Szerző:
Minden területnek megvan a maga szaknyelve, ez alól nem kivétel a számítógépek világa sem. Ma már a legtöbben hordozható gépet, laptopot, notebookot, vagy ezek valamilyen alternatíváját – az alapvető felhasználói igényekre szabott, kisméretű netbookokat, vagy az igényes (és mélyebb zsebű) felhasználók számára ideális ultrabookokat – választják.
De mire érdemes odafigyelni, ha valaki nem igazán ért ahhoz, ami a „motorháztető” alatt lapul, csupán egy megbízható gépet szeretne, amin jól lehet dolgozni, de akár filmet nézni vagy a nyaralási fotókat szerkesztgetni. Kérdéseinkkel a Lenovo magyarországi SMB Sales Manageréhez, Kökény Csabához fordultunk, aki készségesen segített válaszaival.
Laikusként mire érdemes odafigyelni, ha laptopot vásárolunk - itt az "átlagos" felhasználó igényeire gondolok, aki internetezik, videókat néz, dokumentumokat, esetleg fotókat szerkeszt, de nem hivatásszerűen.
A legegyszerűbb tanács: soha ne a legolcsóbb lehetőséget válasszuk. A laptopunk vagy notebookunk valószínűleg legalább 4 évig velünk marad, ha pedig azon gondolkodunk, hogy 149 900, vagy 89 900 forintos áron vásároljunk jusson eszünkbe: a tervezett élettartamra lebontva havonta 1250 forintba kerül a jobbat hazavinni (amely egy margherita pizza ára egy olcsóbb helyen). Érdemes elgondolkodni azon, mennyi bosszúságtól mentheti meg magát a vásárló az „izmosabb” megoldással (illetve, hogy egy egész pizza el nem fogyasztásával 1800 kalóriától mentjük meg magunkat – négy év alatt ez 12 kilogrammnyi súlytöbbletet eredményezne).
Ami a konkrétumot illeti, arra figyeljünk, hogy a leendő notebookunk 8GB RAM memóriával és SSD háttértárral rendelkezzen, a mozgó alkatrészeket tartalmazó HDD merevlemez helyett.
Régebben az asztali gépek korában a hozzáértők alkatrészenként válogatták össze a nekik tetsző konfigurációkat, manapság azonban a laptopok esetében jellemzően az "előre csomagolt" összeállításokból lehet válogatni. A gyártók az egyes konfigurációkat milyen tapasztalatok, igények alapján állítják össze?
A cégek igyekeznek egyensúlyt teremteni a korábbi felhasználói igények, és az aktuálisan technológiai szempontból a legjobb választások között. A vásárlók fejébe ugyanis évekre vésődnek be olyan minták, amelyek esetlenként már semmilyen gyakorlati szempontból nem igazolhatóak. Mivel azonban a kereslet fennáll, így a felkínált portfóliókban is hosszú ideig megmaradnak azok a megoldások, melyek már idejét múltak.
Ilyen például a háttértárak előbb említett esete: míg sokáig mindenki egyre nagyobb merevlemezeket akart, ma már egy 128 gigás SSD háttértár körülbelül ugyanannyiba kerül, mint egy 500 gigás HDD, amely lassabb és mozgó alkatrészei miatt érzékenyebb is. Napjaink tartalomfogyasztási szokásai azonban lassan feleslegessé teszik a nagyméretű saját tárhelyeket, hiszen minden online zajlik. (Lásd Youtube, Spotify, Twitter vagy épp a Google szolgáltatásai.) Természetesen aki videót vág vagy gamer, annak szüksége lehet nagyobb tárhelyre, arra azonban vannak célmegoldások.
Sokak számára az operációs rendszer (OS) egyenlő a Windows-zal, napjainkban azonban többféle OS közül lehet válogatni. Egy kezdő számára mennyire lehet alternatíva egy linuxos gép, illetve a Chrome OS vagy FreeDOS?
A Windows 10 még mindig “az” operációs rendszer. Hiába használhatóak már egész jól az egyszerűbb, olcsóbb megoldások, amennyiben valami probléma adódik, úgy azok megoldása sokkal nehézkesebb. Nem feltétlenül adott ehhez a szakember vagy az informatikusi vénával megáldott unokaöccs, szomszéd, aki ismerné az adott operációs rendszert és az azok esetében jellemzően fellépő hibákat, illetve nincs olyan internetes fórum, ahol ne a laikusok által értelmezhetetlenségig bonyolított szakmaisággal tárgyalnák a megoldást.
Ne felejtsük el, hogy a Windows 10 mögött ott áll a Microsoft, amely méreténél adódóan garancia a folyamatos frissítésekre, hibajavításokra, innovációra, illetve rendelkezésre áll az általuk fenntartott hibaelhárításra szakosodott fórum. Amennyiben gondba ütközünk (egy utólag vásárolt kiegészítőt nem tudunk csatlakoztatni például), azt már valaki nagy valószínűséggel átélte rajtunk kívül is, így a megoldást is hamar meg fogjuk találni.
Az előző kérdéshez kapcsolódva: érdemes előre telepített operációs rendszerrel vásárolni a gépet, vagy jobban megéri "üres" laptopot vásárolni és utólag megvenni hozzá az OS-t?
Az előre telepített operációs rendszer nagyjából ugyanannyiba kerül, mint az utólag beszerzett. Miért vesződnénk – vagy fizetnénk érte, hogy más vesződjön – a telepítéssel, ha a gyári Windows pontosan arra a gépre optimalizált, és két percen belül használatra kész? Az “üres” laptopokra is általában Windows kerül, csak kalózverzió, ehhez kétség sem férhet.
Személyes véleményem az, hogy autót sem szoftverek nélkül veszünk, hogy majd egy szerelőnél felprogramoztassuk a motorvezérlést „okosba’”. Máshonnan megközelítve a dolgot: ez egy szolgáltatás is egyben, amelyet egy 130 000 főt foglalkoztató óriásvállalat erre szakosodott divíziója nyúlt a felhasználóknak.
A processzorok betűszavainak az erdejében nehéz kiigazodni a felhasználóknak – létezik-e ökölszabály (pl.: a nagyobb szám erősebb processzort jelent), ami alapján tájékozódni lehet ezen a téren?
Ez egy igen összetett kérdés. Szerencsére az Intel évek (évtizedek?) óta fennálló Celeron-Pentium-i3-i5-i7 sorrendje azért ma is kapaszkodót nyújt. Azonban mivel jelenleg is sok korábbi processzorral (CPU) szerelt gép van a piacon, így érdemes jobban mögénézni.
Egy 2017-2018-as évjáratú N4100-as Celeron CPU hasonlóan jól használható, mint egy 2014-2015-ből származó i3-5005U. A különbség, hogy az előbbi csak 6 wattot fogyaszt, utóbbi 15 wattot. Ilyenkor, ha valaki nem jártas ezen a téren, csak annyit lát, hogy az akksi csak merül és szidja a notebookot.
Amennyiben teljesen laikus a felhasználó, azt javasolnám, hogy kérdezzen körbe a hozzáértő ismerősei között. Ha viszont nem ismer ilyen embert, vagy nincs ideje hosszan kérdezősködni, akkor figyeljen a 8GB RAM memória és az SSD-háttértár kombinációkra, általában ezeket az újabb CPU-k mellé teszik a gyártók
Az akkumulátorok teljesítménye is kulcsfontosságú, mire figyeljünk, ha nem akarjuk másfél-kétóránként töltögetni a gépünket? Kell-e egy mai laptopnak a régiekhez hasonlóan "formázni" az akkumulátorát, vagy ez már a múlt?
Az akkumulátor formázása a múlté. A jelenkor akkumulátorai legjobban akkor éreznék magukat, hogy 20 százalék és 80 százalék közötti tartományban töltögetnénk, akár naponta többször is. Szoftveres megoldásokkal minden gyártó lehetőséget ad rá, hogy a felhasználó beállítson egy töltési limitet. Ha az akkumulátor töltöttségi szintje elérte a 80 százalékot, a töltés leáll és csak – például – 60 százaléknál indul újra. A teljes, 100 százalékos feltöltött állapotból a 0 százalék elérése, majd a visszatöltés 100 százalékra jobban igénybe veszi az energiatárolót, mint a 80/20-as használat.
Napjainkban már az is fontos szempont, hogy az okostelefonokkal, táblagépekkel, illetve egyéb okoseszközökkel is könnyedén együttműködjön a laptop, ezzel kapcsolatban kell-e valamire figyelni?
Az USB-C csatlakozóport megléte fontos szempont, sosem jó, ha lassan megy a másolás telefonról notebookra. Természetesen ez esetben is az a tapasztalat, hogy ezek a másolt adatok is inkább a felhőbe kerülnek, mintsem fizikailag valamely eszközünkre. Leszámítva persze a biztonsági mentést –amelyet biztos vagyok benne, hogy mindenki rendszeresen elvégez egy külső nagyméretű merevlemezre is – nehogy egy eszköz-eltulajdonítás, vagy visszafordíthatatlan káresemény után azon kapja magát, hogy minden családi fotó és munkahelyi projekt elveszett az elmúlt két évre visszamenőleg.