"A magyar vállalkozók többsége amatőr a profi világban" - Interjú

A vállalkozás kicsit olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, vagy legalábbis ezt gondolja. Honnan jött a könyv ötlete?

Petheő Attila (P.A.): Egyetemi tanárként és sorozatvállalkozóként egyaránt sokan megkerestek, hogy adjak tanácsot, mondjak véleményt egy-egy üzleti ötlet életképességével, kivitelezésével kapcsolatban. Egy ötlet piacképességének vizsgálata ugyanakkor nem rendezhető le két mondatban, hiszen számtalan tényezőt kell figyelembe venni. Adott volt tehát a feladat: összefoglalni mindazt, amit tudni kell akkor, ha sikeres vállalkozást akarunk építeni.

Tankönyvről, szakkönyvről, vagy lazább hangvételű ismeretterjesztő könyvről van szó?

Vecsenyi János (V.J): Én inkább egy útikönyvhöz, vagy nyelvkönyvhöz hasonlítanám. Azt mutatjuk be, hogyan lehet eljutni A-ból B-be, vagyis egy életképes ötlettől az üzlet megvalósításáig. Másrészt  benne van minden olyan kifejezés, amelyekkel le lehet írni az ügymenet különböző részeit. Ha az üzleti világban akarunk tájékozódni, ismernünk kell ezt a nyelvet. A könyvet az a tény is életre hívta, hogy vállalkozási alapismereteket legfeljebb csak az üzleti, gazdasági szakokon tanítanak, ami óriási hiányosság. Egyre többen lesznek ugyanis saját szakterületükön szabadúszók, bedolgozók, társvállalkozók, akik vállalkozói ismeretek hiányában improvizálva hoznak üzleti döntéseket.

Vecsenyi János (a képen balra) Vállalkozási szakértő, professor emeritus. Vállalkozási ismerteket tanít a Duna két partján: a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol gépész és gazdasági mérnökként szerzett diplomát, és a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol a doktori és professzori címét szerezte. Tanított az Egyesült Államokban (Tulsai Egyetem), Franciaországban (INSEAD), valamint Prágában (Czech Management Center) és Magyarország több egyetemén. Két vállalkozása közül a VJV Consulting ma is működik. Az üzletikoncepció-térkép megalkotója, amely segítséget nyújt a vállalkozásindításhoz. Három könyv szerzője. Nagyon büszke a feleségére, három lányára és öt unokájára.   Petheő Attila (a képen jobbra) Igazi sorozatvállalkozóként nagy tapasztalatokkal rendelkezik a rendezvény- és eseményszervezés, a vendéglátás és az agrárgazdaság területén. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, doktori kutatásainak eredményeit felhasználva országosan elismert szakértőként a szociális vállalkozások problémáihoz nyújt segítséget. Tudását több hazai egyetemen és az Egyesült Államokban tartott

P.A.: Az univerzalitásra törekedtünk. A könyvet lehet tankönyvként is alkalmazni, de a célunk az volt, hogy az alapvető ismereteket rendszerezzük, közérthetővé és mindenki számára hozzáférhetővé tegyük. Felkészületlen vállalkozókból felkészült vállalkozókat akarunk kinevelni.

Az elmúlt három évtized gazdasági-társadalmi átalakulásai egyszerre hozták el a vállalkozások szabadságát és a kényszerű vállalkozások korát. Mostanra mennyire tisztult le a kép? Milyen a vállalkozói környezet? Milyen attitűddel rendelkeznek a hazai vállalkozók?

V.J.: Rendkívül heterogén a kép, a közeget sem lehet egyértelműen pozitívnak, vagy negatívnak minősíteni. Egyrészt látunk sikertörténeteket, mesés meggazdagodásokat. De van egy másik, jóval szélesebb réteg is, amely nem akar meggazdagodni, sem növekedni és még csak hírnévre sem pályázik. Ezzel szemben fontosabbnak, de mindenekelőtt biztonságosabbnak tartják a nyugalmat. Sokan attól félnek, hogy ha túl sikeresek, akkor előbb-utóbb jön egy „visszautasíthatatlan ajánlat” a cégük felvásárlására. Ezt – talán nem teljesen alaptalanul – fenyegetésként élik meg, hiszen az ajánlat visszautasításával támadásoknak tehetik ki cégüket. Ez testet ölthet például sorozatos hatósági ellenőrzésekben. Ilyen körülmények között pedig már az olcsóbb ajánlat is megteszi. Hangsúlyozom, ez egy félelem, de nem teljesen alaptalan. És mindeközben van egy ettől teljesen független dimenzió is: egy-egy startup vállalkozásra óriási támogatásokat lehet lehívni, mentorprogramok futnak.

