A zöldautózás kapcsán felmerülő egyik legfontosabb kérdés, hogy az államnak milyen mértékben kell részt vennie a közlekedési kultúra átalakításában, illetve szükséges-e egyáltalán, hogy beavatkozzon a folyamatba. Sokak szerint az elektromos és a hibrid modellek használata jelenleg csak a “gazdagok sportja”, a modelleket ugyanis sokan a magas áruk miatt egyelőre még nem tudják megfizetni.

A szakértők szerint bár a piac lassan indult be, a hibrid modellek ára általában véve a kezdeti magas felárukhoz képest közelít a benzinnel, vagy gázolajjal működő társaikéhoz. A piac valódi fellendüléséhez azonban az állam támogatására is szükség van.

MTI

Sokan attól tartanak ugyanakkor attól, hogy ha a zöldautók száma drasztikus mértékben megemelkedik, az a költségvetést érzékenyen érinti majd, hiszen az államok bevételének komoly része az üzemanyagok után fizetett adó formájában vándorol az államkasszába.

Márpedig a fogyasztás csökkenését ellensúlyozandó két változat következhet logikusan: a jövedéki adó – és ezzel együtt az üzemanyag árának – emelkedése, és/vagy az állam bevételének csökkenése. Előbbi egyfajta öngerjesztő folyamatot idézne elő, a magasabb árak miatt ugyanis még többen fordulnának a zöldautók felé.

A szakemberek szerint azonban van néhány tétel, amivel a legtöbben elfelejtenek számolni.

Kevesebb kiadás

“A közlekedés kapcsán már több felmérés is készült arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi környezetszennyező járművek milyen terheket rónak az államra. Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy a zöld autók elterjedése sok millió eurós megtakarítást eredményezhet a költségvetésnek” – mondta el a hvg.hu-nak Dávid Alíz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője.

A szakember szerint a fejlődés elsősorban az egészségügyi kiadásokat csökkentheti jelentős mértékben. Ha a hazai az utakon futó zöldautók száma eléri az 50 ezret, az számítások szerint körülbelül 33 millió euró megtakarítást eredményezhet a csökkenő károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően. Ehhez társulhatna, hogy a lakosság sokkal kevésbé lenne kitéve a zajszennyezésnek, ami miatt szintén komoly összeg maradhatna az állam zsebében.“A 60 decibel feletti zajszint már komoly egészségügyi problémákat okoz – például stresszt, ami többek közt az infarktusveszélyt növeli. Ehhez képest a magyar átlaglakosság 55 decibeles zajban él. Ha ez csökkenne, az az állam számára legalább 10 millió eurós megtakarítást eredményezhet” – véli Dávid Alíz.

Támogatások

Persze ez önmagában még nem lenne elegendő arra, hogy a kevesebb üzemanyag-fogyasztásból származó bevételkiesést, valamint az elektromos töltőhálózat kiépítésére fordított összeget kompenzálja, ám az Európai Unió által 2020-ig kitűzött célok eléréséhez komoly támogatásokat lehet lehívni.

Fontos megjegyezni, hogy a zöldautók elterjedésére meghatározott nemzetközi célkitűzések mára egy kissé optimistának tűnnek. Mind a hazai, mind az EU-s számítások abból indultak ki a 2008-as válság idejétől kezdve hogy a fosszilis üzemanyagárak tartósan magasak maradnak, az európai autóipar pedig többet invesztál az e-mobilitási innovációba, mint a japán vagy az amerikai. Emiatt az akkoriban megfogalmazott ambiciózus célok (2020-ra egymillió darab elektromos jármű – személygépkocsi, kisteherautó, busz – legyen a német utakon) valószínűleg korrekcióra szorulnak – véli a szakértő.

Ettől függetlenül, az unió továbbra is jelentős mértékben támogatja a 2020-as célkitűzéseket, ami az állam számára a támogatásokon keresztül komoly bevételi forrást jelenthet, emellett pedig a projektek megvalósításához is jelentős összegek hívhatók majd le a közös alapból. A Közlekedéstudományi Intézet 2012-2013-ben kidolgozta a közlekedés energetikai és üvegházhatású gázok kibocsátási modelljét, ennek részeként pedig a különböző hajtási módok elterjedését is elemezték.

A tervek szerint 4 év múlva már 11 463 tisztán elektromos, és 42 315 plug-in hibrid személyautó lesz a magyar utakon, emellett pedig 6796 darab olyan kisteherautó lesz forgalomban, ami elektromos meghajtással, vagy azzal is rendelkezik majd.

Jedlik Ányos klaszter

A kérdés azonban továbbra is adott: hogyan lehet mindezt elérni?

Ingyen parkolás, adókedvezmény

Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az emberek jelentős része nem fog csak azért zöldautót vásárolni, hogy környezetbarát autót vezessen, ezért a szakemberek szerint olyan ösztönzőket kell beépíteni a rendszerbe, ami vásárlásra csábítja a fogyasztókat. Ennek egyik első, igen jelentős példáját láthattuk 2015 decemberében is, amikor a főváros arról döntött, hogy a zöld rendszámos környezetkímélő gépkocsik Budapest teljes területén ingyenesen parkolhassanak.

Emellett más egyéb előnyök is megjelenhetnek a rendszerben. Franciaországban direkt támogatási rendszert vezettek be, vagyis az állam több ezer euróval száll be az elektromos autók árába, Németországban pedig az adókedvezményeknek köszönhetően éri meg ilyen járműveket vásárolni. Mindezek mellett ösztönzőleg hathat, az autóval a forgalom elől elzárt területekre is be lehetne hajtani, vagy ha útdíjkedvezményt kapnának a gépjárművek.

Dávid Alíz szerint az államnak elsősorban a nagy flottákat, például autókölcsönzőket kellene megcélozniuk, amivel a városon belüli közlekedés nagy lépést tehetne a környezetbarát jelző kiérdemlése felé. Emellett a cégeket is adókedvezménnyel lehetne ösztönözni, hogy a elektromos meghajtású autókat vásároljanak, a flottás autók jelentős részét ugyanis városon belüli közlekedésre szokták használni, ahol a töltés is könnyen megoldható lenne.

Mi legyen előbb: a töltő, vagy az autó?

Hiába azonban a támogatási rendszer, az adókedvezmény vagy az “ingyen pénz” – ha a töltőhálózat hiányzik, az autókat egész egyszerűen nem, vagy csak városi közlekedésre éri majd meg használni. Ez komoly fejtörést okoz a döntéshozóknak is, hiszen ha be is indul a töltőállomások telepítése, könnyen lehet, hogy annak fenntartása csak jó néhány év múlva térül majd meg. A szakemberek szerint éppen emiatt a vásárlást és a töltőtelepítést egymás mellett, párhuzamosan kellene támogatni, emellett azonban még egy harmadik szempontot is figyelembe kell venni a sikerhez.

“Az emberek többsége nemcsak azért nem vesz elektromos autót, mert magas az ára, hanem azért sem, mert félnek attól, hogy nem elég nagy a hatótávolságuk. Mivel nem próbálták még ki ezeket a járműveket, nem is tudják, hogy pontosan hogyan működnek, éppen ezért az államnak meg kell ismertetnie a leendő tulajdonosokkal az autók előnyeit és működését. Ez egy apró, ám igen komoly tényező lehetne a vásárlás ösztönzésében” – hangsúlyozza a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezetője.