Magyarországnak a volt szocialista országok közül utolsóként végre új alaptörvénye van, amelynek létrehozási folyamata és tartalma "minden ellenkező híresztelés ellenére" megfelel a demokratikus elveknek, sőt, sok szempontból úttörő jellegű - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke az uniós parlamenti külügyi bizottsági elnökök találkozóján pénteken Budapesten.

Kövér László kiemelte: az új magyar alaptörvény például úttörőnek számít azzal, hogy magában foglalja az európai alapjogi chartának megfelelő harmadik generációs alapjogi katalógust.(A szolidaritás elvén alapuló harmadik generációs jogokhoz tartoznak a fejlődéshez, a békéhez, az egészséges környezethez, az emberiség közös örökségének megosztott kiaknázásához, a kommunikációhoz és a humanitárius segítséghez való jogok.)

A külügyi bizottsági elnökök az Országgyűlés Felsőházi termében megvitatják az Európai Külügyi Szolgálat felállításának folyamatát, Horvátország csatlakozásának kérdéseit, véleményt cserélnek a keleti partnerségi programról, és megvitatják az aktuális észak-afrikai helyzetet is. Az Országgyűlés elnöke az egész napos találkozót megnyitva hangot adott azon reményének, hogy a tanácskozás résztvevői azok véleményét osztják, akik szerint Magyarország sikeresen látja el az EU soros elnöki tisztét.

Kövér László hangsúlyozta, hogy a soros magyar elnökség kiemelt célja az EU bővítésének folytatása. Azt mondta, a horvát csatlakozási tárgyalások ebben a tekintetben elsődlegesek, ez "valóban előrevinné a nyugat-balkáni országokkal folytatott uniós együttműködést". A Nyugat-Balkán felzárkóztatása nélkül nem tekinthető megnyugtatónak az európai integráció - mondta.

Rámutatott, hogy a szóban forgó országokban - például Macedóniában vagy Montenegróban - tanulmányozni lehet bizonyos érzékeny területeken, például a kisebbségek kezelésében kidolgozott demokratikus modelleket. Kövér László meggyőződése szerint ezen az országokra nem csupán úgy kell tekinteni, mint amelyeknek az integráció során el kell érniük bizonyos európai normákat, hanem mint amelyeknek "megvan a lehetőségük, hogy akár a régebbi tagállamok számára is követhető modelleket dolgozzanak ki".

Az Országgyűlés elnöke arról is szólt, hogy bár uniós szinten fontos cél a keleti partnerség és a déli szomszédságpolitika közötti egyensúly fenntartása, Magyarország számára történelmi és geopolitikai okokból például az Ukrajnával fenntartott kapcsolat különösen fontos. Azt mondta, igyekezni kell, hogy a keleti partnerség mind politikai, mind pénzügyi vonatkozásban napirenden maradjon. "A történelemből ismerjük a keleti dimenzió fontosságát" - mondta, hozzátéve, hogy a déli szomszédságban "aktuálisan nagyobb harcok árán" megy végbe a demokratikus átalakulás.

Kövér László arra is kitért: sokszor éri az a vád az Európai Uniót, hogy nem szól egységes hangon. E tekintetben megjegyezte, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselői intézményének átalakításával nagy előrelépés történt. Kijelentette, hogy ezt a kérdést a parlamentek közötti együttműködésben is kezelni kell.

Emlékeztetett rá: a parlamenti elnökök április eleji brüsszeli ülésükön elfogadták azt a megoldást, hogy az eddigi, nem összehangolt külügyi és védelmi bizottsági találkozókat váltsa fel egy félévente összeülő parlamentközi konferencia. Ezen az alapkoncepción kívül azonban sem a konferencia székhelyéről, sem a parlamenti delegációk nagyságáról nem sikerült egyetértésre jutni. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy szükséges megtartani a megfelelő arányokat a nemzeti parlamentek és az európai uniós intézmények hatáskörei között.

Kövér László azt is elmondta: a magyar elnökség számára fontos, hogy Magyarország ne csak azt mutassa meg, képes szakmailag "levezényelni" az elnökséget, hanem "mi, magyarok rávilágítsunk arra, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk és hol élünk". Ezt szolgálják a különböző kulturális rendezvények, kiállítások Brüsszelben és Budapesten; május végén az Országházat bemutató fotótárlat nyílik, az Európai Parlament épületében.