Nemrégiben külön cikket szenteltünk annak a H24EVO névre keresztelt versenyautó prototípusnak, mellyel a 92. Le Mans-i 24 órás autóverseny paddockjában találkoztunk.

A futurisztikus járgány 7,8 kilogramm 700 baros hidrogénből fordított vízbontás elvén elektromos energiát állít elő, ami egy relatíve kisméretű pufferaksiból érkezik meg a hátul található 884 lóerős villanymotorhoz.

A lokálisan zéró emissziós, lényegében teljesen hangtalan működésű üzemanyagcellás hidrogénes versenyautó jelentősen könnyebb, mintha hagyományos akkumulátoros villanyautó lenne, a tömege alig 1,3 tonna.

A 2 perces tankolást követően 30 percig versenytempóban használható H24EVO

László Ferenc

2026-ban állhat majd rajtvonalhoz

László Ferenc

Le Mans-ban ezenkívül egy másik ígéretes hidrogénes fejlesztéssel is találkoztunk, melynek hajtásáról azonban nem üzemanyagcella és villanymotor, hanem egy hidrogént a hengereiben hasznosító normál belsőégésű motor gondoskodik.

A végeredmény azonban itt is ugyanaz, a – minimális nitrogénoxid kibocsátást leszámítva – lényegében zéró emisszió és a kipufogón kicsepegő tiszta víz.

Foenix H2

László Ferenc

Gigantikus hátsó légterelő és tekintélyes méretű diffúzor

László Ferenc

A Solution F által fejlesztett GT3 kategóriás Foenix H2 utasterének közepén, közvetlenül a sofőr mellett található a hatalmas hengeralakú hidrogéntartály, melyben 8,5 kilogramm hidrogén tárolható.

Utóbbi a GM eredetű 6,2 literes feltöltött V8-as motorban ég el, a 612 lóerős legnagyobb teljesítmény 6500-as fordulatszámon ébred, a 700 Nm-es csúcsnyomaték pedig 4500-tól áll rendelkezésre.

És ezúttal nem ingerszegény villanyautós hangzás, hanem hamisítatlan petrolhead muzsika az értő közönség jutalma.

Foenix H2

László Ferenc

Foenix H2

László Ferenc

Az alig 1,3 tonna tömegű, hatfokozatú szekvenciális váltós és hátsókerék-hajtású Foenix H2 4,95 méter hosszú és mindössze 1,24 méter magas, a 18 colos kerekeken gördülő versenyautó végsebessége 280 km/h.

A francia gyártó és az amerikai Saleen Le Mans-ban jelentette be, hogy közös fejlesztéseik első kézzel fogható gyümölcse egy közutakon is minden további nélkül használható hirdogénes sportkocsi lesz, melynek hajtásáról egy biturbó V6-os belsőégésű motor fog gondoskodni.

Foenix H2

László Ferenc

Foenix H2

László Ferenc

Foenix H2

László Ferenc

Elő a törköllyel!

A Le Mans-i 24 órás versenyen induló Hypercarok egyelőre még messze vannak a zéró emissziótól, de 2022 óta már olyan üzemanyagot használnak, melynek köszönhetően nem kevesebb, mint 65 százalékkal sikerült csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.

A 100 százalékban megújuló forrásból származó 100-as oktánszámú versenybenzin a borkészítés melléktermékeire épül, így például törkölyre és borseprőre.

100 százalékban megújuló forrásból származó üzemanyag

László Ferenc

Míg az üzemanyagot a Total szállítja az összes csapat számára, addig olaj fronton szabad kezet kapnak az alakulatok. A Penske és Jota csapatok Porschéiben, a Toyotákban és a Cadillacekben az ExxonMobil kenőanyagait használják. A Toyota csak a motorba, a többi csapat a motorba és a váltóba is Mobil 1-et tölt.

Az amerikai cég 50 évvel ezelőtt készítette el a világ első teljesen szintetikus Mobil 1 motorolaját, mely azóta rengeteg fejlesztésen esett át, és nemcsak a közúti kocsikban, hanem a versenyautókban és -motorokban is remek szolgálatot tesz (F1, Nascar, DTM, rali, MotoGP).

És hogy hogyan fest egy Hypercar új és használt olaja egymás mellett? Mutatjuk:

Akad némi különbség

László Ferenc

Jenson Button a 9. helyen végzett a Jota Porschéval az idei Le Mans-on

László Ferenc

Jöhet egy kis villany!

A méregdrága LMP1-es versenyautók 2020 végén eltűntek a színről, 2021-től már az olcsóbb, gyengébb és nehezebb, de még így is piszokgyors Hypercarok mérik össze erejüket a WEC bajnokságban, melynek idei negyedik futama volt a Le Mans-i 24 órás viadal, amit végül tavalyhoz hasonlóan a Ferrari nyert meg.

A Hypercar királykategóriában kizárólag hibrid hajtáslánc használható, az 1030 kilogrammos minimáltömegű kocsik teljesítménye 680 lóerőre van korlátozva.

2024-ben az 50-es rajtszámú Ferrari nyert

László Ferenc

Az ex F1-es Alex Wurz a Toyota fő tanácsadója – a japán alakulatnak be kellett érnie az ezüstéremmel

László Ferenc

A hátsó kerekeket hajtó benzinmotor tekintetében igen változatos megoldásokat használnak a gyártók. A Ferrari például 3 literes biturbó V6-ot használ, a Porsche a 4,6 literes duplaturbós V8-ban hisz, a Cadillac szerint az 5,5 literes szívómotor a legjobb, de akadnak szimplaturbós kisebb-nagyobb erőforrások is a mezőnyben.

A kötöttebb LMDh szabályrendszer szerint épített kocsik hátsó villanymotorja 68 lóerős teljesítményű, a fejlesztőknek szabadabb kezet biztosító LMH keretrendszer viszont lehetővé teszi egy 272 lóerős első villanymotor használatát.

Az akkumulátor relatíve kicsi és könnyű, a Penske csapat Porsche 963-asaiban konkrétan ilyen telep található:

Lítium-ion aksik

László Ferenc

És ilyen a Porsche 90 fokos hengerszögű benzinmotorja:

A maximális percenkénti fordulatszám eléri a 8000-et

László Ferenc

Bár a kimeneti teljesítmény nem haladhatja meg a 680 lóerőt, az LMH kocsik összkerék-hajtása némi előnyt jelenthet esős körülmények között, bár megkötés, hogy az első kerekekre csak 190 km/h felett érkezhet hajtás.

Induláskor kis tempónál mindig elektromosan gurulnak a hétfokozatú szekvenciális váltós hiperautók, melyeknek csak ezt követően durran be a szuperhangos benzinmotorja.

Az LMDh kategóriás Porsche 963

László Ferenc

Idén 9 gyártó 23 autója indult Le Mans-ban a csúcskategóriában, jövőre pedig már a magas fordulatszámú 6,5 literes V12-es “szívű” Aston Martin Valkyrie is ott lesz a rajtrácson.

Üzemanyagcellás és belsőégésű hidrogénes fronton kicsit még várnunk kell a Le Mans-i debütálásra. Bár a gyártók már 2018 folytatnak ilyen irányú fejlesztéseket, jelen állás szerint 2028-ra készülhet el az első lokálisan zéró emissziós WEC versenyautó, melyet 2029-ben 2-3 további hasonló kocsi követhet majd.

Elég korlátozott körpanoráma

László Ferenc

A hivatalos gumibeszállító a Michelin

László Ferenc