P.A.: Az évek során azért egyre jobban kirajzolódik az is, hogy a tudáson alapuló vállalkozásokra érdemes építeni, nem pedig az eltartó jellegű vállalkozásokra. Kell egy alap szakmai kompetencia: mérnöki, pszichológiai, orvosi, vagy bármely más tudásra van szükség, hogy az adott területen meglegyenek azok az ismeretek, amelyekkel felismerhető egy-egy piaci rés. És mindehhez aztán kell a vállalkozói tudás. Nélkülözhetetlen tehát a magas színvonalú, kutatási háttérrel megtámogatott oktatás. Csak azok a próbálkozások lesznek sikeresek, amelyeket tudásalapon, felkészült vállalkozók csinálnak, és nemzetközi piacra akarnak kilépni. A mostani klíma egyébiránt kedvező: növekvő gazdaságokat, bővülő fogyasztást látni, azaz van piac. Emellett sokan látnak fantáziát a vállalkozás indításában. Ráadásul a tőkeellátottság szempontjából is pozitív a helyzet, hiszen a pénz jelenleg nem kamatozik a bankban, ezért inkább a befektetésekbe vándorol.

A könyv egyetemes rendszert próbál felállítani az ötlettől a sikeres vállalkozásig, illetve annak fenntartásáig. Tudvalevő, hogy minden kezdet nehéz, de a kezdeti lépések a legnehezebbek?

VJ: A nehéz kezdet is megkönnyíthető néhány egyszerű fogással. Első körben azt kell megvizsgálni, van-e igény arra a termékre, amit én nagyszerű üzleti ötletként tartok számon. Szét kell nézni a piacon és beszélgetni, kérdezni a potenciális vevőket. Ám nem az a jó kérdés, hogy az emberek mit szólnak az ötletemhez. Valószínűleg a többség – tapintatból – meg fogja dicsérni, mi pedig téves következtetést vonunk le. A jó kérdés az, hogy mivel elégedetlenek, mi hiányzik? Mi az, amit másképp kellene csinálni? Meg kell ismerni azoknak a véleményét, igényeit, akikre piacként tekintünk. A jó hír, hogy ez nem kerül pénzbe, de megkapjuk a legfontosabb információkat magáról, a piacról. A másik ingyenes forrás az internet. Sokan hiszik, hogy ötletüknek nincs versenytársa. Lehet, hogy így van, de fel kell tenni azt a kérdést, hogy miért nincs. Ne gondoljuk annyira zseniálisnak magunkat, hogy egy üzleti ötlet, vagy termék először nekünk jut eszünkbe. Ha nincs versenytárs, fogjunk gyanút, hiszen lehet, hogy valójában piaca sincs az elképzelésünknek.

És persze érdemes kicsiben kísérletezni és modellezni. Tesztelni így is lehet, a kérdés az, hogy a termékünk elég szexi-e, azaz az addigiakhoz képest tudunk-e valami vonzót mutatni? Mert csak úgy vehetjük fel a versenyt a fogyasztók szokásaival, ami a legerősebb piaci tényezők egyike. És nem utolsó sorban érdemes arra is vizsgálatot folytatni, hogy vállalkozásunkkal lehet-e pénzt keresni. Különös módon ez szokott lenni az utolsó szempont.

Vállalkozást mindenki azzal a szándékkal indít, hogy jó sok pénzt keressen. És mégis ezt a szempontot hagyják a leggyakrabban figyelmen kívül?

V.J.: Sajnos igen. Mondok egy példát: a legtöbb kisvállalkozás fizetős mobil applikációval kísérletezik, ám azt nem veszik számításba, hogy a felhasználók közel száz százaléka kizárólag ingyenes alkalmazásokat használ. A fizetős appok többsége semmilyen hasznot nem hoz.

