Szerző:
Csak rajtunk múlik, merre vesszük az irányt, vagy szervezhetünk magunknak egy romantikus, esetleg családos körutat, hogy semmit se hagyjunk ki a lenyűgöző Szlovéniából. Képzeljük el, micsoda csillagtúrát tehetünk a fővárosból: megállhatunk a legszebb kastélyoknál, gyönyörködhetünk a természetben, vagy átadhatjuk magunkat a szlovén gasztrokultúra legjobbjainak.
A következő állomás: Ljubljana
A szlovén fővárosban kis híján 280 ezren laknak, így nem egy zajos metropoliszba csöppenünk, hanem egy zöld, barátságos és szerethető várost képzeljünk magunk elé – telis tele meglepetésekkel. Az építészet szerelmeseinek nem is kell többet mondani Jože Plečnik nevénél, aki a modern elemeket keverte az ókori formákkal a huszadik században. Hidakat köszönhetünk neki, a ljubljanai nemzeti könyvtárat, de nem feledkezhetünk meg a vásárcsarnok boltíveiről sem a folyóparton.
Ljubljanában kötelező látnivaló az 1901-ben átadott Zmajski híd (Sárkány híd) a Ljubljanica folyón, ahogy a város fölé magasodó vár is, ami mintegy kilencszáz éves történettel bír. Gondoljunk csak bele, milyen látványt nyújthat a téli városkép a felvonóról, ami egyenesen a várig repít bennünket.
Ha valami különlegesre vágyunk, gondolkozzunk “egyedi élményekben”, amikor majd a következő utunkat tervezzük. A történelem életre kelhet a ljubljanai várban, ahol színészek társaságában vágtathatunk végig akár hat korszakon: megismerkedhetünk a római katonákkal, a lovagkorral, sőt III. Frigyes német-római császár és Napóleon korával is. Egészen a huszadik század elejéig juthatunk, amikor Ivan Hribar volt a város polgármestere. A vár falain belül egy igazi gasztrokalandot is átélhetünk. Az ehhez hasonló élményekhez pedig a Unique Experiences pecsétjét érdemes keresni.
Vidéki báj, történelmi hangulat
De ne csak a fővárost írjuk fel a listánkra, ha a téli Szlovéniáról van szó: Kamnik alig 20 kilométerre fekszik Ljubljanától, és itt mintha megállt volna az idő. A középkori hangulat egészen elképesztő a Kamniki-Alpok szomszédságában, ahol legalább annyit meríthetünk a tájból, mint a helyi művészek munkáiból. A kisváros a cserepes háztetőiről, a templomtornyáról, a Mali Grad várromjáról és a Zaprice várról ismert, ez mindenképpen megér egy kitérőt.
Ugyanez elmondható a Dolenjska régió központjáról, Novo mestóról is, ami a Krka-folyó mentén épült ki. A legizgalmasabb, hogy a városka az időszámításunk előtti 8-1. században Európa egyik meghatározó helyszíne volt kulturális szempontból. Ráadásul a Trška Gora dombja az egyik legfontosabb szlovén borvidéknek ad otthont.
Škofja Loka szintén bakancslistás helyszín Szlovéniában, nem véletlenül került rá a középkori hangulatú város az UNESCO szellemi kulturális örökségének összesítésére. A hegyes-völgyes táj télen egyszerűen leírhatatlan. És ha már az UNESCO-nál tartunk, a Ljubjanától egyórás autóútra fekvő, többek között a csipkehímzéséről is neves Idrija joggal került fel a világörökségi listára. Itt található például a világ második legnagyobb higanybányája (látogatható) és a 16. századi gyökerekkel bíró Gewerkenegg kastély, ami egykor a bánya adminisztrációs épületeként funkcionált.
Kastélyok és kulináris élvezetek
Szlovéniában bárki királynak és királynőnek érezheti magát. Az ország tele van várakkal és kastélyokkal, amik a középkorig, reneszánszig vagy a barokk időkig nyúlnak vissza. Ezek közül több is látogatható, például a már említett ljubljanai vár az elénk terülő városképpel vagy a higanybánya melletti Gewerkenegg, amit még a 15. század legvégén kezdtek építeni. De nemcsak múzeumok váltak a történelem egy-egy darabjából, némelyik kastélyt hotellé alakítottak át, hogy bárki eljátszhasson a gondolattal néhány este erejéig, milyen lehetett a nemesi élet a középkorban. Az Otočec kastélyszálló szinte úszik a vizen, és olyan, akár egy tündérmese. Egy meglehetősen exkluzív tündérmese a 21. század minden kényelmével. Képzeljük csak el, milyen érzés lehet magunkba szívni a friss szlovéniai levegőt egy tó kellős közepén a királyi lakosztálynak is beillő szobákból, mielőtt felfedezzük az itteni tél szépségeit.
Arról már írtunk, milyen varázslatokat rejt a téli Szlovénia az Alpok hegycsúcsaitól a történelmi városkákig, fontos azonban, hogy nem csupán a kirándulásé és a városnézésé lehet a főszerep. Az ország nemhogy felkerült a kulináris térképre, de elnyerte az Európa gasztrónómiai régiója címet a 2021-es évre.
Végre a Michelin útikalauz is tesztel a szomszédban, sőt, már összesen hat szlovén étterem szerzett csillagot, ezek közül egy kettőt is a magáénak tudhat. A gasztroturizmus egyre népszerűbb, és már önmagában egy-egy kiemelkedő étterem is képes odacsábítani a látogatókat. A ljubljanai Atelje pontosan az a célpont, amiért érdemes tervezni. Kevés ahhoz fogható dolog létezik, mint Jorg Zupan szlovén hagyományos ételekre épülő receptjei, amik az egyszerűségre, ugyanakkor a tökéletességre törekszenek egy lenyűgöző város szívében.
A borítókép forrása: Sašo Kočevar, Visit Škofja Loka