Felemás helyzetben van a nagy múltú Opel. Egyrészt mostanában sorra dobta piacra szemet vonzó új modelljeit, így a B osztályhoz tartozó város terepjárót, a Mokkát, az Astra sorozat kabrió változatát, a Cascadát vagy a prémiumos kivitelű Adam minit. Ez utóbbihoz kapcsolódó minapi hír, hogy az állítólag 61 ezer kiviteli változatot felkínáló Opel törpe elnyerte a rangos Red Dot dizájnversengés idei díját, (amelyen mellesleg 19 kategóriában, köztük a járművekében 4662 termék formatervét értékelték.) Ám másfelől úgy tűnik, hiába a pazar modelloffenzíva, egyelőre az nem segít az üzlet nyomorúságán.
Az amúgy is évek óta zsugorodó főpiacokon, Európában, az Opel és brit testvérvállalata, a Vauxhall eladásai az idén februárban is az átlagnál rosszabbul alakultak, miután a 2012-évi forgalom a szektorátlagnál kétszer nagyobb mértékben, 16 százalékkal zuhant az előző évhez viszonyítva. Így aztán továbbra sincs profit, sőt: 1999 óta a veszteségek nem kevesebb, mint 18 milliárd euróra duzzadtak, s ebből egyedül 1,8 milliárd tavaly jött össze.
Mindezek közepette új fordulat, hogy az Opel-Vauxhall tulaj, az amerikai General Motors, egész pontosan a GM vezérkar, élükön Dan Akerson nagyfőnökkel minap áthajózott a vén kontinensre, s az Opel központban, Rüsselsheimben nagy dicsérgetések közepette világgá kürtölte: a GM 4 milliárd eurót injekcióz az európai érdekeltségekbe. A mentőtőkéből 2016-ig 23 új modellt és 13 új motor kifejlesztését támogatják.
A milliárdos támogatás igencsak nagy elmozdulás a GM stratégiájában, elvégre 2009-ben Detroitban még úgy gondolták: legjobb lenne egy huszárvágással, az Opel eladásával megszabadulni az európai veszteségektől. Gyorsan rájöhettek azonban, hogy így levágnák az aranyat tojó tyúkot, elvégre a villámos márka innovációs kincsestár, s az észak-amerikainál is nagyobb európai piacok recessziója sem tarthat örökké, amelyen a zsugorodó részesedés ellenére – VW és a Ford után – az Opel még mindig a harmadik legnagyobb játékos. Röviden tehát, rosszabbul járnának, mondhatni őrültség lenne, ha átengednék a patinás európai részleget a konkurenciának.
Az újabb mentőövért cserében azonban alighanem kemény feltételeket támaszt az amerikai gazda. Erre utal, hogy az egyik legnagyobb német gyáregység, a Zafirákat gyártó bochumi bezárását felgyorsítják, máshol pedig újabb bérbefagyasztásokkal és elbocsátásokkal tovább préselik a munkavállalókat. Mindemellett döntő célként tűzték ki a nyereségesség mielőbbi elérését, s az évtized közepére a piaci részesedés megkettőzését. Ehhez azonban alighanem a riválisoknak is lesz még egy-két szava. A verseny hevességét érzékelteti, hogy a Volkswagen potom 20 milliárd eurót irányzott elő 2015-ig az új modellek kifejlesztésére.
Az elemzők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy az Opel rákfene egyik el nem hanyagolható oka éppen az anyavállalat üzletpolitikájából eredt. Bezárta a válság sújtotta Európába. Házon belüli konkurenciájától tartva nem engedte, hogy fellépjen az amerikai és a fellendülő ázsiai piacokon, mindenekelőtt a kínain. A GM már lazított e gyeplőn: így Ausztráliában, több dél-amerikai országban és Közel-Keleten nyílhatnak új Opel szalonok, s nagy reményeket fűznek a már évek óta jól menő oroszországiakhoz is.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
