Kart Theodor zu Guttenberg német gazdasági miniszter hétfőre magához rendelte a csak Németországban több mint 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató autógyár európai és helyi vezetőit, hogy választ kapjon kérdéseire, amelyek a felügyelő bizottság által múlt pénteken előterjesztett „jövőkoncepció” nyomán vetődtek fel.

A koncepció egyebek között előirányozta, hogy az Opel továbbra is a súlyos pénzügyi válságba került amerikai anyavállalat, a General Motors égisze alatt működjék, de a korábbinál jóval nagyobb önállósággal, sőt, az Opelt egyfajta európai részvénytársasággá alakítanák. Carl-Peter Forster európai igazgató szerint a szanáláshoz a gyárnak több mint 7 milliárd euróra lenne szüksége, ebből 3,3 milliárd eurót a német államtól várna, mégpedig vagy garanciavállalás, vagy hitel formájában, de akár közvetlen állami részvételt is el tudna képzelni.

A német kormány – és személy szerint Angela Merkel kancellár – korábban nem zárkózott el az állami segítségnyújtástól, a meggyőző és hiteles szanálási tervet azonban előfeltételnek nevezte. Vasárnapi értesülések szerint azonban a terv sem a kormány képviselőit, sem a legnagyobb autógyáraknak otthont adó négy német tartomány vezetőit nem győzte meg.

A vitás kérdések közé tartozik mindenekelőtt a General Motors és az Opel jövőbeni kapcsolata, azaz a tervben előirányzott elszakadás tényleges mértéke. A Merkel-kormány ugyanis minden eszközzel el kívánja kerülni azt, hogy az esetleges segítség – azaz az adófizetők pénze – a GM megsegítését szolgálja. Guttenberg gazdasági miniszter szerint egyáltalán nem világos az sem, hogy az Opel a gyártással kapcsolatban milyen termelés-korszerűsítést vállalna, ami a kormányzat szerint ugyancsak a piaci talpon maradás előfeltétele.

A gyár vezetősége által kidolgozott „jövőterv” ily módon egyáltalán nem segítette elő a megoldást. A német gazdasági miniszter az elkövetkező napokra nehéz tárgyalásokat, illetve nehéz döntéseket ígért.