A telekommunikációs iparág legfontosabb éves rendezvényén, a februári Mobile World Congressen a mobilgyártók legújabb készülékei mellett azt is megmutatták, mire képes a legújabb, 5. generációs kommunikációs szabvány. A Deutsche Telekom és az SK Telecom pedig kísérletképp felépítette és bemutatta a világ első interkontinentális 5G-hálózatát.
Tudja, mi az az 5G? |
Az 5G az ötödik generációs vezeték nélküli mobilhálózatot jelenti. A tervek szerint 2020-ra váltja le globálisan a jelenlegi 4G technológiát, amelynél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, úgy, hogy egyszerre több eszköz csatlakoztatható rá. |
A sebesség a virtuális valóság alapja
Az 5G a jelenleg alkalmazott megoldásokhoz képest akár több százszoros le- és feltöltési sebességet szavatol. A nagy felbontású, kiváló hang- és képminőségű videókat könnyebben streameljük, és gond nélkül elérjük a virtuálisvalóság- és kiterjesztettvalóság-tartalmak is. Pillanatok alatt videókonferenciát indíthatunk, vagy élőben tekinthetünk meg egy 4K-s filmet. És akkor még nem is beszéltünk a speciális szemüvegen keresztül megnézhető, VR és AR eszközökre optimalizált anyagokról, valamint az 5G felhő alapú, távoli szervereken futó alkalmazásáról sem.
Utóbbi terület óriási fejlődés előtt áll, és ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik az adatátviteli sebesség.
Ma egy HTC Vive, vagy Oculus Rift virtuálisvalóság-szemüveg nehéz és kényelmetlen a beépített, energiaigényes hardver miatt. A jövőben lehetőség lesz arra, hogy ez kiváltható legyen különféle cloud megoldásokkal. Ilyenkor a program nem a szemüvegben fut le, oda már csak a “kép” érkezik meg, ami származhat tartalomszolgáltatótól, privát számítógépről, sőt akár játékkonzolról is.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Az okos-, virtuális- és kiterjesztettvalóság-szemüvegek pontosan ugyanúgy néznek majd ki, és olyan kényelmesek is lesznek mint egy átlagos, hétköznapi okuláré, és ezek idővel komoly konkurenciái lehetnek az okostelefonoknak.
Ezért a Deutsche Telekom (DT) együttműködési megállapodást írt alá az optikai és optoelektronikai területen vezető szerepet játszó Zeiss vállalattal. Elsődleges céljuk, hogy közösen térképezzék fel és dolgozzák ki az okosszemüvegek és az általuk kínált applikációkban rejlő lehetőségeket. Már létezik is olyan különleges szemüveg, amely a látómező egy részén jeleníti meg a szükséges, felhasználó által lekért információkat, így például üzeneteket, ábrákat, animációkat.
Az 5G másik nagy előnye, hogy a késleltetési idő lecsökken
Az 5G által kínált másik óriási előny a késleltetési idővel, azaz a látenciával kapcsolatos. Ez azt az időtartamot határozza meg, ami alatt egy adatcsomag eljut a forrástól a címzetthez, pl. egy drón a kiadott parancsra milyen gyorsan reagál. Említhetnénk az önvezető járműveket is, amelyek folyamatosan küldik és fogadják az adatokat: egyáltalán nem mindegy, hogy a szükséges információ mennyi idő alatt jut el a rendszerhez, vagyis az autóhoz.
A 4G-hez képest az új technológia akár ötvenszeres javulást produkálhat, pl. a Telekom a saját hálózatain már tavaly 1 milliszekundomos – rekordszintű – késleltetési időt ért el.
A sebesség mellett fontos a feltétlen megbízhatóság és a rugalmasság is, főként az ipari alkalmazások esetén. A Deutsche Telekom ezen a területen elért eredményeit egy olyan ipari roboton keresztül mutatta be, amely mindig pontosan 8 milliszekundomon belül reagál a parancsra.
Mire jó a NarrowBand-IoT, és mennyit spórolhatunk vele?
