Annak ellenére, hogy az autógyártók a modelljeiket kiterjedt minőségellenőrzésnek vetik alá, elkerülhetetlen, hogy időről időre bele ne fussanak egy kényszerű visszahívásba. Egy kutatás most azt vizsgálta, hogy ezeket hogyan időzítik a gyártók.

Az amerikai Indiana Egyetem egyik részlege, a Kelley School of Business nemrég végzett tanulmánya szerint a visszahívások 73 százalékát késleltetik addig, amíg több autógyártó hasonló eseménye össze nem jön, ezzel minimalizálva a hírértékét a kényszerű szervizre hívott, gyakran nagy számú autónak.

A tanulmány 3117 visszahívást vizsgált az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekből. Az eredmények azt mutatták, hogy a visszahívásoknak csak 5–9 százalékát jelentették be önállóan és nem másokkal együtt. Egyedül a Toyota kivétel ez alól, amely cég a visszahívásai 31 százalékánál egyedül rendelte el a kényszerű szervizlátogatást.

A komplex folyamatnak a legnagyobb mozgatórúgója a tőzsde. A visszahívást kezdeményező autógyártót érő negatív felhangokat akarják elkerülni, amely nyilvánvalóan nagyban függ attól is, hogy a hiba mennyire volt súlyos. A tanulmány szerint annak a cégnek a részvényeit, amelyhez egy ilyen bejelentés kötődik 67 százalékkal nagyobb eséllyel bünteti a pénzpiac, mint, akik "megbújnak" a csoportos akcióban.

A vizsgálatok alapján az amerikai részvénypiacon lévő hat autógyártó – Chrysler, Ford, General Motors, Honda, Nissan és Toyota – általában jellegzetes minták alapján szerveződő csoportokban intézi a visszahívásokat. Egy-egy ilyen csoportos termékvisszahívás nagyjából 16 naponta jön létre és az általuk vizsgált időszak alatt 266 ilyen esemény történt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.