Egyes felmérések szerint a felnőtt lakosság közel fele 50 éves korára ilyen vagy olyan formában, azaz enyhébb, vagy előrehaladottabb állapotban megtapasztalja az aranyér okozta panaszokat.
Az égető, viszkető végbéltáji érzés, vérzés, a WC-n töltött fájdalmas, kellemetlen percek sokkal többek számára ismerősek, mint azt gondolnánk. Holott tudatos odafigyeléssel, szakorvossal vagy gyógyszerésszel konzultálva ez az állapot kordában tartható. De mire érdemes figyelni?
A 21. századi ember betegsége – ez is
A modern kor embere sajnos több olyan betegséggel is együtt él, amelyet elsősorban az életvitelének köszönhet. A mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a helytelen és rendszertelen táplálkozás megviseli a szervezetünket, és ha nem figyelünk oda ezekre, a testünk előbb-utóbb jelezni fog. Ezek a jelzések pedig nem „csak” kisebb-nagyobb kellemetlenségeket, például aranyeret okozhatnak, hanem hosszú távon komoly betegségeket is, pl. szív- és érrendszeri, emésztő- vagy mozgásszervi betegségek formájában.
A változatos étrend az alapja mindennek. Van néhány dolog, amivel mi magunk is megkönnyíthetjük testünknek az emésztést: fogyasszunk rostban gazdag ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, bánjunk óvatosan a feldolgozott és készételekkel, csökkentsük a szénhidrátbevitelt.
A szervezetnek mindenféle tápanyagforrásra szüksége van, így az olyan sokat kárhoztatott cukorra és szénhidrátra is – igaz, nem mindegy, milyen arányban. Ha lehet, étkezzünk minden nap hasonló időben, ne fogyasszunk egyszerre nagy mennyiséget, inkább többször együnk keveset. Kerüljük a fűszeres és zsíros ételeket. Emellett az elegendő folyadék bevitele is rendkívül fontos!
Ha aranyeres panaszokkal küzdünk, de mindezeket észben tartjuk, akkor nagyban csökkenthetjük az ezzel járó napi kellemetlenségeket.
Mi is az aranyér? |
Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonatból alakul ki. Az aranyeres csomók a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, melyek begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, néha kifordulnak vagy véralvadék képződhet bennük, és ilyenkor fájdalmassá válnak. Attól függően, hogy a végbél záróizmától merre helyezkednek el, külső vagy belső aranyérről beszélhetünk. |
Étkezéskor ezekre érdemes figyelni: különösen ajánlott a különböző cukormentes müzlik, tejtermékek – laktózintolerancia esetében a laktózmentes termékek –, szezám-, napraforgó és lenmag, különböző csírák, zöldségek, és nem hámozott gyümölcsök fogyasztása.
Azok, akik hajlamosak a székrekedésre, mindenképp iktassák be az étrendjükbe az olyan ételeket, amelyek kicsit megmozgatják a bélrendszert. Ilyen például a savanyú káposzta, a szilvalekvár vagy a natúr joghurt. Érdemes kiiktatni az étrendünkből a fehér kenyeret és a rizst, de a hús- és a hagymafogyasztás csökkentésével is pozitív hatás érhető el, ahogyan az olyan, székrekedést okozó ételek mellőzésével is, mint a banán vagy a csokoládé.
Ahogy az étkezés, úgy a napi testmozgás sem igényel túlzottan nagy időbeli vagy anyagi ráfordítást. Itt is a rendszeresség a fontos: akár napi 15-20 perc mozgás is nagyon sokat segíthet. Lehet ez akár csak egy rövid séta – mondjuk egyik megállótól a másikig –, de online formában ma már számtalan torna, aerobik, jóga, illetve különböző nyújtó órák is elérhetők.
Kellő körültekintéssel a kerékpározásról sem kell lemondania annak, akinek aranyere van, de nekik különösen oda kell figyelniük a kényelmes nyereg és nadrág megválasztására. Ha sikerül a hétköznapokban „helyet találni” a rendszeres mozgásnak, akkor garantáltan megtaláljuk azt a formát, amely kényelmes és nem megterhelő számunkra.
Férfiak és nők is? Igen, mindenki érintett lehet
Az aranyeresség kortól és nemtől függetlenül mindenkit érinthet. Bár vannak speciális esetek, mint a genetikai hajlam vagy épp a várandósság, de ezeken kívül – épp a modernkori életmód miatt – szinte bárkinél megjelenhet. A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az elhízás is hatással lehet a kialakulására, ugyanakkor érdemes odafigyelni az alapos altesti higiéniára is, de – különösen nők esetében – a kényelmes fehérnemű is fontos szempont lehet.
Az aranyér nem kizárólag a fent említett civilizációs okok következménye lehet. Oka lehet genetikai hajlam is, a kötőszövet szerkezetének gyengesége ugyanis örökletes. A leggyakoribb közvetlen kiváltó ok talán a székelés közbeni erőlködés, ami a székrekedés egyik következménye. Ilyenkor a vénák tágulnak, amelyek idővel vérezhetnek is.
Nőknél a terhesség alatt is gyakran előfordul, hiszen ebben az időszakban a női test szinte minden pontja folyamatosan változik. A kismedencei vénákra nehezedő nyomás, a vértérfogat növekedése, a progeszteron értágító hatása ugyancsak okozhat aranyeres panaszokat. Rendszerint ezek az aranyerek a szülés után visszahúzódnak, de ilyenkor sem árt a törődés és az óvatosság.
A betegség lefolyása, kezelése
A gyulladt aranyér fájdalmas kemény, tapintható dudorrá válik a végbélnyíláson kívül. A fájdalom székeléskor fokozódik, de azt követően sem szűnik meg teljesen, kellemetlen, feszítő, szúró fájdalom maradhat vissza, az üléskor is gondot okozva. A kívülre kerülő csomó felszíne sebesre dörzsölődhet, váladékozhat.
A végbélnyílás környékének viszketése legtöbbször csak a végbéltájék nem megfelelő tisztán tartásából adódó kellemetlenség. A fájdalmas aranyér miatt a testtájék gondos tisztítása nehezebb lehet. Általánosságban elmondható, hogy a külső aranyér fájdalmat, gyulladást okoz, míg a belső aranyér többnyire fájdalmatlan, de olykor ijesztő mértékű vérzést okoz.
A kezelés minden esetben a betegség súlyosságától függ. A kezdeti, azaz már az első és második stádiumban érdemes elkezdeni a helyi kezelést, illetve bevezetni a szükséges életmódbeli változtatásokat, hogy megelőzzük a harmad- vagy negyedfokú aranyér kialakulását – mert utóbbiak esetében előbb-utóbb olyan súlyos fájdalommal járó gyulladás alakul ki, amellyel mindenképpen szakemberhez kell fordulni.