Budapest School: A tanár nem irányító, hanem coach 

„Először megkérdeztük magunkat, szülőket: mit tennénk, ha 15 gyerek lenne egy szobában, akikkel olyan dolgot kellene csinálnunk, amiből tanulnak”

– meséli Halácsy Péter, a Prezi és a Budapest School egyik alapítója arról, hogyan találták ki közösségi iskolájuk módszertanát. A dolog nyilván nem volt ennyire egyszerű, hiszen az iskola elindításához témába passzoló szakirodalmat és nemzetközi példákat is felhasználtak, de a legfontosabb részét tényleg a szülők és a tanárok tették hozzá.

A Budapest School igénye 2015-ben, egy baráti beszélgetés alkalmával merült fel. Bár számos példaértékű iskola működik Budapesten, az alapítók egyetértettek abban, hogy egy újragondolt oktatási modell iránt egyre növekszik az igény. Néhány tervezgetős találkozó után az ötleteiket megosztották a barátaikkal és azok barátaival is. A támogató lendület hatására két hónap múlva, 2015 szeptemberében hat tanárral el is indult 3–6 éveseknek két osztály, majd fél évvel később 6–10 éveseknek további egy. Ma már 5 helyszínen 6 csoport tanul az újragondolt iskolában.

A csoportok csak az adott tanár módszereiben különböznek. „Ahol bölcsész-filozófus tanít, ott többet olvasnak és beszélgetnek, ahol konduktorból lett tanár az oktató, ott több a mozgásos feladat. Folyamatosan reagálni akarunk a gyerekek, a szülők és a tanárok érdeklődésére, így mindenhol kicsit máshol vannak a hangsúlyok. De amikor belépünk egy csoportba, mindenhol azt látjuk, hogy tágra nyitott szemű, aktív, érdeklődő gyerekek dolgoznak valamin” – meséli Halácsy.

A Budapest Schoolban a tanár egyben a vezetője is az adott csoportnak, és teljesen szabadon dolgozhat. Nem irányító, hanem elsősorban coach, aki az együttműködési készséget, a kritikai gondolkodást, a kreativitást és a nyitottságot fejlesztve segíti a gyerekeket a kitűzött célok elérésében.

A Budapest Schoolban a kezdetektől fontosnak tartják a vegyes csoportokat. Halácsy Péter szerint organikusan is kialakul a nagyobb gyerekben a felelősség a kicsi iránt, aki pedig utánozni, követni próbálja az idősebbet: „Ez ilyen egyszerűen működik. Bár értem, miért van így, a közoktatás egyik nagy hibája, hogy egyidős gyerekek tanulnak együtt, és nem azok, akik tudnának egymástól tanulni.”

A gyerekek itt projektalapon dolgoznak: felépítenek egy témát, kutatnak, ellátogatnak egy ahhoz kapcsolódó helyre. „A hatéves fiamék most a vízzel és az őslényekkel foglalkoznak. Az őszi szünetben azt a feladatot kapták, hogy kutassanak valamit, és az eredményeket prezentálják a többieknek, amit aztán közösen megbeszélnek” – meséli Halácsy.

„Szerintem minden alternatív iskola átmegy azon, hogy – mivel az elején még nincs bejáratott rendszer – vonzóbbnak tűnhet a sarki állami iskola, ahol legalább tudni, mi fog történni. Mi is megküzdöttünk ezzel, és most, két év után jobban állunk. Ha az egész rendszert úgy tudjuk felépíteni, hogy az iskola újra és újra ki tudja találni magát, akkor el fogunk jutni oda, ahová szeretnénk” – vallja Halácsy.

Bridge Bizniscool: Frontális fejlesztés helyett interakció

„Az állami iskolában gyakran büntetik a hibázást, nem helyeznek elegendő hangsúlyt olyan készségek fejlesztésére, amelyek a munkaerőpiacon elengedhetetlenek – a prezentációs technikákra, a csapatmunkára, az érvelésre és a visszajelzésekre. A fókuszban még mindig a lexikális tudás elsajátítása van, és hiányzik a gyakorlatorientált, élmény- és projektalapú szemléletmód, ahogy sokszor a csapatmunka élménye is” – mondja Barta Nikolett, a Bridge Bizniscool szakmai vezetője. Vállalkozási műhelyük 8–12 év közötti gyerekeknek tart szombatonként élményalapú vállalkozási kurzusokat, valamint egyhetes napközis táborokat.

„Nálunk a gyerekek megtanulják, hogyan lehet másokkal együttműködni, visszajelzést adni és fogadni, véleményt kifejteni, ötletet prezentálni, a kreativitást szabadjára engedni. Folyamatos odafigyeléssel és visszajelzéssel igyekszünk erősíteni a diákok önbizalmát, magabiztosságát, de beszélgetünk a hibázásról, annak hasznosságáról és feldolgozásáról is”

– folytatja. Az iskola szervezői szerint a kooperáció, a projektalapú gondolkodás, illetve a fent említett készségek mindegyike fontos lehet a jövőben a munkaerőpiaci változások miatt. De az egyik legfontosabb, amire a mai oktatási rendszer nem készít fel, az az együttműködési képesség. Úgy látják, hogy a munkaerőpiacon a következő generáció hol alkalmazottként, hol szabadúszóként, hol pedig vállalkozásépítőként dolgozik majd. Ez olyan rugalmasságot, alkalmazkodási képességet feltételez, amire fontos és érdemes készülni.

Az élményalapú vállalkozási műhely a Bridge Budapest és a Logiscool közös programja, amiről év elején kezdett el ötletelni a két csapat. „A Bridge Budapest évek óta azzal foglalkozik, hogyan lehetne tudatosabb a minket körülvevő üzleti környezet, és hogyan születhetnének szerethetőbb munkahelyek. A frontális fejlesztés helyett az interakciót választjuk” – mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője.

„Mivel az életünk zömét munkával töltjük, nem mindegy, hogy közben hogyan érezzük magunkat, ahogy az sem, mennyire versenyképes az országunk. Ez pedig a vállalkozásaink minőségén múlik. Ebben a gyerekek igazi szövetségesek. Ha nekik az lesz az igényük, hogy vállalható vállalkozások szülessenek, és egyébként ilyeneket csinálni menő lesz, a vállalkozó pedig nem csaló, hanem hős lehet, akkor jobb országban fogunk élni”

– vallja. A konkrét módszertani tervezés az idén nyáron kezdődött. A cél az volt, hogy idén az őszi szünetben megszervezzék az első tábort és az első kurzust a 8–12 éves korosztálynak. „Ez a korosztály már nyitott az alkotásra és a játékos csapatmunkára. Tudnak írni és olvasni, ezért a feladatok megoldása, a példák bemutatása lényegesen könnyebb – mondja Vera.

A gyerekeket különböző területekről (például jog, pszichológia és közgazdaságtan) érkezett egyetemisták és frissen végzett hallgatók oktatják. Közös bennük, hogy van affinitásuk a gyerekekhez, szívesen dolgoznak velük, és komoly tapasztalatuk van a projektalapú működésben. A mostani oktatói gárdának van már tréneri, animátori tapasztalata, de a tábor előtt részt vettek egy háromlépcsős, többek között pedagógiai képzésen is.

Szeretnék, ha a Bridge Bizniscool jövőre már országszerte elérhető lenne, de a hosszú távú célok között a külföldi terjeszkedés is szerepel. A program fizetős, de a szervezők már dolgoznak azon, hogy elérhető legyen a hátrányosabb helyzetűek számára is – amire például vállalati támogatások adhatnak lehetőséget.

Nagy Melinda cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/4-es számában.

A lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!