Folyamatosan fáradt és levert? Ne fogja az időjárásra!

Folyamatosan fáradt és levert? Ne fogja az időjárásra!

Utolsó frissítés:

Sedacur forte Szerző:

Sedacur forte
Sedacur forte

A tél végével sokunkon úrrá lesz a kimerültség és az extrém fáradékonyság. Egy ideig ez természetes, ám érdemes szakemberhez fordulni, ha a stresszes, letargikus szakasz hosszabb ideig kitart. Könnyen lehet, hogy kezeletlen alvásbetegség vagy lelki eredetű probléma áll a háttérben. Dr. Ádám Ágnes belgyógyásszal, alvásszakértővel, az Alvástársaság vezetőségi tagjával beszélgettünk.

Itt a tavasz, sokan hajlamosak a szeszélyes időjárásnak és az évszakváltásnak tulajdonítani, hogy a szokásosnál kedvetlenebbek, erőtlenebbnek érzik magukat. Meddig gyanakodjunk a tavaszi fáradságra, és honnantól gondoljunk valami komolyabb problémára?

Dr. Ádám Ágnes: A tavaszi fáradtság oka ma már nagyrészt nem a táplálkozás, a legtöbben télen is hozzáférünk, fogyasztunk gyümölcsöt és zöldséget. Én inkább a napfény, és a friss levegőn töltött idő hiányát okolnám. Mi, orvosok, az utóbbi években mindenkit eltanácsoltunk a napozástól, mondván: bőrrákot okoz. Azóta átestünk a ló túlsó oldalára, nem csoda, hogy D-vitamin-hiányosak vagyunk, és ezzel összefüggően egyéb hiánybetegségekkel küzdünk. A napfényre igenis szükség van a szervezet egészséges működéséhez, a külföldi sajtóban nem véletlenül jelenik meg újabban egyre több olyan cikk, ami azt üzeni: legyél boldog, menj napozni! Szóval, a tavaszi fáradtság legfőbb oka szerintem az, hogy nem használjuk ki a napsütés, a jó levegő és a természet adta lehetőségeket.

És mi a helyzet akkor, ha már eleget töltődtünk napfénnyel a friss levegőn, de a beteges, krónikusan fáradt szakasz még mindig nem akar elmúlni?

Dr. Á.Á.: Forduljunk orvoshoz, akinek ilyenkor egyszerre kell gondolnia a lehetséges testi és lelki tünetekre. A diagnosztikus gondolkodásunk a legtöbbször azt mondatja velünk, hogy először zárjuk ki a testi okot. Vagyis, ha jön a krónikus fáradtságra panaszkodó beteg, először az kezdjen pörögni az agyunkban, hogy nem vérszegény-e, nincs-e pajzsmirigy elégtelensége, valamilyen autoimmun betegsége vagy krónikus vírusfertőzése. Háziorvosként, belgyógyászként sokszor csak a legkézenfekvőbb magyarázat nem jut eszünkbe: hogy esetleg pszichés okok vagy alvászavarok állnak a háttérben. Elfelejtjük megkérdezni a betegtől, hogyan érzi magát, és milyenek az éjszakái.

Dr. Ádám Ágnes

Belgyógyász, háziorvos, hipertonologus, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. Jelenleg Zuglóban, az Örs vezér téri Szakrendelőben működő Hipertónia Centrum vezető főorvosa. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa. Több tudományos társaság vezetőségi tagja, így a Magyar Hipertónia Társaságnak, a Magyar Alvástársaságnak, és a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének is. Kongresszusok, továbbképzések állandó előadója. Rendszeresen ír tudományos cikkeket rangos folyóiratokba. Több szakmai könyv társszerzője. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi jelenleg is folyamatosan, televíziókban, rádiókban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. Astellas-díjas, 2012-ben az Év orvosának választották.

A mentális betegség máig tabu. Ha a sok negatív lelet begyűjtése után ki is derül, hogy nincs szervi baj, hanem lelki eredetű a probléma, ennek elfogadására mennyire nyitottak a betegek?

Dr. Á.Á.: Amikor elkezdjük mondani a pácienseknek, hogy egy esetleges depresszió, vagy állandó szorongás áll a krónikus fáradtság hátterében, a legtöbben egyből védekező üzemmódba kapcsolnak, mert azt érzik, hogy nekik biztos nincs ilyen problémájuk. Pszichológushoz, vagy pszichiáterhez pedig legtöbbször nem akarnak fordulni, hiszen ők „nem bolondok”. A gyógyszerszedéstől is ódzkodnak, mondván: sok rosszat hallottak az antidepresszánsokról, félnek, hogy rászoknak és meghíznak tőlük.

