szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Politikai megállapodás született hétfőn Luxembourgban az Európai Unió közlekedésért felelős miniszteri tanácsülésén a tachográfok rendszerének korszerűbbé tételéről, valamint a repülőtéri résidők elosztásának hatékonyabbá tételéről. Emellett a műszaki vizsgára vonatkozó uniós szabályok módosítása is napirendre került.

A tachográfokat érintő változások egyaránt célozzák a csalások visszaszorítását és az adminisztratív terhek csökkentését - indokolta a döntést a tanácshoz közel álló forrás. A tervezett változások értelmében a tehergépjárművek helyzetét a jövőben műholdas nyomkövetés (GPS) segítségével rögzítenék, a tachográf berendezést pedig a tagállamok önkéntes alapon olyan riasztórendszerrel láthatnák el, amely jelzi a manipulációt, így a hatóságok is célzottabban hajthatnák végre az ellenőrzéseket. A személyes adatok védelmének érdekében az új szabályozás szerint csak a munkaidő elején és végén kellene rögzíteni a földrajzi helyzetet és a megtett utat, az adatokhoz pedig kizárólag a felügyeleti szervek, hatóságok férhetnének hozzá, a sofőr bármilyen személyes adata pedig csak az ő kifejezett hozzájárulása után rögzíthető.

Magyarországot a hétfői tanácskozáson Várhelyi Olivér nagykövet, a magyar uniós állandó képviselet helyettes vezetője képviselte, aki az MTI-nek elmondta, hogy a tanács és az Európai Parlament között ebben a kérdésben feszültség tapasztalható. A parlament ugyanis a bizottság eredeti javaslatát támogatja, amely szerint a tachográf olyan digitális eszköz lenne, amely az adatokat automatikusan rögzítené a járművezetői engedélyen is. Ezt már a bizottság sem támogatja - jelezte Várhelyi Olivér.A megállapodás értelmében a változásokat a rendszer technikai jellemzőiről történő megállapodást követően 40 hónappal, tehát körülbelül 2017-ben vagy 2018-ban kell a tagállamoknak átültetniük a gyakorlatba.

Évente kellene ellenőrizni egyes autókat

Módosulhatnak a gépjárművek műszaki ellenőrzésére vonatkozó uniós szabályok is, amit a tagállamok biztonsági okokból tartanak indokoltnak, valamint amiatt, mert az Európai Unió 2020-ra felére akarja csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. A most javasolt változtatások értelmében például a hatévesnél idősebb autókat évente kellene vizsgáztatni.

Várhelyi Olivér szerint az erről folyó egyeztetések még nagyon kezdeti szakaszban vannak, az viszont már most körvonalazódott, hogy ezt a tagállamok többsége nem támogatja. A bizottság azzal indokolja a javaslatot, mert adataik szerint az öt évnél idősebb járműveknél jelentősen megemelkedik a műszaki hibából fakadó halálesetek száma.

A tanácshoz közeli forrás szerint a jogszabály-módosítás a kilométeróra-csalókkal szemben is fel akar lépni, mert a tagállamok úgy ítélik meg, hogy ez a használtautó-piac jelentős részét érinti. Az óra-visszatekerés megakadályozása érdekében minden műszaki vizsgán rögzíteni kellene a kilométeróra állását, a műszer megpiszkálását pedig büntethetővé kellene tenni.

A légiközlekedésre is új szabályokat írnának

Az Európai Unió zsúfolt repterei leterheltségének csökkentése érdekében a le- és felszállási résidőkre, angol szakkifejezéssel slotokra vonatkozó szabályok megváltoztatásáról úgynevezett általános megközelítést fogadtak el a tárcavezetők. Ez olyan politikai egyezséget jelent, amit még az Európai Parlamentnek is véleményeznie kell.

A változtatások azt a célt hivatottak szolgálni, hogy a zsúfolt repülőtereken azok a légitársaságok jussanak le- és felszállási lehetőséghez, amelyek azt a leghatékonyabban képesek kihasználni. Ezért a légitársaságok a jövőben egymás között kereskedhetnek a résidőkkel, a tagállamok pedig pénzt kérhetnek, vagyis gyakorlatilag bírságot szabhatnak ki azokra a légitársaságokra, amelyek a fel nem használt résidőket határidőn túl adják vissza a hatóságoknak. Emellett a jogszabály-módosítás az Egységes Európai Égbolton, az Európai Unió, Norvégia és Svájc "légügyi közös piacán" keresztül azt is figyelembe venné, hogy milyen hatással van egy-egy repülőtér résidő-kiosztása az unió egészének légiközlekedésére.

Várhelyi Olivér az MTI-nek elmondta, a javaslat növelné a légitársaságok közötti versengést, sokkal jobban piacosítaná a nagy repterekhez való hozzáférés jogáért folytatott versengést. A nagykövet úgy értékelte, hogy a budapesti repülőtér forgalmát ez a változás aligha érinti, mert a Liszt Ferenc-repülőtér nem tartozik abba a forgalmi kategóriába, mint London, Frankfurt, München, Párizs vagy Róma repülőterei.

Az Európai Bizottság tavaly év végén terjesztette elő a le- és felszállási lehetőséget biztosító résidő-elosztási rendszer felülvizsgálatát. A szakminiszterek ugyanakkor nem támogatták a bizottság javaslatának minden elemét. A bizottság ugyanis - szemben a jelenlegi 80 százalékos elvárással - azoknak a légitársaságoknak tette volna lehetővé a slotok megújítását, amelyek az előző évadban 85 százalékosan ki tudták használni az adott résidőt, emellett a minimálisan lekötendő slotok számát is emelte volna. A tagállamok többsége viszont a jelenlegi rendszert részesíti előnyben, mert szerintük megfelelő rugalmasságot biztosít a légitársaságoknak.

A résidők hivatalos másodlagos piacát megteremtő döntést sem ítélte meg minden tagállam azonosan. A megegyezés értelmében abban az esetben, ha például egyes kevésbé jövedelmező regionális járatokat az a veszély fenyegetne, hogy gazdátlanul maradnak és megszűnnek, akkor az érintett ország közbeavatkozhat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!