– A minapi jegybanki kamatdöntés bejelentése előtt 6 perccel abszurd, egyszázalékos kamatról adott ki gyorshírt a mértékadó Bloomberg. Miért véli úgy a hatóság, hogy ez véletlen volt?
– Megvizsgáltuk az esetet, és kizártuk a szándékos piacmanipulációt. Valóban az történt, hogy rosszul nyitottak meg a számítógépen egy előre elkészített sablont. Ettől még a Bloomberg elkövette a tiltott piacbefolyásolást, amit a befektetők – ha csupán egy percnél rövidebb ideig is – elhittek, hiszen a forint árfolyama jelentősen kilengett. Ezért büntettük meg a hírügynökséget 10 millió forintra, ami az ilyenkor maximálisan kiszabható félmilliárdhoz képest alacsony szankció. A hírügynökség pedig ígéretet tett, hogy kiküszöböli a hasonló hibák lehetőségét.
– A tiltott piacbefolyásolás szempontjából számít-e, ha nonszensz a megtévesztő közlés?
– A tőkepiaci törvény nem tesz különbséget abszurd és valósnak tűnő információ között. Jogsértésre, vagyis megtévesztésre ez a hihetetlen tájékoztatás is alkalmas volt.
– Milyen alapon léphetett fel a PSZÁF egy külföldi hírügynökséggel szemben?
– Mindenki az ügyfelünk, aki a tőkepiaci törvény szerinti tiltott piacbefolyásolást elkövetheti, legyen az cég, szervezet vagy magánszemély, magyar illetőségű vagy külföldi, pénzügyi tevékenységet végző vagy bármi egyéb. Az idén a hírügynökségen kívül egy külföldi céget, az osztrák SMK Pecunia GmbH-t büntettük meg áprilisban 30 millió forintra, engedély nélküli pénzgyűjtésért. A Bloomberg együttműködött velünk, feltételezzük, hogy a bírságot is kifizeti. Ha nem tenné, végrehajtást kellene indítanunk ellene. Ha egyébként az érintett nem ért egyet a PSZÁF határozatával, a Fővárosi Törvényszékhez nyújthat be keresetet.
– Mekkora volt az eddigi legnagyobb piacbefolyásolási büntetés?
– Soros György befektetési alapjának 2008. őszi, az OTP-részvények áresésére játszó akcióját 489 millió forinttal sújtottuk 2009 tavaszán. Döntésünk egyévi pereskedés után jogerős lett, így az alap megfizette a bírságot.
GYENIS ÁGNES