Gondolom, a lelki eredetű bajok okozhatnak alvásproblémákat is.

Dr. Á.Á.: Az alvászavaroknak közel nyolcvan különböző fajtáját tartjuk számon, ezen belül is van az a kategória, melyek mögött tartós stresszt, szorongást vagy depressziót találunk. Ilyenkor jellemző, hogy a páciensek éjszaka álmatlanul forgolódnak, egyszer vagy többször is felébrednek, nem tudnak visszaaludni. Szintén igen gyakori az alvási apnoe, amikor nem vesznek levegőt, majd mikor végre igen, az egy nagy horkantásként jelentkezik. Ez az egyik legveszélyesebb alvászavar, bele is lehet halni, ha nem ismerik fel időben. Az illető álmában nem érzi, hogy nem kap levegőt, csak azt, hogy nem jut kellő mennyiségű oxigén az agyba, ezért fáradékony lesz egész nap. Ilyenkor egész éjszaka egy komoly hipoxiás állapotban van az adott beteg.

Igaz, hogy nem csak az alvás mennyisége, a minősége legalább annyira lényeges? Az alvásunk mitől és mikortól számít megfelelőnek?

Dr. Á.Á.: Ez olyannyira igaz, hogy azok, akiknek nem kielégítő az alvásminősége, jóval hosszabban alszanak. Sokan nagyon jó alvónak tartják magukat, büszkén mesélik, hogy napi tíz-tizenkét óra alvás mellett még napközben is elalszanak. Ez azonban egyáltalán nem jó hír, mert egy egészséges felnőtt embernek alapvetően napi hét-nyolc óra alvásra van szüksége. A rossz struktúrájú alvás csak megnyúlva tudja kipihentetni a szervezetet, és akkor sem tökéletesen, így napközben lépten-nyomon el fogunk aludni. Jó esetben otthon a fotelben, rossz esetben akár a volán mögött.

Ezek szerint ideje lenne komolyabban odafigyelni az állandó fáradtságra, és gyanakodni az alvászavarokra?

Dr. Á.Á.: Az alvásprobléma mellett mindig megjelenik tünetként a fáradékonyság és az aluszékonyság. Az utóbbi időben valamelyest javult a helyzet, de még messze nem tartunk ott, ahol kellene, hogy egy intenzíven jelentkező fáradékonyságnál egyből az alvászavar jusson eszünkbe. Ha pedig ki is derül, hogy alvásbetegség áll a háttérben, mindenképpen kezeltetni kell, mert a rossz alvás összezavarja az anyagcsere működését is. A kezeletlen alvási apnoe például komoly szív-és érrendszeri rizikófaktort is jelent, sztrókot, demenciát, szívritmuszavarokat, hízékonyságot és cukorbetegséget egyaránt okozhat. Nyugodtan irányíthatjuk finoman az orvosunkat, mondjuk el bátran, hogy depresszióra vagy alvászavarra gyanakszunk. Ehhez viszont a lakosságot fel kellene világosítani, ami alapvetően az orvos feladata lenne, ám hiába létfontosságú, az egészségnevelés kultúrája egyelőre teljesen hiányzik Magyarországon.

Szükségszerű, hogy a hétköznapok során kisebb-nagyobb stresszhatások érjenek bennünket. Ön szerint mikor és hogyan küzdhetünk meg egészségesen a feszültséggel?

Dr. Á.Á.: Valóban ostobaság azt tanácsolni bárkinek is, hogy kerülje a stresszt, ez egyszerűen képtelenség. Igenis szükség van a stresszre, nélküle borzasztóan unalmas lenne az életünk, ha semmi váratlan, és kihívást jelentő nem történne. Minden azon múlik, milyen az egészséghez való viszonyunk, az életvezetésünk, hogy miként oldjuk meg és hogyan minősítjük ezeket a konfliktusos helyzeteket. Ami szintén sokat árt az egészségünknek, hogy hajlamosak vagyunk állandóan a régmúlton keseregni, cipeljük magunkkal a régi sérelmeket. A mindennapi stressz hatásához nagyban hozzájárul, hogy hajlamosak vagyunk az önsajnálatra, a mártíromságra, miközben ezek csak megakadályoznak abban, hogy pozitív attitűddel viszonyuljunk a feladatainkhoz.

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényi hatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet.

Vény nélkül kapható gyógyszer
www.sedacur.hu/

Sedacur forte