A stratégiai megállapodás keretein belül milyen közös célokat fogalmaztak meg és mit várnak az együttműködéstől?
Ez a hosszú távú partnerségi megállapodás az onkológiai célú kutatások támogatására, valamint az ellátás hazai fejlesztésére jött létre. A cél közösen előmozdítani a hazai onkológiai kutatás és innováció színvonalát az innovatív terápiák elérhetőségének szélesítésén keresztül. A betegek részvétele a klinikai kutatásban új lehetőségeket nyithat meg a betegek előtt, ezért törekszünk arra, hogy minél több ilyen vizsgálat induljon, és minél több, az Onkológiai Intézetben kezelt beteg számára legyen elérhető a részvétel az AbbVie által indított vizsgálatokban. Kulcsfontosságú, hogy az onkológiai betegek mielőbb hozzáférjenek az innovatív, új terápiákhoz. Az új megállapodás ezért kiemelt hangsúlyt helyez a vizsgálatok felgyorsítására, hogy a vizsgálatok előkészítési szakasza lerövidüljön, és minél hatékonyabban, gyorsabban tudjon egy ilyen vizsgálat elindulni.
Mely terápiás területeken ért el az AbbVie áttörő eredményeket, és ezek hogyan jelennek meg a magyar betegek kezelésében?
Kutatásközpontú biogyógyszer vállalatként élen járunk az immunológiai, az onkológiai, a hematológiai és a neurológiai területen. Egy gyógyszeripari vállalat stabilitását, globális léptékét, erőforrásait és kereskedelmi lehetőségeit ötvözzük egy biotechnológiai vállalat kultúrájával. Folyamatosan olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek a betegségek kezelésén túlmenően pozitív hatást gyakorolnak a betegek életére, a társadalomra – és magára a tudományra is. Magyarországon több ezer beteg részesült már ezeknek az innovatív terápiáknak a előnyeiből, különösen immunmediált gyulladásos, valamint hematológiai és neurológiai betegségekben.
Magyarországon 2015 és 2023 között több mint 90 000 beteg vett részt klinikai vizsgálatokban. Hová helyezi ez az országot a nemzetközi kutatási térképen?
Ez a szám nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, és azt mutatja, hogy Magyarország stabil helyet foglal el a globális gyógyszerkutatás térképén. A jól képzett szakemberek, a megbízható, precíz vizsgálati infrastruktúra és az együttműködő betegpopuláció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy nemzetközi szinten is versenyképes helyszínként tartsák számon az országot. Kiemelkedő magyar részvétel tapasztalható az onkológiai, immunológiai, hematológiai és idegrendszeri betegségeket célzó kutatásokban, ahol a betegek számára ez gyakran az egyetlen lehetőséget jelenti a legmodernebb terápiákhoz való hozzáférésre.
Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője
AbbVie
A gyógyszerkutatás milyen gazdasági, egészségügyi és szakmai előnyöket biztosít Magyarország számára?
Közvetlen gazdasági haszna már csak azért is jelentős, mert a klinikai vizsgálatok révén a betegek térítésmentesen juthatnak hozzá innovatív kezelésekhez. Ezen felül a vizsgálatokhoz kapcsolódó működés munkahelyeket teremt a kórházakban, kutatóintézetekben és a gyógyszeripari cégeknél. Szakmailag is rendkívül fontos, hiszen az egészségügyi dolgozók folyamatos képzést kapnak, hozzáférnek a legújabb tudományos eredményekhez, és részt vesznek a nemzetközi kutatási hálózatokban, ami hosszú távon is növeli a betegellátás színvonalát.
Hogyan segítik a szponzorált klinikai vizsgálatok a nemzeti egészségügyi rendszereket, például Magyarországon?
A klinikai vizsgálatok során a teljes kezelési folyamat – beleértve a gyógyszereket, diagnosztikai vizsgálatokat, orvosi ellátást és adminisztratív költségeket – a vállalat finanszírozza, így ezek nem terhelik az állami egészségbiztosítást. Ez különösen fontos a magas értékkel bíró innovatív terápiák esetében. Emellett ezek a programok lehetőséget adnak arra, hogy a betegek évekkel hamarabb részesüljenek innovatív kezelésekben, mint ahogyan azok bekerülnek a támogatott terápiás körbe – ez nemcsak életminőséget javít, hanem adott esetben akár életmentő is lehet.
