Lepsényi István, a Magyar Gépjármű Szövetség (MGSZ) elnökségének tagja és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója szerint a nyugat-európai piactól való erős függés, valamint az új autók iránti keresletnek – elsősorban a haszonjármű területen bekövetkezett – történelmileg páratlanul magas visszaesése is jelentős terhet rótt a Magyarországon tevékenykedő gyártókra és beszállítókra. Ugyanakkor a magyar gépjárműipar számára a kilátások középtávon pozitívak. Ugyanúgy, mint a BRIC-országokban (Brazília, Oroszország, India, Kína), a közép- és kelet-európai régióban is jelentős felzárkózás szükséges a gépjárműkészlet motorizációja és modernizálása terén. A kereslet kezdetben lassan fog növekedni, de néhány év elteltével az értékesített új járművek száma újra el fogja érni a gazdasági válság előtti szintet.

A szomszédos országokkal szembeni versenyképesség fokozásának érdekében elengedhetetlen, hogy azon hazai vállalatok, amelyek nem részei valamely nemzetközi hálózatnak, saját kutatási és fejlesztési tevékenységet fejlesszenek ki. - Szükséges a magasabb hozzáadott értéket megvalósító termelés meghonosítása és fejlesztése – az olcsó bérmunka nem jelent reális alternatívát – emelte ki Lepsényi István a konferencián.

Államilag támogatott autóipar

EKD Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen állami támogatást kapott cégek: Audi, Daimler, Bosal, Luk, Gedia, ZF Lenksysteme, Bosch, Knorr-Bremse, Fag) Beruházási érték: 420 milliárd forint Foglalkoztatottak száma: 6100 fő K+F Autóipari K+F projekttámogatást kapott a Knorr-Bremse Beruházási érték: 12 milliárd forint Foglalkoztatottak száma: 260 fő EU-támogatás EU-társfinanszírozott projektekben vesznek részt: Bosch, Michelin, Remy, Fehrer/Rába Beruházási érték: 21 milliárd forint Foglalkoztatottak száma: 750 fő

Henter Ágnes, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, az ITD Hungary befektetési projektek osztályának vezetője a magyar kormány kiemelt támogatásáról biztosította az autóipart. A kormány és az ITD Hungary erőfeszítéseinek eredményei közé sorolta, hogy Magyarországnak 2008-ban sikerült a Mercedes-Benz gyárat Magyarországra hozni.

Michael Frieß, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezetője elégedetten nyilatkozott a gyárépítés előrehaladásáról. - Az első épület már a magasépítés fázisában tart, és már 2009-ben felvettük az első 40-50 munkavállalót, illetve már el is kezdtük kiképzésüket. 2010-ben további 500 munkatársat szeretnénk felvenni. Ez rendkívül nagy esély a képzett szakemberek számára, különösen azoknak, akik éppen a gazdasági válság miatt veszítették el állásukat – mondta el az ügyvezető. - A kecskeméti gyár a Mercedes stratégiailag hosszú távú befektetése, és örülünk, hogy itt vagyunk – oszlatta el az esetleges kétségeket a tekintetben, hogy a befektetés a gazdasági válság miatt egyáltalán megvalósításra kerül-e.

A gazdasági válság ellenére 2009-ben 70 millió euró összértékű beruházás érkezett Magyarországra az ágazatból, és az ITD Hungary aktuálisan 17 autóipari projektről tárgyal, amelyek együttes értéke több mint 900 millió euró. De nemcsak a nagybefektetők kapnak támogatást: A kormány a továbbképzési költségek 25-90 százalékának megfelelő mértékű támogatást nyújt a 10 millió eurót meghaladó értékű beruházást megvalósító autóipari beszállító vállalatoknak. Kutatási-fejlesztési célt szolgáló beruházások esetében pedig már 100 millió forint beruházási értékhatártól (legfeljebb) 80 százalékos mértékű adókedvezmény vehető igénybe.

A gazdasági kérdések mellett jogi témák is napirendre kerültek a konferencián. A gépjárműgyártók és beszállítóik felelőssége a hibás termékek által okozott károkért olyan jogi vonatkozású téma, melynek jelentősége az utóbbi években egyre növekszik. Ezt a területet a termékfelelősségi törvény szabályozza. - Amennyiben egy fejlesztési vagy gyártási hiba miatt baleset következik be, a gyártó korlátlan anyagi felelősséggel tartozik a személyi sérülésekért, az azzal összefüggésben keletkezett valamennyi következménykárért, és a dologi károkért is - hangsúlyozta dr. Rozgonyi-Tóth István ügyvéd, a Noerr & Társai Iroda tagja. Ugyanakkor a beszállítóknak is nagy a felelősségük, mert az általuk szállított hibás alkatrész által okozott károkért a gyártókkal szemben (és kivételesen a fogyasztóval szemben) ők is felelnek. Ezért számukra is fontos a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és a folyamatos minőségellenőrzés. A gyártók gyakran kötelezik erre a beszállítókat egy minőségbiztosítási megállapodás formájában. Ebben többek között a minőségirányítási rendszerek működtetését, a gyártás folyamatát és az ellenőrzési kötelezettségek terjedelmét is szabályozzák.