A biohacking észrevétlenül elveszítette futurisztikus jellegét. A kérdés már nem feltétlenül az, hogy lehet „emberfeletti” teljesítményt elérni, inkább hétköznapibb: hogyan lehet elegendő energiánk egy olyan világban, amely egyre többet vár el tőlünk?
Miközben az AI gyorsít, mi próbálunk lépést tartani
A mesterséges intelligencia néhány év alatt rengeteg munkafolyamatot felgyorsított. Dokumentumokat foglal össze, prezentációt készít, adatokat elemez, levelet ír. Logikus lenne azt gondolni, hogy ennek eredményeként több szabadidőnk lett. A valóság ennél bonyolultabb.
A Microsoft 2025-ös Work Trend Indexének elemzése egyfajta „végtelen munkanapról” beszél: a vizsgált Microsoft 365-adatokban az átlagos munkavállaló naponta több mint száz e-maillel és több mint 150 Teams-üzenettel találkozott, és közel minden harmadik megkérdezett úgy érezte, képtelenség tartani a munka jelenlegi tempóját.
Vagyis miközben a technológia optimalizálja a munkát, egyre több ember kezdi optimalizálni saját magát is. Nem feltétlenül azért, hogy még több feladatot zsúfoljon a napjába. Sokkal inkább azért, hogy jobban aludjon, hatékonyabban regenerálódjon, legyen energiája sportolni, és hosszabb távon is bírja azt a tempót, amelyet a modern élet diktál.
A profi sportból lassan mindenkihez eljutott az adat
Ebben nincs semmi igazán új. Az élsportolók évtizedek óta mérik a teljesítményüket.
Edzésintenzitás, pulzus, terhelés, regeneráció, alvás, táplálkozás – egy profi sportoló felkészülése régóta adatok százaira épül. Ami megváltozott, az az eszközök elérhetősége.
Reggel megnézzük, mennyit aludtunk, sportolás után az óránk közli, mennyi időre lenne szükségünk a regenerációhoz, egy alkalmazás pedig figyelmeztet, ha az elmúlt napok terhelése alapján ideje visszavenni a tempóból. A HRV, vagyis a szívfrekvencia-variabilitás olyan fogalommá vált, amelyről néhány éve még elsősorban sportélettani laborokban beszéltek, ma pedig egyre több ember ellenőrzi a telefonján a reggeli kávé mellett.
Az Apple Watch, a Garmin, az Oura Ring vagy a WHOOP olyan adatokat hozott el a hétköznapi felhasználóknak, amelyek korábban nagyrészt sportlaborokhoz és szakemberekhez kötődtek. Az American College of Sports Medicine 2025-ös nemzetközi trendkutatásában nem véletlenül végzett az első helyen a wearable technology, a másodikon pedig a mobilos edzésalkalmazások. Az adatvezérelt edzéstechnológia ugyancsak bekerült a tíz legfontosabb fitnesztrend közé.
A mérésből közben szokás lett. Hány órát aludtam? Mennyi a nyugalmi pulzusom? Javult a HRV-m? Kipihent vagyok? Ma kemény edzés következhet, vagy jobb lenne regenerálódni?
Ez tulajdonképpen a hétköznapi biohacking lényege: adatok alapján próbáljuk jobban megérteni a saját szervezetünket.
Van azonban egy fontos különbség az adat és a diagnózis között. A fogyasztói viselhető eszközök egyre fejlettebbek, de nem tévedhetetlenek. Egy 24 vizsgálatot összesítő metaelemzés például szignifikáns eltéréseket talált a csuklón hordható alvásmérők és az alvásdiagnosztikában etalonnak számító poliszomnográfia egyes eredményei között. A HRV-mérés pontossága szintén eszközfüggő.
Az okosóra tehát remekül segíthet trendeket megfigyelni, de attól még nem vált orvosi laborrá.
A wellnessből optimalizációs gazdaság lett
Az érdeklődés mögött hatalmas piac épült fel. A globális wellnessgazdaság 2024-re 6,8 ezermilliárd dolláros méretet ért el, és 2013 óta megduplázódott. Európa ráadásul az elmúlt évek egyik leggyorsabban növekvő régiója volt. De maga a wellness szó jelentése is megváltozott.
Már nem feltétlenül egy wellnesshétvégét vagy egy masszázst értünk alatta. A sleep tracking, a regeneráció, a performance nutrition, a mentális jóllét, a longevity és az egészséges öregedés ugyanannak az ökoszisztémának a része lett.
A McKinsey 2025-ös Future of Wellness kutatása szerint a fiatalabb generációk különösen erősen hajtják ezt a változást. Számukra a wellness egyre inkább napi, személyre szabott gyakorlat, miközben a kutatásban a fogyasztók akár 60 százaléka kiemelten fontosnak nevezte az egészséges öregedést.
