A napokban volt hír miszerint két kamiont egy mocsaras területre vitt a navigációs rendszer; legalábbis ezzel védekeztek. Végül traktorok húzták ki a két szerencsétlenül járt teherautót. Sokszor a hamis GPS-szoftver áll a háttérben.
Komoly baleseteket okozhatnak a hidak, felüljárók alá, szűk utcákba vagy mocsárba beszorult kamionok és buszok, amelyek estenként illegális és ezért nem a megfelelő funkciókkal ellátott navigációs szoftvert használnak. Ha azonban legális szoftverrel okozunk balesetet, akkor sem hivatkozhatunk a GPS hibájára.
Magyarországon időről időre beszorul egy-egy busz vagy kamion a Liszt Ferenc repülőtérre vezető úton magasságkorlátozó alá. Legutóbb tavaly augusztusban is előfordult egy olyan eset, amikor a sofőr a híradónak nyilatkozva egy olyan szoftvert mutogat, mondva azt követte, amely azon a GPS-egységen nem is lehetne – mondta el a hvg.hu-nak az egyik navigációs szoftvereket gyártó cég.
Biztonsági rés a közlekedésben
A világ navigációs szoftverpiacának meghatározó szereplője szerint a szoftverkalózkodással az egyik legnagyobb probléma az ő területükön a biztonság. Ha tört szoftvert tesznek kamionokba, buszokba, teherautókba az fokozottan veszélyes. Nyilvánvalóan egy személygépkocsira fejlesztett szoftver eltér egy teherautó igényeitől. Ilyen a magasságkorlátozásra figyelmeztetés vagy, hol tud egyáltalán megfordulni egy kamion. A teherautók esetében fontos paraméter a súlykorlátozás is, amelyet figyelembe vesznek ezek a speciális eszközök.
A szoftvercég szerint természetesen nagy a vonzereje annak, hogy ingyenesen, vagy nagyon kevés pénzért hozzájutnak a törött szoftverhez, ami ugyanazt tudja, mint a 20-50 eurós navigációs program. Azt azonban sokan nem gondolják át, hogy a törött szoftverekre nem lesz frissítés. Egy idő után elavulnak a térképek, és új szoftvert kell szerezni ahhoz, hogy rendesen használni tudják. A legális szoftver ezzel szemben sokszor ad ingyenes frissítési lehetőséget, így összességében, hosszú távon megtérül – főleg a gyorsforgalmin lekapott tetejű busz tulajdonosának.
Egy elavult térkép esetében ráadásul könnyen előfordulhat, hogy a szoftver nem az optimális útvonalat számítja ki, hiszen pl. „nem tud” a frissítés óta megépített autópályáról. A nem optimális útvonalon haladással a felhasználó időt és pénzt veszíthet. Az elavult térképek emellett fals információkkal is szolgálhatnak, pl. egy újonnan fizetőssé tett útszakasz esetében.
A kalózkodás egy elég széles körű probléma, amely komoly bevételtől fosztja meg a szoftverfejlesztő cégeket. Rengeteg az Android telefonokra, és a PND-kre elérhető feltört szoftver is, míg az iPhone-ra, annak zárt rendszere miatt nem jellemző, sokszor egészen gátlástalanul kínálnak interneten nagyobb mennyiségben navigációs eszközöket, amelyről a fejlesztőcég egyértelműen tudja, hogy nem lehet legális az adott hardware-en. Sok esetben találkozhatunk olyan cégekkel, akik szoftver nélkül árulnak PND-t, kvázi invitálva a vásárlókat arra, hogy tört navigációs programot tegyenek rá.
Nem foghatjuk rá a GPS-re
Bár a törött GPS-szoftverek feltétlenül biztonsági rést jelentenek a közlekedésben, de a hibátlanul frissített navigációs rendszerre sem bízhatjuk rá magunkat vakon. A GPS hibás jelzése miatt senki nem mentesülhet ugyanis a büntetőjogi, vagy a szabálysértési felelősség alól – mondta a hvg.hu-nak Kozma Tamás, közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd. Egy magas járművel hiába szorulunk be egy híd alá, vagy megyünk be egy egyirányú utcába fordítva, nem hivatkozhatunk a GPS tévedésére, mert az csak mankóként segíti a vezetést, akárcsak a többi vezetést segítő asszisztens szolgáltatás.
Még egy holttérfigyelő rendszernél sem úszhatnánk meg a büntetőjogi felelősséget, ha annak meghibásodása miatt okoznánk balesetet, de az már más kérdés, hogy utána egy igen bonyolult bizonyítási eljárással igényelhetnénk-e kártérítést az autógyártól – vetette fel a kérdést a jogász. A GPS azonban teljesen más terület. Bár sokan a kelleténél is jobban hagyatkoznak rá, de alapvetően azt csak egy térképnek kell tekinteni, még ha elektronikus formája is annak.
A persze egy érdekes gondolatkísérlet, hogy a jövőben, ha elterjednének a teljesen önműködő sofőr nélküli autók, akkor a felelősség kit terhel majd egy-egy baleset során. A jövő fejlettebb elektronikája mellett ezt vélhetően majd teljes körűen felveszi valamilyen rögzítő rendszer, amely alapján meg lehet majd állapítani, hogy milyen hiba alapján történt a baleset. A mai kor tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy túlnyomórészt emberi mulasztásra vezethetők vissza a karambolok, és a műszaki hibák számlájára kevesebb kárt lehet írni.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
