Sulyok Tamás hosszadalmas jogi okfejtésében magyarázza, hogy miért írta alá a Pride-törvényt
A köztársasági elnököt korábban az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa arra szólította fel, hogy vétózza meg a Pride-törvényt.
A köztársasági elnököt korábban az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa arra szólította fel, hogy vétózza meg a Pride-törvényt.
Bár a január 1-jén hatályba lépett új alaptörvény Magyarországra változtatta az ország nevét, hétfőn az LMP új képviselője még a Magyar Köztársaságra tehet esküt - erről hozott állásfoglalást az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a házelnök megkeresésére.
További együttműködési készségéről biztosította Martonyi János külügyminiszter Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát abban a válaszlevélben, amelyet pénteken küldött a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő strasbourgi székhelyű szervezet tisztségviselőjének.
A magyar belpolitikáról szombaton cikkező angolszász lapok közül a Financial Times megszólaltatta Kéri László...
A még élő maroknyi elkövető kis száma miatt szimbolikus jelentőségű lehet, hogy felelősségre vonhatók lesznek a hatalom által a pártállam idején elkövetett súlyos bűncselekmények tettesei. Az MSZP „bűnöző szervezetté” minősítése már nem feltétlenül volna jelképes gesztus.
Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) vasárnap benyújtotta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot, amelyben kimondanák, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
A Demokratikus Koalíció (DK) teljes szolidaritásáról biztosítja a Magyar Szocialista Pártot az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére".
Kövér László kiemelte: az új magyar alaptörvény például úttörőnek számít azzal, hogy magában foglalja az európai alapjogi chartának megfelelő harmadik generációs alapjogi katalógust.