Ha végigsétálunk egy zöldségpiacon, olyan üzleti fogásokat látunk, amelyek evidenciának tűnnek: a szép portékát helyezik ki, az akciókat jól láthatóan hirdetik meg, mint ahogy az újnak számító termékekre is felhívják a vásárlók figyelmét. Ha mindezen megoldásokat rendszerezzük, máris szaktudásól, tudományról beszélhetünk?

P.A.: Rendszerszintű gondolkodás nélkül nem jutunk messzire. Sajnos a magyar vállalkozók többsége amatőr a profi világban. És ez meg is látszik a teljesítményen. Az egyes fogásokat ugyan ismerik, de ezeket ötletszerűen használják, nincs rendszerezés, koncepció.

Vecsenyi János, Petheő Attila: Vállalkozz okosan! - Az ötlettől a piacra lépésig

Honnan tudhatod, hogy valóban van-e igény az általad kitalált termékre? Hogyan mérheted fel a piaci kockázatokat? Miként finanszírozhatod a vállalkozásodat? Egy kiváló üzleti ötletből még nem feltétlenül lesz sikeres vállalkozás. Mindegy, hogy egyéni vagy társas vállalkozóként, esetleg startupperként akarod valóra váltani az álmodat – elengedhetetlen, hogy tudatosan, a kellő információk birtokában vágj bele a cégalapításba. Vecsenyi János vállalkozási szakértő és Petheő Attila sikeres üzletember, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói saját szórakoztató történeteiken, valamint egyéb közismert nemzetközi és magyar vállalkozók példáin keresztül vezetnek be a vállalkozások világába. Bevált üzleti taktikák és modellek, valamint praktikus tanácsok alapján tizenkét egymásra épülő lépésben juthatsz el az ötlettől a piacra lépésig, mintha egy térképet tartanál a kezedben. A könyv segítségével tanulhatsz mások sikereiből és kudarcaiból, és ezek alapján kialakíthatod saját sikeres üzleti megoldásaidat.

V.J.: Kicsit olyan ez, mintha az alapján akarnánk profi futballt játszani, hogy sokat nézzük a tévében. Nem spórolhatjuk meg az ismeretek rendszerezését, tudatosítását és gyakorlását, tehát az „edzést”. Hiszen egyik profi focista sem a tévéből tanulta meg a játékot, hanem legalább tízezer órája van benne.

Látunk arra is példát, hogy üzleti sikerek inkább a kapcsolati háló, mintsem a tényleges szolgáltatási minőség, vagy a termék nagyszerűsége mentén alakulnak. Ez mennyiben tekinthető természetes piaci sajátosságnak?

V.J.: A kapcsolati háló nagyon fontos, a sikeres üzlet egyik fontos alapfeltétele. Ugyanakkor káros lehet, ha ez válik a legfőbb szemponttá, hiszen rossz esetben akár a versenyt is meg tudja ölni. A világ ugyanakkor szerencsére afelé megy, hogy megkerülhetetlen legyen a tényleges tudás, illetve a gondolkodásra való képesség. Ez nagyon markánsan testet ölt a startupok esetében. 

Az üzleti siker mennyiben tehetség, érzék, szerencse és mennyiben megszerezhető tudás kérdése?

P.A.: A jó üzleti érzék azt jelenti, hogy ránézek egy lehetőségre és gyorsan meg tudom becsülni, hogy mennyi van benne. De a tudásháttér már megkerülhetetlen és egyre inkább az lesz s jövőben. A technológiai fejlődéssel ma már olyan tényezők válnak mérhetővé, amelyekről nem is álmodtunk korábban. Az adatelemzés komoly kihívás, hiszen sokszor nem tudjuk, hogy az orrunk előtt lévő adathalmazból mi is olvasható ki. De ezek tanulható dolgok és fontosabbak, mint a tehetség.

V.J.: Nem kell mindenkinek művésznek lenni, hiszen jó mesterként is komoly eredményeket lehet elérni. Az attitűd a fontos, amivel megközelítjük és hasznosítjuk a rendelkezésre álló információkat. Az a vállalkozó lehet sikeres, aki valamit olyat tud, amit mások nem, vagy a meglévő tudást jobban tudja hasznosítani.