Ma már mindenki fújja, hogy a közlekedési lámpáknál a piros a tilos jelzést, a sárga a veszélyhelyzetet, a zöld pedig az út folytatását jelenti. De miért pont ez a három szín működik a lámpában? Most eláruljuk.
A gyerekek (jó esetben) már egészen kicsi korukban megtanulják a szüleiktől, hogy hogyan kell közlekedni a gyalogátkelőnél. A piros jelzés azt jelenti, hogy tilos az átmenet, és meg kell állni, a zöld pedig azt, hogy elindulhatunk. Később ehhez társul még a sárga szín is, így aztán kialakul a "hármas", amiről életünk végéig tudni fogjuk, melyiknél mit kell csinálni. (Persze mindig vannak kivételek.) De miért pont ez a három szín lett az, amit a közlekdésben használunk, és miért pont a zöld jelenti, hogy mehetünk?
A választ az autózás hajnalánál kell keresni, ám nem az autós, hanem a vasúti közlekedésnél – írja a Straight Dope. Sőt, a piros szín esetében tulajdonképpen egy evolúciós berögződésről van szó: a természetben ez a szín jelenti, hogy egy adott dolog veszélyes, és a túlélés érdekében jobb messzire elkerülni. Vagy épp közvetlen bajt jelez, elég csak a vér színére gondolni.
A zöld színnek viszont nincs ilyen régre visszanyúló jelentése. A történetét az 1830-as, 40-es években kell keresni, amikor is a vasúti közlekedésben három színt használtak: a pirosat a megállásra, a zöldet a figyelmeztetésre, a sima fényt pedig arra, hogy jelezzék: szabad az út.
A probléma ott kezdődött, hogy a rendszer sok hibalehetőséget foglalt magába. Egyrészről a mozdonyvezetők világosban nem látták jól, hogy valóban szabad-e az út, vagy csak nem működik a lámpa. Emiatt aztán nem is volt biztonságos, ami végül 1914 környékén csúcsosodott ki.
A beszámoló szerint egyik alkalommal a piros színű üveg kiesett a lámpából, emiatt a mozdonyvezető úgy értelmezte, szabad az út. Azonban nem volt az, emiatt pedig halálos baleset történt. A döntnökök ezután változtatták meg a színeket: a piros maradt a tilos jelzés, a sárga esetén kell vigyázni, a zöld pedig a szabad jelzést jelenti. Ez utóbbira azért esett a választás, mert jól elkülöníthető a másik kettőtől, így biztosan nem fogja senki sem összekavarni (kivéve persze a színtévesztőket).
A modern közleledési lámpák elődjének tekinthető piros-zöld lámpatípust 1914-ben Clevelandben hozták forgalomba, az East 105 Street és a Euclid Avenue útkereszteződésében szerelték fel és üzemelték be. A ma is ismert piros-sárga-zöld jelzéssel ellátott lámpát pedig 1920-ban Detroitban kezdték el használni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
