Szerző:
Alapvetően három finanszírozási modell közül választhatnak a cégek. A legegyszerűbb, amikor a vállalkozás a bevételeiből, megtakarításaiból ki tudja fizetni a teljes beruházást. Kockázatosabb, ha pénzintézettől vesz fel hitelt, míg a harmadik lehetőség – melyre a cégek kevésbé szoktak gondolni – hogy a beruházást tervező és kivitelező cég, azaz a szolgáltató „fizet.”
| Néha drága az „ingyenpénz” |
|
Finanszírozási formaként a pályázatok is szóba jöhetnének, ám, ahogy Szebeni Márton, a CYEB Csoport szakértője fogalmaz „ezek a források nagyon sokszor torzítják a piacot.” Ezzel arra utal, hogy az uniós és állami pénzek sokszor olyan energiahatékonysági beruházásokhoz nyújtanak segítséget, amelyek piaci alapon nem működnének. Azaz „ingyenpénz” nélkül csak nagyon lassan térülnének meg, ráadásul, a kötöttségek és előírások miatt sokszor nem azt valósítjuk meg, amire valóban szükség van, hanem amire éppen forrást kapunk. A fotovoltaikus, azaz napelemes rendszerek telepítése jellemzően ilyen, pályázat nélkül szinte életképtelen beruházás, és egyelőre – bár rengeteget fejlődtek az utóbbi években – az elektromos energia tárolására képes berendezések üzemeltetése sem éri meg. „Az a jó üzlet, ahol támogatás nélkül is megtérül a beruházás” teszi hozzá Szebeni. |
Mivel kezdjünk?
Finanszírozási formától függetlenül mindig azt a beruházást érdemes először megvalósítani, amely a leggyorsabban megtérül. A külső és belső világítástechnikai projektek például éppen ilyenek, legtöbbször 7-15 hónapon belül megtérül a teljes beruházás. Egy konkrét eseten bemutatva ez a következőképpen alakul: egy ipari berendezéseket és eszközöket gyártó cég üzemének teljes világításrekonstrukciója 21 150 000 Ft (69.800 EUR). A villanyszámlán megtakarítható összeg évente 17 047 000 Ft (56.260 EUR). Ha mindezt saját erőből valósítjuk meg, akkor a 15. hónap után már csak spórolunk. (Az adatokat egy már megvalósított CYEB projektből vettük).
Ha hitelt veszünk fel, az alacsony kamatoknak köszönhetően (sok pénzintézet egyedi árral kalkulál, de a legdrágább beruházási hitel is legfeljebb 6-7 százalékos a piacon) még egy 10 éves törlesztés esetén is maximum 2 év alatt megtérül a beruházás. Ha a szolgáltatói hitelt vesszük igénybe, akkor is gyors a megtérülés: ezeknél a szerződéseknél jellemzően az első két évben a megtakarítás 80 százalékát a szolgáltató kapja, 20-at pedig a vállalkozó. Jelen esetben (kamatok nélkül) 17 hónapot kell ebben a felállásban törleszteni, majd a 18. hónap után már a teljes spórolt összeg a vállalkozó zsebében marad. (Jellemzőn azért kamatot is számol a szolgáltató, hiszen az ő pénze pihen a beruházásban, ám ez mindig egyedi megállapodás kérdése. Általában, ahogy már említettük, a 80-20-as osztozás van az első két évben, majd ez az arányszám megfordul a fennmaradó évekre.)
|
Beruházási összeg (világításrekonstrukció) |
||
| 21 150 000 Ft | ||
|
Havi megtakarítás |
Megtérülés |
|
| Saját erőből | 1 420 800 Ft | 15 hónap |
| Bankhitelből (5 évre felvett, 6% kamat*, összesen: 24 530 000 Ft, fix törlesztőrészlet) | 1 012 033 Ft** | 24 hónap*** |
| Bankhitelből (10 évre felvett, 6%* kamat, összesen: 28 180 000 Ft, fix törlesztőrészlet) | 1 186 000 Ft** | 24 hónap*** |
| Szolgáltatói hitelből | Első 17 hónapban: 284 000 Ft. Utána 1 420 800 Ft | 17 hónap |
* Egy jelzáloggal kombinált vagy államilag támogatott kölcsön ennél olcsóbb is lehet, de mi az átlaggal számoltunk
** Fix, havi törlesztőrészlettel csökkentett összeg.
*** A megtérülést itt a hiteltörlesztéssel csökkentett összegből és a teljes visszafizetendő tartozásból számoltuk.
Nem minden ilyen egyértelmű
Ilyen rövid megtérüléssel azonban csak ritkán számolhatunk. A hulladékhő visszanyerő, füstgázhasznosító rendszerek, a kompresszorok, valamint az elektromos motorok cseréjénél vagy hatásfokának javításánál lehet még 5 évnél rövidebb megtérüléssel számolni, de a kifejezetten technológiai hulladékhő visszanyerés már jellemzően hosszabb távon hozza be az árát. Bár pénzügyileg indokolt lehet egy 10 éves megtérülésű energiaprojekttel számolni, tudni kell, hogy az energiapiac változhat (például ha csökken az áram vagy a földgáz ára, a teljes kalkuláció borulhat), valamint a cégek is nehezen terveznek ilyen hosszú időre. Általános tanács, hogy 5 évnél hosszabb távra nem nagyon érdemes tekinteni.
A jelenlegi kamatkörnyezetben bár csábító lehet, mégis megfontolandó, hogy belevágjunk-e hitelből egy projektbe. Ezt azonban egyszerű ellenőrizni: azon beruházások esetében nem éri meg a banki kölcsön, melyeknél a havi törlesztőrészlet több, mint amennyit megspórol a vállalkozás. Egy 10 évre felvett, 10 millió forintos hitelnél ez a minimum szám évente 1 330 000 forint. Azaz hiába alacsonyak a kamatok, fontos, hogy a vállalkozó pontos számokat kérjen az éves megtakarítással kapcsolatban a kivitelezőtől, szolgáltatótól.
Garanciát jelent a szolgáltatói hitel
Előnyös, ha a cég saját tőkéből valósítja meg a beruházást, hiszen ilyenkor a lehető legrövidebb időn belül tudja realizálni a megtakarítást. Azonban egy kevésbé tőkeerős cégnek sem célszerű rögtön a bankhoz rohannia, még ha jó kondíciókkal is kaphat kölcsönt. Mindig kérdezzük meg a szolgáltatót, hogy van-e lehetőség a havi szolgáltatási díjból vagy „ingyen”, azaz az ő pénzéből megvalósítani a projektet. Ez egyben nagyon komoly garanciát is jelent, ugyanis a szolgáltató csak akkor jut a pénzéhez, ha valóban spórol a vállalkozásnak.
A garancia egyébként az energiahatékonysági beruházásoknál kiemelten fontos. A szolgáltatótól a szerződésben mindig minimum annyi jótállás kell kérni, mely legalább a megtérülési idő végéig él. Ezzel a vállalkozás eredményesen tudja fedezni a kockázatait és egy biztosan térülő energiahatékonysági beruházással csökkentheti a ráfordításait vagyis növelheti saját piaci versenyképességét.
(A forint/euró átváltások a 2017.08.03-ai középárfolyam alapján kalkulált értékek.)