Betűszavak sűrűjében: hogyan és mi alapján válasszuk ki az új autónkat?

Míg régebben legfeljebb azt kellett eldönteni, hogy benzint vagy gázolajat szeretnénk-e tankolni az autóba, ma már jóval szélesebb a paletta, ezzel együtt pedig több a kérdőjel is. Lássuk, milyen hajtástípusok közül választhatunk – az alábbi listában igyekszünk útmutatást adni ahhoz is, hogy melyik technológia kinek ajánlott.

Dízel

A 2015-ben “dízelbotrány” néven elhíresült esetnek köszönhetően derült fény arra, hogy több autógyártó is bizony csúnyán átverte az ügyfeleit, ugyanis a dízelhajtású járműveik emissziójával kapcsolatban megtévesztő adatokat közölt. Ez többmillió autót érintett világszerte, a botrány hatására pedig alaposan átalakult az érintett gyártókról alkotott kép, ami jellemzően a versenytársak, például az etikus hozzáállását demonstráló Ford malmára hajtotta a vizet. Bár a dízelek népszerűsége csökken, azért még nem kell temetni a technológiát, tekintve, hogy rendkívül megbízható, különösen a hosszú távú utazások tekintetében. Ezt támasztja alá, hogy 2023 januárjában a hazai értékesítéseknek még mindig jelentős hányadát tették ki a gázolaj-üzemű járművek.

Benzin

Ma még ugyan a legtöbb autógyártó kínál tisztán benzinüzemű járműveket, ezek megvásárlását azonban elsősorban azoknak ajánljuk, akik olyan környéken élnek, ahol nem igazán megoldható egy elektromos jármű töltése. A benzinmotoros hajtás pozíciója ettől függetlenül meglehetősen stabil, hiszen a napjainkban rendkívül népszerű hibrid technológiák – amelyekre hamarosan rátérünk – is a hatékony és egyre tisztább üzemű benzinmotorokra épülnek. A benzines autók előnye a benzinkúthálózatok kiépítettsége, hátrányuk azonban, hogy szennyezik a környezetet. Mint a továbbiakban látni fogjuk azonban, ezt a hátrányukat hatékonyan enyhíthetik a fogyasztást csökkentő, illetve a menetdinamikát optimalizáló hibrid megoldások.

Lágyhibrid

Az egyik legújabb technológiát képviselő hajtástípus, amely egy kis bemutatásra szorul. A hibrid technológiát napjainkra már elég sokan ismerik – azért nemsokára kifejtjük –, a lágyhibrid azonban egy egészen más megközelítést jelent. Egy lágyhibrid hajtáslánccal szerelt autó lényege ugyanis, hogy a jármű mozgatását egy belső égésű (benzines) motor látja el, amelynek működését egy kisebb teljesítményű villanymotor segíti. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy az autó villanyhajtással közlekedne, amíg a benzinmotor be nem kapcsol. Ehelyett a lágyhibrid jármű elektromos erőforrása inkább csak a „keze alá dolgozik” a belső égésű motornak. Erősebb gázadáskor a generátorból származó energia segíti a motort, ez pedig dinamikusabb közlekedést és alacsonyabb fogyasztást tesz lehetővé.

A lágyhibrid technológia elsősorban azoknak ajánlott, akik még csak ismerkednek az elektrifikációval, és egyelőre nem szeretnének az autó töltésével bíbelődni, ugyanakkor szem előtt tartják az autójuk takarékos üzemeltetését.

Öntöltő vagy teljes (full) hibrid

Ez a leggyakoribb hibrid technológia, a simán csak hibridként emlegetett autók alatt általában ezt szokás érteni, de nevezik teljes, azaz full hibridnek is. A rendszer lényege egy benzines és egy elektromos motor, amelyek egymást kiegészítve működnek: az elektromos hajtás csendesen és hatékonyan gyorsítja fel az autót, ilyenkor üzemanyagot sem fogyasztva, amíg az akkumulátorban van elegendő töltés. További előny, hogy a mozgási energiát – ami egy sima benzines vagy dízelautónál veszendőbe menne – itt az elektromos autóknál is alkalmazott regeneratív fékrendszer segítségével vissza lehet nyerni. Ezt a hibrid autó az erre a célra beszerelt akkumulátorban tárolja – ez azonban kisebb, mint egy tisztán elektromos jármű hatalmas aksicsomagja.

