– Bizonytalanok a kisadózók abban, hogy ha betegek, mikor fizessék, és mikor ne az előírt havi adóterhet.
– A havi 50 ezer forintos közterhet csak akkor lehet megúszni, ha a keresőképtelenségi ok (betegség, terhesség, gyes, katonai szolgálat, fogvatartás, az egyéni vállalkozás szüneteltetése) teljes hónap(ok)ig fennáll, vagy ha tört hónapokban következik be, akkor összesen legalább 30 napig tart. Ha például valaki március 10-étől május 20-áig beteg, akkor a márciusi tört hónapra a teljes katát meg kell fizetnie, áprilisra és májusra viszont semmit, mivel a két tört hónapban együttesen több mint 30 napig volt táppénzen. Ha csak május 5-éig betegeskedett volna, akkor viszont a májust már terhelné az 50 ezer forint.
– Nem veszíti-e el a kisadózó azt az előnyt, amit az adózáson nyer, akkor, amikor valamilyen ellátásra szorul?
– Szerintem hatmillió forintos árbevételig a kata mindenképpen megéri, hiszen az egész év letudható 600 ezer forint tételes és 50 ezer forint iparűzési adóval. Ugyanakkor a táppénz, a gyes, a nyugdíj csak főállású katásnak jár, és arra is figyelni kell, hogy az ellátások vetítési alapja havi 81 300 forintos feltételezett jövedelem. Mivel jelenleg 98 ezer forint a minimálbér, a nyugdíjba vonulónak a katás időszakra arányosan kevesebb lesz az időskori ellátása.
– Mit tegyen a katás, míg az adóhatóság és a szakértők arról vitáznak, hogy kell-e külön társadalombiztosítási járulékot fizetnie, ha kft személyesen közreműködő tagja is?
– Kövesse a NAV álláspontját, és fizessen. Méghozzá akkor is, ha a közreműködéséért semmilyen vagy csak nagyon csekély juttatást kap. Az ő járulékalapja ugyanis ilyenkor is a minimálbérhez kötődik – annak a másfél-, illetve az 1,125-szerese –, szemben az alkalmazottakkal, akiknek hasonló esetben nincs minimális járulékfizetési kötelezettségük. Persze mindent ki lehet játszani: egy tulajdonosnak nem kell a papírforma szerinti személyes közreműködőnek lennie, kaphat a cégétől osztalékot is.
GYENIS ÁGNES
