Szerző:
A világátlagot meghaladó mértékben nőtt Magyarország külkereskedelmi volumene. Ameddig a nemzetközi forgalombővülés 4,7%-os volt 2017-ben, addig a hazai mutató az import esetében 8,2, az exportéban 5,8 százalékkal emelkedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A számok azt is megmutatják, hogy hazánk fő külkereskedelmi partnerei továbbra is az Európai Unió tagállamai, a magyar exporttermékek 77%-a ezekbe irányul, a behozatal 79%-a pedig onnan származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarországi cégek be lennének szorulva az európai közös piacra: nincs olyan kontinens, ahol ne jelennének meg Magyarországon gyártott termékek vagy szolgáltatások.
Minden szektor, minden kontinensen
A Bisnode Magyarország online kérdőíves felmérésében a 306 válaszadó cég kétharmada valamilyen formában jelen van a külpiacokon. Az egyelőre még csak belföldön aktív cégek harmada is tervezi, hogy külpiacra lép.
A nemzetközi érdekeltségekkel rendelkező vállalkozások (amelyek között egyaránt találhatók szolgáltatók, kereskedők és termelők is) 62%-a exporttal és importtal is foglalkozik. Amelyek csak importálnak, azok pedig több mint kétszer annyian vannak, mint a csak exportálók. A globális célterületek között kiemelkedik Nyugat- és Kelet-Európa, amelyek mögött a Távol-Kelet, Észak-Amerika, Ázsia és Afrika következik. Magyar szempontból a legkevésbé frekventált külpiaci régió Dél-Amerika.
A kizárólagos nyugat-európai jelenlét a vizsgált cégek csaknem harmadára (29%) jellemző, az egynél több régióval üzletelők között a nyugat- és kelet-európai tevékenység a domináns (28%). További 8% emellett a Távol-Keleten is aktív, és a cégek 3%-a az összes fent említett globális térségben jelen van.
A külpiaci működés nehézségei
A külpiacon aktív cégek harmada arról számolt be, hogy a legnagyobb problémát a vásárlói célcsoportok meghatározása és az ügyfélszerzés jelenti. Nagyjából minden ötödik vállalkozásnak gondot jelent az ügyfélkör kockázatosságának elemzése is. Ugyancsak a megkérdezettek csaknem ötöde válaszolt úgy, hogy problémát jelent számára a hosszú értékesítési folyamat optimalizálása.
A válaszadók 14%-a a problémák között említette a külpiaci tevékenységgel összefüggő releváns üzleti adatok elérhetőségét és folyamatos frissítését is. Ugyanakkor a kintlévőségek csökkentése csak minden tizedik vállalatnak jelent nehézséget. Ez viszont összefügghet azzal, hogy a felmérésben résztvevők a külföldi ügyfélkör pénzügyi kockázatosságának folyamatos nyomon követését kiemelten fontosnak tartották.
Mennyire ismerik a külpiaci partnereket?
A nemzetközi partnerek ismerete kulcsfontosságú a külpiaci sikerek szempontjából, ezért a felmérés külön kitért erre is. Fontos, hogy mennyire megbízható egy üzletfél, milyen a tulajdonosi szerkezete, milyen egyéb cégkapcsolódásai vannak. Ezek alapján újabb üzleti lehetőségek adódhatnak, ugyanakkor számos a kockázat előre felmérhetővé válik.
Sajnos ebben nem állnak túl jól a magyar vállalkozások: a válaszadók 54 százaléka lényegében vakon repül, nincs vagy csak kevés információja van partnere tulajdonosi köréről illetve a körülötte lévő céghálóról. Talán még furcsább, hogy a cégek negyedének bár rendelkezésére állnak ilyen adatok, de azokat nem használják fel a stratégiaalkotáskor. Mindössze a válaszadók ötöde mondta azt, hogy jól ismeri a partnereit és ezeket az ismereteket teljes mértékben fel is használja az üzleti tervezés során.
Integrált adatok, hatékonyabb működés
Az átláthatóság szinte csak járulékos eredmény, a hatékonyság szempontjából viszont elengedhetetlen az adatok integrált kezelése. Ezáltal maga a menedzsment is tiszta képet kaphat a vállalkozás helyzetéről, a lehetséges irányokról és a szükséges korrekciókról, fejlesztésekről. Ezzel összefüggésben pedig a szolgáltatott adataik is pontosabbak lesznek, amelynek nyomán a cég értékelése is biztosabbá válik; a külpiaci partnerek számára ez kiemelten fontos lehet.
A Bisnode felmérése alapján az látható, hogy a válaszadó cégek fele figyelmet fordít erre, de csupán minden hatodik használja ki teljesen az ebben rejlő lehetőségeket. A válaszadók csaknem harmada ugyanakkor feldolgozatlanul tárolja a céges adatokat, 18 százalékuknál pedig egyáltalán nincs integrált adatkezelés.
Mennyire összehangolt a működés?
A kutatás arra is kitért, hogy a belső működés során milyen a részlegek egymás közti viszonya, milyen az adatellátottság és a kockázatokra való felkészültség. A válaszadók valamivel több, mint harmadánál az osztályok összehangoltan dolgoznak, szintén nagyjából ugyanennyinél pedig az adatok integráltan elérhetők az összes részleg számára. Mindössze ötödük mondta azt, hogy hatékonyan ki tudja értékelni a kockázatokat, és ennél is kevesebb, nagyjából minden tizedik közölte, hogy az őket érintő rizikókról azonnal értesül.
Fejlesztési hangsúlyok
A megkérdezett 306 cég csaknem fele a marketing és az értékesítés terén tartja szükségesnek a fejlesztést. A projektmenedzsment kapcsán ugyanezt valamivel több, mint hatoduk emelte ki, a következő fejlesztendő terület az IT. A kutatás és fejlesztés szegmense csak a negyedik terület a listában, amelyet a pénzügy és kockázatkezelés követ. A felmérésben szereplő vállalatok hatoda viszont semmilyen fejlesztést nem tervez a mostani esztendőben.