Az öntöltő hibrid rendszert ügyesen használva, rövidebb távokon akár így, azaz teljesen elektromos módban is közlekedhetünk, de akkor sincs gond, ha kimerülne a töltés, hiszen a benzinmotor minden esetben ott van, hogy ha szükséges, gondoskodjon a hajtásról és az öntöltő rendszer visszatáplálásáról is.

Azoknak ajánlható, akik kihasználnák az elektromos hajtás előnyeit is, de nem szeretnének a töltőoszlopoknál időzni. Sokat ingázóknak, illetve olyanoknak lehet jó választás egy öntöltő hibrid, akik alapvetően sokat közlekednek a városban, de időnként – például hétvégente – nagyobb távokat is szeretnének megtenni.

Tölthető hibrid

Ahogy előbb említettük, ha egy mai, modern autón a hybrid feliratot látjuk, szinte biztos, hogy öntöltő változattal van dolgunk. Ha viszont a PHEV betűszó látható a karosszérián, akkor úgynevezett tölthető, vagyis, plug-in hibriddel van dolgunk. A PHEV-autókban ugyan még megtalálható a benzinmotor, azonban lapul bennük egy teljesértékű villanymotor is, ami az elektromos autózás minden előnyével felruházza a gépet. Azaz, tisztán elektromos módban használva átélhetjük az azonnali nyomaték és az ebből fakadó lélegzetelállító gyorsulás élményét, illetve nagyvárosi környezetben a körülöttünk lévők is hálásak lesznek a szinte hang nélküli közlekedésért.

Egyedül a hatótáv terén maradnak el a PHEV-autók a tisztán elektromos társaiktól: míg egy mai modern villanyautó már könnyedén megtesz 3-400 kilométert egyetlen töltéssel, a tölthető hibrideknél ez jelenleg nagyjából 50-100 kilométer között mozog. Ha elfogyott a „nafta” a kisebb méretű akkumulátorokból, a benzinmotor lép működésbe.

Korábbi kutatások szerint az ingázók naponta átlagosan 30-50 kilométert vezetnek – ezt a távolságot teljes mértékben elektromos módban is meg lehet tenni egy öntöltő hibriddel. Egy PHEV-autó akkumulátorait pedig a mellékelt töltőkábel segítségével akár egy utcai, akár egy otthoni vagy munkahelyi töltőről is feltölthetjük.

Tisztán elektromos hajtás

A jelenlegi legkorszerűbb hajtástípusnak számtalan előnye van a belső égésű motorokhoz képest. Az elektromos autókban a teljes nyomaték azonnal rendelkezésre áll, ami elképesztő gyorsulást és rendkívül dinamikus közlekedést tesz lehetővé.

További előny, hogy a villanymotorok – egy benzinmotorral összehasonlítva – sokkal egyszerűbb szerkezetek, amelyek jóval kevesebb alkatrészből állnak, mint a belső égésű motorok, ez pedig csökkenti a lehetséges meghibásodások valószínűségét, hiszen kevesebb dolog van a motorházban, ami elromolhat. Az elektromos autókban emellett sokkal kevesebb a kopó, illetve kenést igénylő alkatrész, így a kocsi fenntartása és szervizköltségei is alacsonyabbak a belső égésű motorral szerelt társaihoz képest. Az elektromos autók emellett rendkívül csendesek és zéró emissziósak, azaz nem szennyezik a környezetet. Napjainkra ráadásul már azt is tudni lehet, hogy az akkumulátorok élettartama jócskán meghaladja az előzetes várakozásokat: akár 15-20 évet is kibírhatnak jelentősebb kapacitáscsökkenés nélkül, vagyis praktikusan akár magát az autót is túlélhetik, amelybe beszerelték őket.