Szerző:
Csakhogy a Bell Research adatai szerint a magyar vállalkozások kétharmadának egyáltalán nincs weboldala, és sok a létrejöttek közül frissítés, gondozás nélkül tengődik. A kis cégek közül százezres nagyságrendben vannak olyanok, amelyek nem léptek fel a netre, s a közepes cégeknek is csaknem 20 százaléka online jelenlét nélkül működik. Eközben a kereskedelmi összforgalom 5 százalékos emelkedése mellett az online vásárlások értéke 22 százalékkal emelkedett 2014-ben, ami arra vall, hogy honfitársaink a pénzükkel szavaznak arra, hogy legyen nagyobb üzleti élet a web magyar fertályán.
A Magyar Telekom felmérése szerint legalább 80 ezer olyan kkv van Magyarországon, amelyik szívesen összeállítaná a weboldalát, de nem értenek hozzá, félnek tőle, hogy kiszolgáltatottá válnak az IT szakembereknek, drága lesz, nehéz lesz az üzemeltetése és frissítése. Számukra hozták létre a Webkönnyen platformot, amelyen tulajdonképpen összelegózható egy elég látványos és funkcionálisan is akceptálható honlap.
Hogy rájuk irányítsa a figyelmet, a Magyar Telekom honlap-versenyt is hirdetett a kkv-k számára, amelyre a 2015-ben létrejött céges weboldalakkal lehet pályázni, s nem csak a most bemutatott Webkönnyen platformon készültekkel.
Jedlicska Márton, a verseny zsűrijének tagja, az Isobar Budapest kreatív igazgatója elmondta, hogy a piac szemszögéből nézve igyekeznek megtalálni a legjobb céges weboldalakat. Nem az a fontos, hogy egy weblap minden technikailag elérhető funkciót tudjon, hanem az adott cég szempontjából praktikus legyen, jól szolgálja a vállalkozás szempontjait.
„Egy autószerelő cég például folyamatosan megmutathatja a honlapján, hogy a rábízott járművel kapcsolatos feladatok milyen fázisban vannak, és még mennyit kell várni, hogy elkészüljön. S ha kész akár üzenetet is küldhet a közösségi modulon keresztül” – hoz egy egyszerű példát a praktikumra, amelyet fontos értékelési szempontnak tart. Ezzel, mint mondta, arra akart rámutatni, hogy meg kell szabadulni azoktól a weblapépítési hibáktól, amelyek oly gyakran felbukkannak. Gyakran nem üzleti felületként kezelik a kkv-k az online megjelenésüket, hanem be akarják mutatni, hogy mire büszkék, milyen történet áll mögöttük. Ezt elbírja a honlap, de nem azokról a dolgokról kell szólnia alapvetően, amelyek a cégnek fontosak, hanem amelyek az ügyfeleknek. Egy ilyen felület ugyanis nem belső használatra készül. Egy cipőbolt kirakatába sem a vállalkozás történetét és sikereit bemutató képeket teszik ki. A jó honlap növeli a forgalmat, és erősíti a cég ismertségét és elismertségét. Rajta keresztül a vállalkozás szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleinek, s ezzel jobb versenypozícióba hozza magát.
A moduláris weblapépítés segít a vállalkozásoknak rátalálni a helyes útra, mert olyan elemeket kínál, amelyek hasznosak, s például nem lehet túlkomplikálni a megjelenést, ami megakadályozná az összeállított weboldal hatásosságát – fejtette ki Jedlicska Márton. Fontos, hogy webshop is kapcsolódik a platformhoz, mert a kezdő kereskedőknek nem kell egyezkedniük a pénzügyi szolgáltatókkal a feltételekről, gyorsan működésbe hozhatják az online boltjukat. Illetve a kkv-k biztonságban érezhetik magukat azt illetően, hogy ezek a honlap szolgáltatások működni fognak, s az adataikat, illetve az ügyfeleik adatait tartalmazó szerverek biztonságosak.
A szakértő szerint a kisvállalati piacnak érdemes megtanulnia, hogy a honlapokat hogyan fordíthatják a hasznukra, különösen, hogy a digitális tudás (beleértve a keresőoptimalizálást, vagy az online hirdetési akciók megtervezését) egyre inkább felértékelődik, egyre fontosabb része a versenyképességnek. A weblapépítő szolgáltatások „demokratizálják” ezt a tudást, s ezért különösen fontosak.