Az 5G felé vezető út első szakaszaként 2017-ben megkezdődik a keskenysávú hálózatok, az úgynevezett NarrowBand-IoT rendszerek térhódítása is. A Deutsche Telekom NB-IoT kereskedelmi indulása már a második negyedévében várható Németországban, és a tervek szerint Magyarországon is bővítik az NB-IoT lefedettséget. E technológia sajátossága, hogy az eszközök közötti kommunikációra a megszokottól eltérően keskeny sávszélességet használ.
Ennek következtében pedig kiválóan bevethető olyankor, mikor a nagy teljesítmény helyett a tartós és megbízható működés a lényeges, például okos mérőberendezéseknél, a hálózatba kötött digitális rendszerek szenzorainál, ami hasznos lehet egy automatizált parkolóház működtetése során. Már most is működnek olyan intelligens parkolóhelyek, amelyek informálnak a szabad helyekről: egy szimpla érzékelő megmondja a központnak, áll-e rajta autó vagy sem. Ez az információ megjeleníthető bármilyen okostelefonon, így a parkolóalkalmazás szabad helyre navigálhatja a vezetőt. Ráadásul, mivel nem kell helyet vadászva bolyonganunk, rengeteg időt és benzint takaríthatunk meg.
Az NB-IoT olyan kézzelfogható előnyöket kínál, mint az alacsony költség, a jó épületen belüli lefedettség, aminek révén olyan helyen is alkalmazható, ahol komplikált és drága a megszokott jelerősség biztosítása, így például egy vízaknában, alagsorban vagy csatornában. További előny, hogy a NarrowBand-IoT technológiát használó eszközök csak ritkán és alacsony sávszélességen kommunikálnak, nagyon kevés energiát fogyasztanak. Ennek révén működtetésükhöz nincs szükség kiépített elektromos hálózatra. Egy ilyen érzékelő ugyanis egy-két hagyományos ceruzaelemmel akár tíz éven át is működőképes maradhat.
Mindezen pozitív tulajdonságok együttese lehetővé teszi a különféle IoT (Internet of Things) megoldások korábbinál szélesebb körű alkalmazását, új üzleti modellek kialakítását. Hosszútávon ezek a technológiák olyan területeken jelenhetnek meg, ahol korábban elképzelhetetlennek tűnt. Például ha erdőkbe, vagy mezőgazdasági zónákba telepítenek ilyen szenzorokat, segítségükkel folyamatosan figyelhetik a növényeket, az uralkodó szélirányt, a belvíz szintjét, de még a területen mozgó állatok számát és a vadállományt tizedelő betegségek, járványok terjedését is.
Akár a kukák is kiokosíthatóak, amik így képesek jelezni, ha eljött az ürítés ideje. Így elkerülhető hogy a kukásautó feleslegesen korzózzon egy félig telt szemetes miatt az amúgy is zsúfolt belvárosokban.
Okosvárosok a fenntartható jövőért
Barcelonában nyilvánvalóvá vált, hogy a Deutsche Telekom Csoport óriási jelentőséget tulajdonít a különféle vezeték nélküli kommunikációs eszközök evolúciójának. Ahogy Srini Gopalan, a Deutsche Telekom Igazgatóságának Európáért felelős tagja kifejtette, az ilyen irányú fejlesztések számítanak a legjobb innovációnak. Egy olyan esélyt adnak, amellyel élve a digitális recesszióba került “Öreg Kontinens” igen rövid időn belül felzárkózhat Észak-Amerika és Ázsia mögé.
Hozzátette, már most is látható, hogy az egymással kommunikáló intelligens eszközök egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Külön kiemelte – Prága és Dubrovnik mellett – Budapestet, mint az egyik olyan várost, ahol okos megoldások bukkantak fel az elmúlt időszakban, és ahol a cégcsoport intenzív szerepet játszik ezek működtetésében, azért, hogy könnyebbé és egyszerűbbé váljon az élet a vállalkozások és városlakók számára egyaránt. Az ilyen technológiák, az ezeket használó rendszerek, eszközök és alkalmazások összessége pedig elősegíti a fenntartható jövő és környezet megteremtését.