Jelzáloglevelet venne? Akkor ezeket érdemes megfontolni

Jelzáloglevelet venne? Akkor ezeket érdemes megfontolni

Utolsó frissítés:

Takarék Csoport Szerző:

Takarék Csoport
Takarék Csoport

Hozamuk miatt a jelzáloglevelek a jelenleg alacsony kamatkörnyezetben vonzó megtakarítási alternatívát jelenthetnek. Ráadásul a mögöttük lévő ingatlanfedezet miatt kicsi a kockázata annak, hogy ezen értékpapírok vásárlói nem kapják vissza a tőkéjüket.

Alapítsunk egy hitelintézetet, az értékesítsen értékpapírokat, az abból befolyó pénzből pedig nyújtson hiteleket, amelyek fedezete földbirtok legyen. Ezt a megoldást javasolta az 1770-es évek végén egy berlini kereskedő, bizonyos Bühring az 1740-től 1786-os haláláig uralkodó II. Frigyes porosz királynak arra, hogy segítsen az 1756-1763 közötti hétéves háború következtében elszegényedett sziléziai földbirtokosoknak.

Így hoztak létre a porosz birtokos nemesek hitelszövetkezeteket (németül: Landschaft-okat), az azok által kibocsátott értékpapírokat pedig jelzálogleveleknek nevezték el. Amit a mai napig porosz találmányként emlegetnek, noha az olaszországi Sienában már 1624-ben bocsátottak ki jelzálogkötvényeket. Zálog ellenében hiteleket pedig még ennél is régebben, méghozzá jóval, az i.e. 400-ban Görögországban nyújtottak már. S 1602-től a Holland Kelet-Indiai Társaság is adott áruvásárlásra és hajók beszerzésére jelzálogkölcsönöket, majd 1754-ben Svédországban bukkant fel ezen, évente törlesztendő kölcsönfajta.

Magyarországon 1839 decemberében értesültek először a jelzáloglevélről, amikor gróf Dessewffy Emil a XI. Alföldi levelében beszámolt a porosz módiról, majd az ő segítségével, illetve Deák Ferenc bábáskodásával honosították meg e konstrukciót. Ezek voltak a hazai főurak magán-kibocsátású kötelezvényei, az úgynevezett parciális obligációk, amelyek nagy részét külföldiek vették meg az akkor kedvezőnek számító, évi 6 százalékos kamattal.

Az 1948-as államosítás előtt már több hitelintézet is bocsátott ki jelzálogleveleket, köztük például a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja. A szocialista kényszerszünetet követően pontosan két évtizede jelent meg újra e hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Eleinte csak az intézményi befektetők – bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak – vásárolhattak belőle, majd 2001-től már a lakosság is. Éltek is e lehetőséggel a magánszemélyek, a náluk lévő jelzáloglevelek értéke a 2008 őszén kirobbant válságig folyamatosan nőtt. Akkor 137,4 milliárd forintot birtokoltak, 7,6 százalékát a közel 1815 milliárdos összállományból – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Csak összehasonlításul: ez idő tájt a háztartások tőzsdei részvényekből kétszer, állampapírokból közel hétszer, míg befektetési jegyekből csaknem tizenhatszor többet tartottak maguknál.

A válságot követően nagyot fordult a világ, a lakosságnál lévő jelzáloglevél-állomány egyre zsugorodott, s idén június végén már csak 1,1 milliárdot tett ki az 1036,3 milliárdos állományból. E papírok több mint 90 százalékát az intézményi befektetők birtokolták.

Pedig a mostani alacsony hozamkörnyezetben érdemes a jelzáloglevelekkel is számolnia a magánszemélyeknek, miután azok hozama hasonló szintű vagy magasabb, mint a velük azonos futamidejű állampapíroké.

Az állampapírokra abban is hasonlítanak a jelzáloglevelek, hogy ezek is alacsony kockázatú értékpapírok, jellemzően „befektetésre ajánlott” hitelminősítéssel, annak köszönhetően, hogy mögöttük ingatlanfedezettel rendelkező jelzáloghitelek és állampapír-fedezetek állnak – mondta el Bozzai Rita, a Takarék Jelzálogbank tőkepiacokért felelős igazgatója. „A mögöttes fedezetek meglétét és kiváló minősítését folyamatosan ellenőrzik. A fedezet jogszabályban foglalt biztosíték arra, hogy egy esetleges csőd esetén a jelzálogbank a jelzáloglevél tulajdonosainak követeléseit elsőként elégítse ki” – tette hozzá a szakember. A szigorú szabályozásnak hála a jelzálogbankok konzervatív üzletpolitikát folytatnak, stabil pénzintézetek. Erre utal az is, hogy e körben eddig Európában még nemigen fordult elő csődhelyzet.

Jelzáloglevél-vásárláshoz is kell rendelkezni értékpapírszámlával valamelyik szolgáltatónál, hiszen e papír is dematerializált, azaz nincs kinyomtatva, azt az értékpapírszámlán tartják nyilván. Azt a jelzálogbankok általában rendszeresen hetente, kéthetente vagy havonta bocsátják ki, viszont vásárolni a másodpiacon egyéb bankoknál és brókercégeknél is lehet, általában 10 ezer forintos címletekben és 5 vagy 10 éves lejáratra. Fontos tudni, hogy a már régebben kibocsátott jelzáloglevelekből is vehetünk, ezt elsősorban a tőzsdén tehetjük meg.

Alapvetően a hosszabb távra megtakarítani szándékozók számára lehet jó megoldás a jelzáloglevél, ami nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) vagy tartós befektetési számlára (tbsz) is tehető, így utána adókedvezményt lehet kapni vagy teljes adómentességet elérni.

Számolni kell azzal, hogy a jelzáloglevelek abból a szempontból kockázatosabbak, mint az állampapírok, hogy a piacuk szűkebb, a tőzsdei és másodpiaci kereskedésük nem aktív, ezért nehezebben értékesíthetők. Ha még a futamidő lejárta előtt szeretnénk pénzünk egészéhez, vagy egy részéhez hozzájutni, akkor előbb befektetőt kell találni. Akár egy évnyi hozamot is bukhatunk, ha rossz árfolyamon sikerül csak értékesítenünk a papírokat. Bár a jelzáloglevelek visszafizetésére nem érvényes az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája, a jelzáloglevél-kibocsátásra kivételesen szigorú törvényi előírások vonatkoznak.

 

Immár 17 éve bocsát ki jelzálogleveket a Takarék Csoport jelzálogbankja. Az ország legaktívabb jelzáloglevél-kibocsátójaként a Takarék Jelzálogbank jelenleg minden ötödik magyarországi jelzáloglevelet dobja piacra, amelyeket rendszerint bevezetnek a Budapesti Értéktőzsdére, így mindenki számára szabadon elérhetők. A hazai jelzálogbankok szerepe 2016 októberében értékelődött fel, amikortól az MNB előírta, hogy a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásokkal, jelesül jelzáloglevéllel kell finanszírozniuk. Ez kétféle módon történhet: vagy jelzálogbankot alapítanak, vagy a már meglévő jelzáloghitel-intézeteket megbízva teljesítik ezt az arányt, amely október 1-jétől 15 százalékról 20 százalékra emelkedik.

Jelenleg öt jelzálogbank működik Magyarországon és közülük messze a Takarék Csoport refinanszírozza a legtöbb hazai bank jelzáloghitel-állományát. Nemcsak a Takarék Csoport tagjaiét, hanem több mint tíz másik, független hitelintézetéjét.