Sokan emlékezhetünk arra, akár saját tapasztalatainkból, akár szüleinktől vagy nagyszüleinktől hallott történetekből, hogy egykor a tv, majd később a színes tv valódi ritkaságnak számított. Igazi közösségi program volt, amikor elkezdődött valamelyik műsor, amit generációtól függetlenül mindenki nézett. Aztán ahogy egyre több csatorna vált elérhetővé, ezek a nagy társasági események egyre inkább ritkultak, korosztályonként, műsortípusonként szegmentálódtak. Az internet, a streaming és az okostévék megjelenésével pedig teljesen átalakultak a tévénézési szokások. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne néznénk továbbra is akár az egyes csatornákon, akár különböző streamingszolgáltatókon vagy épp social media oldalakon megtalálható műsorokat vagy tartalmakat, de az tény, hogy az utóbbi években – különösen a járvány következtében – jelentősen megváltoztak a szabadidős szokásaink.
Hol, mikor és mivel töltjük a szabadidőnket?
A Samsung megbízásából 2022 novemberében 1000 fő megkérdezésével reprezentatív, online felmérés készült, amely ezeket a változásokat vizsgálta a magyar, 18-65 év közötti lakosság körében. A kutatás azt mutatja, hogy a magyarok több mint harmada több időt tölt otthon, mint a járvány előtti időkben: szabadidejükben kevesebben járnak színházba, moziba, múzeumba, koncertre vagy más, zenés-táncos eseményre. Mindez nemcsak a korábbi járványhelyzet következménye, hanem anyagi okokra is visszavezethető; illetve külön érdekesség, hogy a fentiek a legfiatalabb, 18-34 éves korosztályra jellemzők leginkább.
De mivel foglalkozunk otthon a szabadidőnkben? A felmérésből kiderül, hogy sokat használjuk a tévét, ami abból a szempontból talán nem is meglepő, hogy a magyar háztartások 95%-ában található legalább egy készülék. A megkérdezettek mintegy kétharmada (64%) válaszolta azt, hogy naponta tévézik vagy néz filmet valamilyen eszközön; de ugyanez heti viszonylatban már a túlnyomó többségre is igaz (91%). Hogy a filmeket, sorozatokat és egyéb műsorokat tévékészüléken vagy valamilyen más eszközökön nézzük-e, az leginkább az adott tartalom jellegétől függ. Összességében elmondható, hogy a kimondottan internethez vagy applikációkhoz kapcsolódó videókon kívül mozgóképet a többség továbbra is televízión néz. Fogyasztói szemszögből nézve leginkább a vetélkedő, a kvíz, az ismeretterjesztés és a sport maradt televíziós műfaj: körülbelül ötből négyen ezekhez napjainkban sem használnak más eszközt.
A kutatásból kiderül az is, hogy az egyes social media platformokon elérhető videós tartalmakat inkább egyedül a telefonunkon, míg a tv-s szórakoztató műsorokat – tehetségkutatók, vetélkedők, valóságshow-k – inkább közösségben nézzük. Sokan, 10 megkérdezettből 5, valamilyen más kütyüt is nyomogat, ha tévét néz, de a válaszadók jelentős része evés vagy épp házimunka közben is tévézik. Sőt, azok körében, akik otthonaikban gyakran rendeznek baráti vagy társas összejöveteleket, szintén jellemző, hogy a háttérben megy a televízió.
A tartalomfogyasztás nem vész el, csak átalakul
Napi szinten legtöbben hírműsorokat és a különböző közösségimédia-oldalakon fellelhető videókat néznek, de sokan ülnek minden nap a tévé vagy egyéb eszköz (leginkább PC vagy laptop) elé filmek vagy sorozatok kedvéért is. Sőt, ez utóbbiak azok a tartalmak, amelyeket bizonyos időközönként szinte mindenki fogyaszt, illetve a teljes lakosságra vetítve, a heti rendszeresség tekintetében is ezek a legnépszerűbbek. Tízből kilencen sorozatokat is nyomon követnek valamilyen gyakorisággal, illetve ugyanennyien fogyasztanak különböző videómegosztón közzétett videókat vagy ismeretterjesztő műsorokat is. Az idősebbek az átlagosnál nagyobb arányban néznek hetente hírműsorokat, ismeretterjesztő műsorokat, valamint sport- és reggeli információs műsorokat, míg a fiatalabbak sorozatokat, zenei videóklipeket, valóságshowt vagy internethez köthető tartalmakat választanak inkább, hetente legalább egyszer.
