A kérdésre a válasz röviden: igen veszélyesek. A klímaváltozás miatt nemcsak az átlaghőmérsékletben várható 1-5,5 fok változás. A jövőben egyre több, és egyre jelentősebb lesz a hőingadozás, valamint a hatalmas esők, viharok is gyakoribbak lesznek. Ezek pedig az aszfaltot és a betont is megviselik. A szakemberek emiatt egész Közép-Európában nagyobb figyelmet, óvatosságot kérnek az autósoktól, a számtalan úthiba, kátyú, egyenetlen felület miatt.
A jó hír az, hogy például Németországban a tanulmány hatására a közel 230 ezer kilométer útszakaszt felülvizsgálják és igyekeznek orvosolni a hibákat. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban egy kicsit másként fest. Jelenleg, amikor a hivataloknál megszorítások vannak, az önkormányzatok pénzszűkében vannak, gyakran csak a feltétlenül szükséges lyukakat tömik be, vagyis átmeneti megoldást alkalmaznak - ez nálunk is így van. Ahelyett, hogy pénzt, időt, energiát fektetnének abba, hogy az utakat felújítsák.
Az ADAC (német autóklub) már többször kritizálta ezt az egész Európában elterjedt gyakorlatot. Szakemberek szerint az anyagok minőségére fontos lenne figyelni, és úgy kiválasztani a burkolástechnikát, hogy az a megváltozott körülményeknek is megfeleljen. Mivel az utakat nem néhány évre, hanem hosszabb időre tervezik, ezért mindenképpen fontos lenne, hogy az új útszakaszok építésénél már a jövő anyagait, technikáit alkalmazzák. Ha ugyanis egyszer lerakták az aszfaltot, akkor már nagyon nehéz korrigálni a hibát, ilyenkor már csak a kátyúk betömése marad, ami szintén nem tartós megoldás. Persze az anyagiak itt is döntő szerepet játszanak, hiszen egy egyszerű autópálya szakasz megépítése kb. 4-6 millió euróba kerül kilométerenként. Amennyiben az alapozásra, a biztonságra, a zajcsökkentésre, valamint a tartósságra, és a megváltozott körülményekre is figyelemmel akarnak lenni az építtetők, ez a költség akár 27 millió euró is lehet kilométerenként.
A jó hír az, hogy például Németországban a tanulmány hatására a közel 230 ezer kilométer útszakaszt felülvizsgálják és igyekeznek orvosolni a hibákat. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban egy kicsit másként fest. Jelenleg, amikor a hivataloknál megszorítások vannak, az önkormányzatok pénzszűkében vannak, gyakran csak a feltétlenül szükséges lyukakat tömik be, vagyis átmeneti megoldást alkalmaznak - ez nálunk is így van. Ahelyett, hogy pénzt, időt, energiát fektetnének abba, hogy az utakat felújítsák.
Az ADAC (német autóklub) már többször kritizálta ezt az egész Európában elterjedt gyakorlatot. Szakemberek szerint az anyagok minőségére fontos lenne figyelni, és úgy kiválasztani a burkolástechnikát, hogy az a megváltozott körülményeknek is megfeleljen. Mivel az utakat nem néhány évre, hanem hosszabb időre tervezik, ezért mindenképpen fontos lenne, hogy az új útszakaszok építésénél már a jövő anyagait, technikáit alkalmazzák. Ha ugyanis egyszer lerakták az aszfaltot, akkor már nagyon nehéz korrigálni a hibát, ilyenkor már csak a kátyúk betömése marad, ami szintén nem tartós megoldás. Persze az anyagiak itt is döntő szerepet játszanak, hiszen egy egyszerű autópálya szakasz megépítése kb. 4-6 millió euróba kerül kilométerenként. Amennyiben az alapozásra, a biztonságra, a zajcsökkentésre, valamint a tartósságra, és a megváltozott körülményekre is figyelemmel akarnak lenni az építtetők, ez a költség akár 27 millió euró is lehet kilométerenként.
