Az IoT-nak a neve miatt egy kis hátrányból kell indulnia, hiszen nem tartalmazza a mostanában olyan trendi „smart” vagy „okos” szavakat. Ennek ellenére a „dolgok interneténél” intelligensebb, okosabb rendszert, technológiát nehezen lehetne említeni. A magyar elnevezés az „internet of things” kifejezésből ered, így a fordítás szó szerinti, ugyanakkor szokás még a „tárgyak interneteként” is magyarra ültetni a szókapcsolatot.
Alapok és gyökerek
Nevezzük bárhogy, a lényeg az, hogy az IoT egy olyan hálózatban működő, az internetet használó rendszer, amelyen különböző tárgyak kommunikálnak és juttatnak el információkat egymásnak, illetve a rendszert üzemeltető embereknek, cégeknek. A dolgok ilyen típusú kommunikációjának másik fontos jellemzője, hogy mindez automatizálva, külön emberi beavatkozás nélkül zajlik, ezért sok területen rendkívül hasznos segítséget nyújt a felhasználóknak.
Az alapokat a jellemzően valamilyen szenzorral rendelkező okoseszköz adja, amely a környezetben lezajló folyamatok, állapotok, körülmények megfigyelésére, mérésére képes. Majd ezt követően, az így keletkezett adatokat továbbítja egy távoli számítógép, szerver vagy akár mobilos alkalmazás felé. A dolgok internete szinte felsorolhatatlan formában és módon működhet, jelenhet meg, gyakran úgy, hogy az átlagember nem is látja, érzékeli a folyamatokat.
Ez többek között azért is lehetséges, mert az IoT működése leginkább az internetéhez hasonlítható, ami szintén egy nehezen megfogalmazható, illusztrálható fogalom. A dolgok internete is használ végpontokat, hálózatot, szervert, alkalmazásokat, hiszen a feladat itt is az, hogy az információ eljusson valahová, méghozzá lehetőleg gyorsan. Az IoT megjelenhet a mindennapjainkban, a bennünket körülvevő tárgyakban, a lakásban, autóban, éppen ezért az ilyen példákkal a legkönnyebb elmagyarázni a működését.
IoT szótár |
IoT: (internet of things) a dolgok internete, illetve interneten keresztül összekapcsolt, irányított eszközök hálózata. LPWAN: (Low- Power Wide-Area Network) vezeték nélküli technológia, amely kis adatmennyiséget akár 10-15 km-es távolságra is el tud juttatni a területi adottságoktól függően. LoRa: (Long Range WAN, vagy röviden LoRa) az LPWAN egyik protokollja. Ez az egyik legelterjedtebb megoldás, ami olyan előnyökkel bír, mint a kétirányú kommunikáció, széles rádióspektrum, zavartűrés, hosszú akkumulátor élettartam, illetve a háromszintű titkosítás által védett teljes adatbiztonság. M2M: (machine to machine) az IoT kapcsán gyakran felmerülő társfogalom, ami a gépek között zajló, emberi közreműködés nélküli adatáramlást jelent. Az M2M már a dolgok internetének színre lépése előtt létezett, mostanra azonban annyit fejlődött a technológia, hogy az IoT már nemcsak a gépek közötti kommunikációt teszi lehetővé, hanem azt is, hogy ez a „beszélgetés” hálózatban, sokkal több szereplő részvételével menjen, a korábbinál lényegesen több lehetőséget kínálva. |
Cicától a termőföldig
Szinte lehetetlen vállalkozás teljes képet adni az IoT-t legjobban jellemző példákról, így mi hat fejlesztésen, terméken keresztül próbáljuk megvillantani, hogy miről is van szó. Ezek között lesz a lakásban megtalálható, illetve ott használható terméktől elkezdve, a barkács megoldáson keresztül egészen a szarvasmarha telepen élő állatok életkörülményeit monitorozó rendszerig szinte minden.
1. Szórakoztatóállomás macskáknak
A Kittyo messze nem nevezhető egyedi megoldásnak, sok hasonló termék van a piacon, mégis tökéletes példa az IoT otthoni környezetben való működésének szemléltetéséhez. A szerkezetben van kamera, lézer pointer, hangszóró, vezeték nélkül csatlakozik az internethez, és távolról vezérelhető egy mobilos alkalmazás segítségével. Vagyis egy dolog, tárgy, ami adatot szállít, macskatápot adagol, továbbítja a gazdi hangját, valamint felvételeket készít az otthon maradt, de valószínűleg már nem unatkozó cicáról.
2. Csináld magad IoT!
Ahhoz, hogy az ember beleszagoljon ebbe a világba, nem kell feltétlenül drága eszközöket vásárolnia. A net ezen a területen is számtalan barkácstippet ad arra vonatkozóan, hogy miként gyárthatja le bárki a saját IoT megoldását. Mi a mindössze 10 dollárba kerülő és nulla technikai képzettséget vagy programozói tudást igénylő „okosgomb” példát választottuk. Az eszköz nem túl bonyolult, hiszen – ahogy neve is mutatja – egyetlen gombból áll, de a nethez csatlakozik, és a megnyomásával egy előre beprogramozott folyamatot indít el. A mellékelt weboldalon lépésről lépésre nyomon követhető a gomb elkészítésének folyamata, ami akár a terület iránt érdeklő kezdő fiatalok számára is izgalmas lehet.