Európa éves szinten 50 milliárd eurót költ kutatásra és fejlesztésre, mégis csökkent a globális részesedése a kereskedelmi célú klinikai vizsgálatokban. Mi lehet ennek az oka?
Miközben a rák várhatóan 2035-re a vezető halálokká válik Európában, a kontinens részesedése az onkológiai vizsgálatok számában tíz év alatt (2013-2023 ) 41 %-ről 21 %-ra csökkent. A fő ok a globális környezet megváltozása. Az Egyesült Államok és Ázsia gyorsabban reagált a szabályozási és engedélyezési folyamatok egyszerűsítésével. Az európai szabályozás és a központosított regisztráció eredményeként Európa sok országában – így sajnos Magyarországon is – a jóváhagyások időtartama a korábbiakhoz képest jelentősen meghosszabbodott. Ez csökkenti ezen piacok vonzerejét a nemzetközi vállalatok szemében, így azok versenyképessége csökken az olyan régiókhoz képest, mint az Egyesült Államok vagy Kína, amelyek gyorsabb engedélyezési folyamatokat biztosítanak, nagyobb betegpopulációt tudnak bevonni, és ahol kiváló minőségű adatokhoz tudnak hozzáférni a vizsgálat készítői. Kína az utóbbi években a világ második legnagyobb gyógyszerfejlesztőjévé vált, és öt éven belül vezető szerepet tölthet be az innovatív antitest-terápiás szektorban, ami különösen ígéretes az olyan összetett területeken, mint az onkológia.
Mit jelent mindez a magyar betegek számára a gyakorlatban?
Kevesebb vizsgálatot és kevesebb lehetőséget arra, hogy idő előtt, térítésmentesen hozzájussanak a legmodernebb kezelésekhez. Ez különösen kritikus olyan területeken, mint az onkológia vagy a ritka betegségek, ahol az időben megkezdett kezelés kiemelten fontos szempont.
A közép-kelet-európai országok között fokozódik a verseny a vizsgálatokért: hogyan tudná visszaszerezni Magyarország vezető szerepét a régióban?
Egyszerűbb, gyorsabb engedélyezési eljárásokkal, dedikált kutatási központok fejlesztésével és az egészségügyi dolgozók támogatásával Magyarország újra versenyképes lehet. Fontos egy kiszámítható, partneri működési környezetet kialakítása. Mi részünkről törekszünk arra, hogy minél több orvos és egészségügyi szakember dolgozhasson a AbbVie által indított klinikai fejlesztéseken. Célunk, hogy még több klinikai vizsgálat érkezzen Magyarországra, és ebben olyan kiváló hírű intézetekkel működjünk együtt, mint az Országos Onkológiai Intézet.
Melyek a legnagyobb hazai és regionális kihívások, és hol látja a legnagyobb fejlődési potenciált?
A legnagyobb kihívások közé tartozik az adminisztratív túlterheltség, a kutatói utánpótlás hiánya, a megfelelő klinikai koordinátori szakemberek megtalálása, és a finanszírozási bizonytalanság. A legnagyobb lehetőségek a digitális adatintegrációban, a személyre szabott orvoslás támogatásában és a kutatásban tapasztalt intézmények megerősítésében rejlenek.
Mit tehet Magyarország azért, hogy ismét vonzó célpont legyen a nemzetközi gyógyszercégek klinikai kutatásai számára?
Versenyképességhez stabil szabályozási háttér, gyorsított etikai és hatósági eljárások, valamint megfelelő szakember- és infrastruktúra-kapacitás szükséges. Az olyan együttműködések, mint ez az Országos Onkológiai Intézettel kötött megállapodás, lehetővé teszi, hogy a betegek még szélesebb körben és még eredményesebben tudjanak részt venni a klinikai vizsgálatokban, ami nagyban hozzájárul a betegek ellátásának javításához és az innovatív terápiákhoz való hozzáféréshez. Ezek a kutatások aztán tovább növelik a két szakmai fél által képviselt magas tudományos színvonalat, hozzájárulva a magyar innovációs ökoszisztéma támogatásához, valamint hazánk tudományos eredményeinek nemzetközi elismertségéhez.
A tartalom az AbbVie megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
