Most kell igazán körültekintően üzleti partnert választani

Most kell igazán körültekintően üzleti partnert választani

Utolsó frissítés:

Bisnode Szerző:

Bisnode
Bisnode

Hetedével kevesebb nemfizetési eljárást kezdeményeztek 2017-ben Magyarországon, és csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma is. Ez mind nagyszerű hír, ám a cégeknek most kell igazán odafigyelniük a partnereikre, mert a pozitív eredmények ellenére a fizetési morál nem változott.

„Minimálisan a fizetési szokások is változnak, de nem számottevően. Sőt, akinek késedelme van, az most még többet csúszik a fizetéssel” – hívja fel a figyelmet Kristóf Anikó, a Bisnode adat- és kockázati szakértője. „Persze most egy nagyon jó időszakot él meg a gazdaság, sok gyenge pénzügyi mutatókkal bíró cég kihullott, de most kell igazán körültekintően üzleti partnert választani.”

Veszélyes utolsó negyedév

A felszámolások és kényszertörlések száma a 2014-es tetőzés óta évről évre csökkent, végül 2017 végére összesen 56,9 százalékkal esett vissza. Az egyes éveket vizsgálva a legintenzívebb visszaesés 2015-ben történt, akkor a felszámolások száma 44, míg a kényszertörléseké 27 százalékkal mérséklődött.  Ha a tavalyi évet vizsgáljuk negyedéves bontásban, akkor azt láthatjuk, hogy mind a felszámolások, mind a kényszertörlések tekintetében az utolsó negyedév hozta a legrosszabb eredményeket. A felszámolások száma ebben az időszakban 17,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, míg a kényszertörléseké mindössze 7,9 százalékkal csökkent.

Érdekes továbbá, hogy a hitelezőkkel való megegyezésnek még mindig nincs kultúrája Magyarországon, azaz a csődeljárás, mint megoldás egy bajban lévő cég gondjaira, alig akad. Még a válság éveiben is 131 volt a maximum, tavaly pedig 36 csőd volt összesen. 

Korrektebb cégek

Miközben a csődök és felszámolások száma 2014 óta csökken, a végelszámolások száma ugyanebben az időszakban 7900-ról 10 ezer fölé nőtt. Ezzel a végelszámolás maradt a második legnépszerűbb megszűnési mód. Ez az eljárástípus 2015-ben volt a legkevésbé gyakori, majd 2016-ban 9,8 százalékos emelkedést követően 8640-re növekedett. 

Ez azonban egy nagyon jó jel! Azt mutatja, hogy a cégek „rendesen” fejezik be a pályafutásukat. Azaz minden partnerük kifizetése után zárják be a boltot. Ebben komoly szerepe van az új PTK-nak. A vezetéstől való eltiltás joga és a tulajdonosi felelősség szigorítása óta lettek valamivel korrektebbek a vállalkozások. A válság éveiben népszerű volt a strómanra bízni és bedönteni a vállalkozást, vagy egy hajléktalanra írni a tulajdont. Szerencsére erre már ritkábban van példa.

Építőipar: kisebb kockázat?!

Sokáig vezette a legkockázatosabb cégek rangsorát az építőipar, még 2016-ban is dobogós helyen volt, most viszont már csak a hatodik. Érezhető, hogy a lakás- és házépítési lázban égő ország javít az építőipar teljesítményen, de nagyon óvatosan kell bánni az adatokkal. Rengeteg az új cég, a megszűnések és felszámolások száma még mindig nagyon magas a szektoron belül. Így bár a bedőlési index javult, a kockázatosság megmaradt. Főleg akkor lesz ez igazán veszélyes, ha a mostani lendület egy kicsit lassul és megint fejreállnak a kis cégek.

11-en 1 százalék alatt

Persze nem kell mindig a falra festeni az ördögöt, a tavalyi év valóban kiemelkedő volt. Az országos bedőlési index (Bisnode Bedőlési Index) csökkent, és a legtöbb ágazatot ugyanez a tendencia jellemezte. Öt iparág kockázatossága növekedett, kettő pedig stagnált, ugyanis a bedőlési index változása nem érte el a fél ezreléket. Igazán pozitív adat, hogy összesen tizenegy tevékenység zárta az évet 1 százalék alatti bedőlési aránnyal.

A legkockázatosabb ágazat lett az élelmiszeripar (a hetedik helyről jött fel), közel 2,4 százalékos BBI értékkel, valamint a gépjárműipar 2,3 százalékkal. Az elmúlt időszak legkockázatosabb iparágának számító vendéglátóipar a tavalyi év folyamán elvesztette vezető helyét, és 2,23 százalékkal visszacsúszott a harmadik helyre a kockázatos ágazatok versenyében. Az építőipar kockázatossága 0,35 százalékpont javulást követően 2 százalék alá csökkent egy év leforgása alatt, így már mindössze a hatodik legkockázatosabb iparág. A legkockázatosabb tevékenységek közül négyben – a közigazgatásban, az élelmiszeriparban, a fémiparban és a textiliparban is – növekedett a kockázatosság 2016-hoz képest.

TOP 10 legkockázatosabb iparág 2017-ben BBI mutatók alapján