A megkérdezett televízióval rendelkező és azt legalább heti rendszerességgel nézők között, a televíziós tartalmak közül a 18-34 éves korosztályban a zenei szórakoztató vagy tehetségkutató műsorok a legnépszerűbbek (63%); a 35-49-es korosztályban a vetélkedők és kvízműsorok vezetik a listát (83%); míg az idősebb, 50-65 éves korcsoportban a valóságshow-k végeztek az élen (96%).
Az egyes tartalomtípusok mellett érdemes néhány szót ejteni az eszközhasználatról is. Ahogy már fent is említettük, a háztartások 95%-ában van tévé. A készülék általában a nappaliban/amerikai konyhás nappaliban (53%) vagy a halószobában (56%) van, utóbbi inkább a fiatalabbak körében jellemző választás. A megkérdezettek több mint fele, 53-%-a „nyomkodja” az okostelefonját tévézés közben, azaz párhuzamosan fogyaszt tartalmat, vagy épp csak görget egy social media felületen, de sokan egyszerűen csak háttérzajként használják főzéshez vagy házimunkához (34%, illetve 32%), és meglehetősen kevesen vannak azok – a megkérdezettek 16%-a – akik tévénézés közben nem csinálnak semmi mást. Az adatokból kimutatható, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább hajlamos arra, hogy több mindent csináljon egyszerre.
A nemek szempontjából is megfigyelhető némi eltérés az eredményekben: a televízióval rendelkezők valamivel több mint fele naponta többször is bekapcsolja a készülékét, ám a nők némileg gyakrabban, mint a férfiak (56, illetve 48%). A teljes minta alapján elmondható, hogy a megkérdezettek 50%-a néz élő adást legalább hetente egyszer, 30%-uk valamilyen appon keresztül streamel, 22% egyéb netes tartalmakat fogyaszt, míg 11% néz vissza valamilyen okostévén rögzített műsort. Meglepő lehet, de olyannyira sokrétűen használjuk a televíziót, hogy a lakosság 7%-a még zenét is azon hallgat; illetve fontos eszköze a videójátékozásnak is: a kutatásban részt vevők 11%-a válaszolta azt, hogy játékkonzollal is igénybe veszi, 5%-uk pedig heti rendszerességgel teszi ezt.
Több tartalom, több eszközről: így alakul(t) át a háztartási géppark
A tartalomfogyasztási szokások változásai és a technológiai fejlődés is nyomot hagyott a magyar háztartásokban. A tévékészülékek többsége ma már okostévé (a háztartások 65%-ában megtalálható), de a megkérdezettek majdnem egésze rendelkezik okostelefonnal (94%), számítógéppel vagy laptoppal (91%), míg a válaszadók fele válaszolta azt, hogy van tablete, illetve 41%-uk azt, hogy rendelkezik Bluetooth hangszóróval. A területi megoszlás is érdekes ebből a szempontból: a legtöbb szórakoztatóelektronikai eszköz (például laptop vagy játékkonzol) a közép-magyarországi régióban található legnagyobb mennyiségben, ugyanakkor televízióval és okostelefonnal a kelet-magyarországi régióban rendelkeznek a legtöbben (97%).
A jövőbeni szórakozás legfontosabb eszközeiként az okostelefont, okostévét, valamint az okosórát jelölte meg a legtöbb válaszadó, de a megkérdezettek közel harmada szerint az elkövetkezendő 5 évben egyre nagyobb szerep jut a VR-szemüvegnek is. Ezzel szemben a válaszadóknak közel a fele úgy gondolja, hogy a régi, hagyományos tévékészülékek hamarosan elveszítik a szórakoztatásunkban betöltött szerepüket.
A Samsung folyamatosan figyeli a felhasználók véleményét és igényeit, annak érdekében, hogy a megváltozott szokásokra úttörő megoldásokat nyújtson. A dél-koreai vállalat a 2023-as CES-en mutatta be az új Neo QLED és OLED termékcsaládját és innovatív fejlesztéseit, amelyek középpontjában a csatlakoztathatóság és a személyre szabott felhasználói élmények állnak. Az új modellek kiemelkedő képminőséggel és a készülékek menüjéből könnyen elérhető streaming szolgáltatók széles választékával járulnak hozzá az otthon megteremthető moziélményhez. A gamerek számára a kiemelkedő játékfunkciók, többek között az objektumkövető hang és a szuperszéles nézet hozza el a magával ragadó játékélmént. A The Freestlye projektor pedig lehetővé teszi, hogy a felhasználók szinte bárhol és bármikor megnézhessék kedvenc tartalmaikat. |