A parlament kedden botrányos körülmények között 136 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a Pride betiltását, a törvényt Sulyok Tamás köztársasági elnök éjjel már alá is írta, és szerdán egy Facebook-bejegyzésben elmagyarázta azt is, miért tette ezt.

Sulyok hosszas jogi okfejtésében az Alaptörvényben rögzített gyermekjogokat (megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog és a születési nemnek megfelelő önazonossághoz való jog), valamint a békés gyülekezéshez való jogot veszi elő.

Kiemeli, hogy „a gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel”.

A magyarázat a következőképpen folytatódik: „a jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása”.

A HVG-nek nyilatkozó alkotmányjogász Stánicz Péter korábban elmondta, hogy az Alaptörvényben szereplő gyermekjogok a korábbi alkotmányban és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében is szerepelnek. A szakértő úgy gondolja, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága azt az elgondolást egészen biztosan visszautasítja, hogy a gyermekeket meg kell védeni az LMBTQ-emberektől. Sőt, az LMBTQ-gyermekeket különösen sérülékeny csoportként azonosítja a Bizottság, akik fokozott védelemre és támogatásra jogosultak – mondta.

Stánicz február végén – miután a kormány belengette a törvénymódosítást – kiemelte azt is, hogy nem könnyű értelmezni, mire gondol a kormány, amikor azt írná bele az Alaptörvénybe, hogy „a gyermek testi-lelki fejlődéshez való joga minden törvény fölött áll”, hiszen az Alaptörvény eleve a jogforrási hierarchia csúcsán áll.

Kedden Michael O’Flaherty az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa arra szólította fel Sulyok Tamást, hogy vétózza meg a Pride-törvényt. O’Flaherty aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy olyan szabályozás született, amely korlátozza a gyülekezési jogot, és alapot teremt a Pride-hoz hasonló rendezvények betiltására.

Sulyok azonban magyarázatában állítja, hogy „a törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”.