomások munkanélküliségéről szóló KSH-adatoknak, érdemes említést tenni a diplomások alulfoglalkoztatásáról is. Erről csak ritkán esik szó, pedig egészen bizonyos, hogy a természettudományos-műszaki végzettségűek könnyebben találnak maguknak szakirányú munkalehetőséget, mint a humán (nem nyelv-) szakosok. Versenyképességünk erősítéséhez nem a túlburjánzott, színvonaltalan dumaszakos diplomák kellenek, hanem – tetszik vagy sem – elsősorban színvonalas műszakiak és természettudományosak, vagyis olyanok, amelyeket a reálgazdaság igényel. Amennyiben viszont a „tehetős szülők nem túl okos gyermekei” külföldön fogják – „akár ingyen”- megszerezni diplomájukat, emiatt ne a mi fejünk fájjon. Ez csak az ottani – szintén túlképzéssel és színvonaltalansággal küzdő – felsőoktatás terhe lesz, de versenyképességet sehol sem fog növelni. Nehezen vitatható végül, hogy a színvonalas reálszakokat jóval nehezebb elvégezni, mint számos humán szakot, ezért a felsőoktatási expanzió döntő mértékben az utóbbi szegmensben valósult meg. Ha emelni akarjuk a diplomások részarányát, szükségszerűen le kell vinni tehát a színvonalat, vagy legalábbis jelentősen növelni kell a „light” szakokat, így sok ember tud diplomázni. Ez viszont öncélúság, s nem szolgál társadalmi érdeket. Be kellene végre látni, hogy önmagában a diplomások részaránya – még ha uniós elvárás is – nem jelent semmit, ha egyszer a felsőoktatás jelentős részében a minőség nem megfelelő, illetve a kibocsátott diplomák nagy részére nem tart igényt a munkaerőpiac.
WIEGANDT TAMÁS
(BUDAPEST)
