Kövér László levéllel fordult az alkotmányügyi bizottsághoz, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az új alkotmány szerint Magyar Köztársaságról Magyarországra változott hazánk elnevezése, ugyanakkor nem módosították az országgyűlési képviselők esküszövegét. A házelnök ezért arra kérte a bizottságot, adjon ki állásfoglalást, hogy az Országgyűlésről szóló sarkalatos törvény megalkotásáig, illetve a házszabály módosításáig a képviselői eskü érvényességével kapcsolatban ne merülhessen fel kétely.

A bizottság ellenszavazat nélkül, a jobbikos képviselők tartózkodása mellett elfogadta a Salamon László KDNP-s testületi elnök által előterjesztett állásfoglalást, miszerint az eskü Magyarország mindenkori alkotmányára, így a január 1-jén hatályba lépett új alaptörvényre érvényes eskünek minősül. A bizottság egyben rögzítette azt is, hogy szükségesnek tartják a szöveg pontosítását, de addig is az eskü tartalmában és joghatásában is Magyarország alaptörvényére letett eskünek minősül. Az ügy azért vetődött fel, mert hétfőn a parlamenti mandátumáról lemondott LMP-s Kaufer Virág helyére ülő Szél Bernadett képviselői esküt tesz az Országgyűlésben.

Az esküszöveget a házszabály melléklete tartalmazza. Ebben háromszor is előfordul a Magyar Köztársaság elnevezés: a jelölt a "Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselőjeként" tesz esküt arról, hogy a képviselői tisztsége ellátása során a "Magyar Köztársasághoz és annak népéhez" hű lesz, az alkotmányt és a jogszabályokat megtartja, továbbá a "Magyar Köztársaság fejlődését" előmozdítja.

Salamon László elnök tájékoztatott arról, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat zárószavazása a Fidesz javaslatára lekerült az Országgyűlés hétfői napirendjéről, ezért a bizottság sem foglalkozik vele az előzetes tervekkel ellentétben.

A bizottság foglalkozott az LMP-s Schiffer Andrásnak az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatával, amelyet azonban a Fidesz-KDNP tartózkodása, illetve az LMP, a Jobbik és az MSZP támogatása mellett nem vettek tárgysorozatba. Schiffer András azzal érvelt, hogy az állambiztonsági múltra vonatkozó adatok 20 évvel a rendszerváltás után is a "szürke zónában" vannak, a kutatók láthatják, de nem kerülhetnek nyilvánosságra. Szintén nem vették tárgysorozatba a jobbikos Bertha Szilvia törvénymódosító javaslatát, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a biciklitolvajlást.