Szerző:
Az érintéses mobilfizetés hamarosan gyökeresen változtatja meg a fizetési szokásainkat. Az okostelefonok képességei a modern pénzügyi megoldásokkal kombinálva lehetővé teszik, hogy bankkártya, és főleg készpénz nélkül fizethessünk. Az ehhez szükséges hozzávalókról (NFC, alkalmazások) már írtunk korábban, most pedig azt járjuk körül, hogy hogyan lesz a pénztárcánkban lapuló műanyag lapocskából virtuális bankkártya.
Az érintéses mobilfizetés alapja kettős: a mobiltelefonokban található NFC rendszer egészül ki egy alkalmazással (pl. Gránit Pay, MKB Pay, Simple by OTP vagy a SIM alapú Telenor MobilPass), mely a mobilunkon keresztül történő fizetési folyamatokat vezérli. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a fizikai bankkártyának létrejön egy digitális, azaz virtuális mása.
Ez a folyamat a virtualizáció, ami megannyi más területen lezajlott már: a navigáció, a képalkotás, a dokumentumkezelés, a szállások foglalása, mind átkerült egy virtuális, kézzel nem fogható, alkalmazások által vezérelt és felhőkben tárolt világba. Ugyanez történik napjainkban a pénzügyeinkkel is, aminek kulcsa a fizikai, vagyis műanyag bankkártya digitálizációja. Ez leegyszerűsítve úgy történik, hogy a pénztárcában hordott kártyalap átkerül egy alkalmazásba, így az eredetitől bizonyos értelemben függetlenedik, de közben mégis szoros kapcsolatban maradnak egymással (később tisztázzuk, hogyan).
Az okostelefonon futó alkalmazás soha nem tárolja a fizikai kártya adatait, ennek száma nem egyezik meg a farzsebben, tárcában tartott plasztik lapéval, azaz egy eltérő, virtuális kártyaszámmal zajlanak le a tranzakciók. Ez a tokenizációnak köszönhető, amely során a fizikai jellemzőkkel bíró tárgyból egy adatcsomag válik, a fizetés során pedig már ez az, amit az alkalmazás kezel.
|
A tokenizáció során a kártyánk számát véletlenszerűen előállított, egyedi számsorral helyettesítik, ami csupán hivatkozik az eredeti bankkártyánkra. Vásárláskor a telefonunk tehát nem a kártyaszámot, hanem az adott fizetésre vonatkozó, véletlenszerű számsort használja, amit aztán kizárólag a tokenszolgáltató tud visszafejteni. |
Internet nélkül is működik?
A technológiával kapcsolatos leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy szükséges-e hozzá aktív internet kapcsolat. A válasz az, hogy nem, illetve nem mindig. A virtuális kártyáknak ugyanis a fizetések végrehajtásához úgynevezett egyedi (digitális) kulcsokra van szükségük: ezek azok a kódsorok, amik azonosítják a feleket, és lebonyolítják a vásárlást. Ezekből egyszerre 10 darab tárolódik a mobilban, viszont minden tranzakció (értsd: fizetés) során egy elhasználódik. Így, amíg ez a 10 el nem fogy, addig nem kell internet, de a pótlásukhoz, az újbóli letöltésükhöz már szükség van aktív netkapcsolatra.
Hogyan függ össze a fizikai és a virtuális kártya?
A fizikai és a virtuális kártyák kapcsolatát jól jellemzi, hogy amennyiben az előbbit tulajdonosa letiltja, a digitális még 30 napon keresztül használható marad. Ha ebben az időszakban a felhasználó kéri az újragyártást, akkor a virtuális pár automatikusan tovább funkcionál, ha azonban ez nem történik meg, akkor 30 nap elteltével a digitális is megszűnik.
Ez akkor is érvényes, ha a fizikai kártya érvényessége lejár. Ekkor ugyanis a virtuálissal mindössze annyi történik, hogy a bank hozzákapcsolja az újhoz, így az folyamatosan használható marad. Viszont, ha a lejárt bankkártyát tulajdonosa már nem újítja meg, akkor a virtuális is automatikusan megszűnik.
| Tudta? |
|