Mindannyiunknak vannak kedvenc reklámjaink, amelyekre több év távlatából is emlékszünk – talán mert viccesek, okosak vagy épp elgondolkodtatók. De az igazi kérdés az, hogy ezek a reklámok képesek-e üzleti értéket is termelni?

A válasz röviden: igen. Legalábbis erre jutott a McKinsey tanácsadócég Award Creativity Score (ACS) nevű analízise, amely a cannes-i reklámfesztivál díjazottjainak vizsgálatával készült. Az ACS-érték megállapítása során a McKinsey három tényezőt vizsgált egy-egy vállalat esetében: az utóbbi 15 évben nyert „oroszlánok” számát, a begyűjtött díjak kategóriáinak sokszínűségét, valamint hogy a cég mióta vesz részt a versenyen. A kutatás szerint azok a vállalkozások, amelyek a kreativitás témájában jobban teljesítettek, gyorsabban fejlődtek a pénzügyi teljesítményükben és az innovációjukban is.

Ez természetesen nem feltétlenül jelenti, hogy a cannes-i vörös szőnyeg hősei az üzleti élet bajnokai is lesznek. De ezeknek az eredményeknek a mélyére ásva láthatjuk, hogy a Cannes-ban folyamatosan jól teljesítő vállalatokat négy kulcsfontosságú gyakorlat különbözteti meg a többitől. E megállapítások pedig egyértelmű tanulságokkal járnak azon cégek számára, amelyek a kreativitásból növekedést szeretnének generálni.

1. Legyen a kreativitás és az innováció a mindennapok része

A kreativitást és az innovációt üzleti prioritássá kell tenni, de még ennél is fontosabb, hogy a vállalat napi szinten foglalkozzon e két terület erősítésével. Tény, hogy ez nem mindig könnyű az olyan vállalati környezetben, ahol a vezetőkön hatalmas a nyomás a pénzügyi célok teljesítése érdekében.

Az ACS-skála felső negyedébe tartozó vállalatok esetén a felsővezetés magát is felelősnek érzi a kreativitás és az innováció előmozdításáért. Az emberek e szervezetekben a belső kommunikáció eredményeképpen hisznek a vállalat célkitűzéseiben, és abban is, hogy segíthetnek ennek elérésében. A felső negyedbe tartozó vállalatok 70 százaléka a marketingköltésekre befektetésként, nem pedig kiadásként tekint, sőt a legjobbak negyede a marketingköltéseket a többi költségvetési tételnél is fontosabbnak tartja.

2. Legyünk fanatikusak vevőink megismerésében

Az ACS-lista tetején lévő vállalatok szinte fanatikusan elkötelezettek vevőik minél alaposabb megismerése mellett. Ennek köszönhetően túllépnek a szabványos kutatási módszereken (például a felméréseken és a fókuszcsoportokon), és több forrásra hagyatkoznak a vevők beható megismeréséért – például modern analitikára, etnográfiai kutatásokra és viselkedéselemzésre.

A legkreatívabb vállalatok rendszeresen megfigyelik a vevőket a saját környezetükben is, és megpróbálják megérteni azokat a problémákat, amelyeket felhasználók az ő termékeik és szolgáltatásaik használata révén próbálnak megoldani.

3. Cselekedjünk gyorsan

A modern üzleti élet egyik meghatározó jellemzője a sebesség, az ACS-skála legjobbjai pedig ebből a szempontból is túlteljesítik a többieket. A felmérésre adott válaszokból az derül ki, hogy a legjobbak ismereteiket versenytársaiknál gyorsabban alakítják át cselekvéssé – például új termék piacra dobásakor vagy új marketingkampány elindítása során.

Ahogy Scott Belsky, a Megvalósítás című könyv szerzője is rámutat: a siker titkát mindössze 1 százalékban magyarázza a jó ötlet, 99 százalékban a megvalósításnak köszönhető a kiemelkedő eredmény. Vagyis a nagy sikerek nem abból születnek, ha valaki kitalál valamilyen szuper dolgot, hanem ha képes azt megfelelően kidolgozni.

4. Alkalmazkodjunk, vagy végünk

A legjobban teljesítő cégek új termék piacra dobása vagy új marketingkampány elindítása után is képesek az alkalmazkodásra. Felismerik, hogy a piacra dobás csak az első lépés abban a folyamatban, amelynek során a visszajelzések beépítésével folyamatosan fejlődhetnek. A megfelelő alkalmazkodás magában foglalja az adatok elemzését, azok felhasználását a fogyasztói reakciók megismeréséhez, valamint a kínálat átalakításához szükséges válaszlépéseket is.

A tesztelés–tanulás–alkalmazkodás e megközelítésének alapvető tulajdonsága a dinamizmus, amit a különféle vállalati területeken átívelő és a szükséges lépések megtételére felhatalmazott csoportok felállítása tesz lehetővé. Ezek révén elkerülhetők a jóváhagyások és a szakértői véleményezések miatti késedelmek.

Barna Tamás cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.

A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.

Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!