Vagyis a longevity sem feltétlenül arról szól már, hogy valaki 100 évig szeretne élni, hanem arról, hogy hatvan- vagy hetvenévesen is aktív, önálló és fizikailag terhelhető maradjon.
A performance nutrition is kilépett a profi sport világából
A profi sportban régóta természetes, hogy az étkezést és a sporttáplálkozást a terheléshez igazítják. Ma már ez a gondolkodás egyre inkább megjelenik a hétköznapi életben is: nemcsak azt kérdezzük, hogy mit együnk, hanem azt is, hogyan illeszkedik az étrend az edzéshez, a regenerációhoz és a napi rutinunkhoz.
Ez az a terület, ahol egy professzionális sporttáplálkozási márka tapasztalata különösen fontossá válik.
A Scitec Nutrition jóval azelőtt foglalkozott a teljesítményorientált táplálkozással, hogy a biohacking, a recovery vagy a longevity tömegtrenddé vált volna. A márka mögött álló gyártói háttérben jelenleg 56 fős termékfejlesztési csapat dolgozik; a 35 fős minőségbiztosítási csapat évente mintegy 230 ezer belső és külső laboratóriumi vizsgálatot végez.
Ez a háttér azért válik egyre fontosabbá, mert a performance nutrition mainstreammé válásával a fogyasztó ugyanazzal a problémával találkozik, mint az egészségappok esetében: rengeteg információ áll rendelkezésére, de ettől még nem feltétlenül könnyebb jól választani.
Tudatos sporttáplálkozás
BP Digital
A kreatin jól mutatja, hol találkozik a régi sporttudomány az új biohackinggel
Kevés összetevő példázza ezt jobban, mint a kreatin. A kreatin nem a TikTok korszakának találmánya. Évtizedek óta kutatott sporttáplálkozási összetevő, és a fizikai teljesítménnyel kapcsolatos szerepe mögött jóval szilárdabb bizonyítékbázis áll, mint számos aktuális wellnessdivat mögött. Az Európai Unióban engedélyezett egészségre vonatkozó állítás szerint napi 3 gramm kreatin növeli a fizikai teljesítményt egymást követő, rövid ideig tartó, nagy intenzitású erőkifejtések során, felnőtt, nagy intenzitású testmozgást végző fogyasztóknál.
Most azonban egy új terület miatt is egyre több szó esik róla: a kutatók azt vizsgálják, milyen kapcsolat lehet a kreatin és az agyi energia-anyagcsere, illetve bizonyos kognitív funkciók között.
Itt viszont fontos elválasztani az izgalmas kutatási irányt a kész ténytől. Egy 2024-es elemzés kedvező eredményeket talált többek között a memória egyes mutatóinál, miközben más áttekintések jóval óvatosabb következtetésre jutottak, és egészséges, nem terhelt embereknél nem találtak következetes kognitív előnyt.
Vagyis a kreatin jó példa arra, hogyan kellene működnie a modern biohackingnek: nem a legnagyobb ígéretet, hanem a bizonyítékok erősségét érdemes keresni.
Nem kell biohackernek neveznünk magunkat ahhoz, hogy azok legyünk
A legtöbb ember valószínűleg soha nem fog vércukorszenzort viselni puszta kíváncsiságból, kriokamrát építeni az otthonába vagy minden reggel laboreredményeket elemezni.
De ha megnézzük az alvásunkat az óránkon, követjük az edzéseinket egy alkalmazással, odafigyelünk a regenerációra, tudatosabban választunk sporttáplálkozási terméket, vagy egyszerűen megpróbáljuk megérteni, mitől teljesítünk jobban, már ugyanazt az alapelvet követjük. A biohacking ezért lett tömegjelenség: megszelídült.
A jövő talán nem arról szól majd, hogy minden téren még többet préseljünk ki magunkból. Inkább arról, hogy az adatok, a sporttudomány és a táplálkozás segítségével jobban felismerjük, mikor érdemes terhelni a szervezetünket – és mikor kell regenerálódni.
Ebben az új világban pedig különösen nagy értékük lesz azoknak a megoldásoknak és márkáknak, amelyek nem egy aktuális wellnesshullámra épülnek, hanem hosszú ideje a teljesítmény, a sport és a tudatos táplálkozás metszéspontjában dolgoznak. A Scitec Nutrition számára ezért a performance culture nem teljesen új terep. Ami korábban elsősorban a sportolók világának része volt, ma egyszerűen több ember számára vált relevánssá.
Az eszközök változtak, az adatok megsokszorozódtak, az AI pedig tovább gyorsította a világot. A lényegi kérdés azonban ugyanaz maradt: hogyan hozzuk ki magunkból a legtöbbet úgy, hogy közben hosszú távon is jól működjünk?
A tartalom a BP Digital megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
