Az első vizsgált kritérium az volt, hogy az autósok egyáltalán észreveszik-e a kínálkozó parkolóhelyeket. A felmérés alapján a férfi autósok hajlamosabbak arra, hogy türelmetlenségükben elhajtsanak egy szabad hely mellett, míg a körültekintőbben vezető nők alkalmasabbnak bizonyultak egy-egy üres parkolóhely megtalálására, vagy annak észrevételére, hogy egy másik autós éppen távozni készül a parkolóházból.

A helyes beállási módszer alkalmazásában a női autósok magasan verték férfi társaikat. A brit autóvezetői oktatás tanrendje a parkolóházi beállás esetén a tolatásos módszert részesíti előnyben, és az NCP felmérése szerint a nők 39 százaléka járt el ennek megfelelően, a férfiaknak viszont csak a 28 százaléka.

MTI/EPA

A férfi autósoknak a hanyagság is sok pontjukba került. A vizsgálat kimutatta, hogy a férfiak zömét hidegen hagyja, ha autójuk kissé csálén áll a kijelölt parkolóhelyen belül, és csak 29 százalékuk hajlandó a jármű pozíciójának kiigazítására, a nőknek azonban az 56 százaléka fordít erre gondot. Márpedig az NCP pontozási módszertanában a legnagyobb súlyozást az kapta, hogy a vezetők a parkolóhelyen belül milyen helyzetben hagyták hátra kocsijukat.

Ez a különbség egyébként meglátszik a parkolási művelet hosszán is: a női vezetők átlagosan 21 másodpercet töltenek egy-egy beállással, a férfiak azonban 16 másodperc alatt letudják a parkolás gondját. Az NCP ennek alapján elvégzett számításai szerint az autós hölgyek életük során 12 napot töltenek parkolással, a férfiak kilencet.

Az NCP szakértői azt is megfigyelték, hogy a férfiak - ha női utasuk van - szeretnek felvágni parkolási tudásukkal: gyakori ugyanis, hogy ilyen esetben szűk helyre próbálják bepréselni az autót, akkor is, ha a közelben vannak tágasabb, kényelmesebben elfoglalható szabad parkolóhelyek.