3. Prediktív borászat
Ha a prediktív szövegbevitel fogalma az okostelefonok kapcsán már ismerős, akkor nagyjából sejthető, hogy egy pincészet esetében ez mit jelenthet. Ez a példa a spanyol Pago Aylés borgazdaság és a remOT Technologies nevű fejlesztőcsapat közös gyermeke. Az ötlet szerint a szőlőtőkék állapotának, környezetének, a termőföldnek és még sok egyéb körülménynek a folyamatos mérésével, illetve elemzésével előre lehet látni, hogy az adott szezonban milyen minőségű termés várható. A 100 ponton felállított, darabonként összesen 25 paramétert mérő állomások nemcsak folyamatos képet adnak a tőkék állapotáról, hanem egy olyan értékes adatrendszert is produkálnak, amely alapján a vállalkozás évről évre képes a lehető legtöbbet kihozni a termőföldből és a környezeti tényezőkből.
4. Komplett rendszer a lakásban
A Notion megoldása szintén otthoni környezetben, de a lehető legszélesebb körben aknázza ki az IoT-ban rejlő lehetőségeket. Itt egy komplex házfelügyeleti rendszerről beszélhetünk, melynek lelkét a különböző szenzorok jelentik. A nyílászárókon elhelyezett érzékelők a nap 24 órájában figyelik azok nyitott/zárt állapotát, és azonnal figyelmeztetnek, ha valami szokatlan vagy nem tervezett dolog történik. A hőmérsékletet monitorozó szenzorok mellett a rendszer képes érzékelni, ha valahol víz tör elő a vezetékekből, plusz akkor is riasztást kap a lakás tulajdonosa, ha füst vagy szénmonoxid kerül a légtérbe.
5. Szenzorizált szarvasmarhák
A mezőgazdaságon belül az állattenyésztés is profitálhat az IoT vívmányaiból, aminek ékes példája az Invitech Solutions és a Holstein Genetika Kft. Rábapordányban megvalósuló közös pilot projektje. Mivel a szarvasmarha-tenyésztésre nagy hatással vannak a külső tényezők, illetve a takarmány állapota, ezért a projekt célja az istállók mikroklímájának mérése volt, IoT eszközök segítségével. Ennek keretében 20 szenzort helyeztek ki a helyszínre, amelyek a hőmérsékletet, a páratartalmat és a légnyomást mérik. Az érzékelők ugyanazt a LoRa technológiát használják, mint aminek Budapesten történő teljes körű kiépítését év elején jelentette be az Invitech. A projekt következő lépéseként pedig az a cél, hogy a mért paraméterek körét bővítsék, így például az egyes állatok vagy a takarmánnyal összefüggő további jellemzők monitorozása is lehetségessé válik.
6. Termőföldek internete
Az IoT jelentőségét és sokoldalúságát a Yuktix Technologies nevű startup rendszerén keresztül lehet talán a legjobban megfogni. A dolgok internete egy olyan indiai termőföldön tesz szolgálatot, ahol nincs elektromos vagy egyéb hálózat, éppen ezért az eszközök napenergiával működnek. A mezőgazdasági területre összesen 16 szenzort telepítettek, amelyek többek között a relatív páratartalmat, légnyomást, az uralkodó szélirányt vagy a termőföld hőmérsékletét mérik. Az adatokat GPRS segítségével juttatják fel a felhőbe, a gazdák pedig távolról, egy mobilos alkalmazással követhetik nyomon a területen történteket.
Visszavonhatatlanul benne vagyunk
A fenti példák egymástól nagyon eltérő területeken ugyan, de jól mutatják, hogy mekkora hatással lesz az IoT az életünkre. De helyesbítsünk: máris mekkora hatással van ránk, illetve a cégekre a dolgok internete. Hiszen ez a technológia a vállalkozások, közműszolgáltatók életében is egyre fontosabb szerepet tölt be. Ezek közül akad olyan, amivel az átlag felhasználó is találkozhat (például a fogyasztási adatokat automatikusan továbbító okosmérők), de olyannal is, mint a listában szereplő, ipari, mezőgazdasági folyamatokat segítő példa. Ezek a változások hazánkban egyelőre lassan állnak be, pedig a versenyképesség szempontjából döntő lehet, hogy egy ország mikor, milyen ütemben képes beindítani ezeket a folyamatokat.
A hálózatok, a mesterséges intelligencia, a szoftverek fejlődése, az azok közötti kommunikáció ugrásszerű felgyorsulása magával hozta a gyártási, termelési folyamatok automatizálását, ami már most is egy jól tetten érhető globális trend. Nem vagyunk túlságosan messze attól a világtól, amelyikben olyan ruhadarabot vagy élelmiszert emelhetünk le a polcról, amit nem érintett emberi kéz, vagy úgy fizethetünk a boltokban, hogy elő sem kell vennünk a pénztárcánkat. Sőt, nem is lesz pénztárcánk. Az IoT és annak határterületei mára az összes használati tárgyat, eszközt képesek a szenzorok és a hálózat segítségével egy teljesen új szintre emelni, amivel a mi, azaz a felhasználók élete is alapjaiban fog megváltozni.