Bár a kormányfő az Alkotmánybíróság hétfői döntése ellenére is ragaszkodik a bírók korai nyugdíjazásához, a megkérdezett alkotmányjogászok és az érdekvédők szerint nem lehet megkerülni a testület hétfői határozatát. A hvg.hu által megkeresett szakemberek úgy vélik, vissza kéne fogadni az eddig menesztett 194 bírót, de ha ez mégsem történik meg, akkor perek tucatjaira lehet számítani, melyek komoly kártérítési pénzek kifizetéséhez vezethetnek.
Közel 300, idén nyugdíjazott bíró fordulhat munkaügyi bírósághoz az Alkotmánybíróság (AB) hétfői döntése után, amely visszamenőlegesen megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 62 évre csökkentését. A törvényt nemcsak az AB, hanem az Európai Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is vizsgálja, tavaly pedig feszültségeket gerjesztett a kormánypártok között is. A hétfői döntést megosztotta a 15 tagú testületet, a határozattervezet végül az elnök voksával ment át. Az AB a történelmi alkotmányra hivatkozva messzelte el a törvényt.
Formai okokra hivatkozva megsemmisítette az Alkotmánybíróság az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint a hallgatói szerződéseket törvényben kell szabályozni.
Ismét módosítaná a kormány a 2010-ben született, sokat bírált médiatörvényt és médiaalkotmányt. Az igazságügyi tárca javaslata jelentős mértékben visszavenne a törvény szigorából, védené az újságírók titkolt forrásait, szűkítené a Szalai Annamária vezette médiahatóság és a médiabiztos jogköreit, ugyanakkor újabb passzust illesztene a jogszabályba a kiskorúakat védelmezve. A módosításokra az Alkotmánybíróság decemberi döntése kényszerítette a kormányt.
Teljesen új helyzetbe került az Alkotmánybíróság a kétharmados többség mellett, amely 2010-2011-ben többször is megnehezítette a testület munkáját, volt olyan időszak, amikor az intézmény önállósága és fennmaradása volt a tét. A parlament működése az utóbbi másfél évben az alkotmányos kultúra hiányáról tanúskodik, de ez a kulturálatlanság már az AB falai közé is beszivárgott. Az elnök szerette volna, ha még 2011-ben le tudják zárni a nyugdíjügyet, de a testületben nem alakult ki a döntéshez szükséges többség: a 15 főre bővített AB más ügyekben is nehezebben dönt. Paczolay Péter több mint fél év után először adott interjút, a hvg.hu-nak kudarcélményeiről, reményeiről és az eredményekről beszélt.
Kaposvár önkormányzata kész módosítani a jogszabály megfogalmazásán, de guberálni továbbra is tilos - reagált a városháza szóvivője az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére, amely szerint alkotmányellenes a guberálás szabálysértéssé minősítése, ezért a testület szerdán megsemmisítette az ezzel kapcsolatos kaposvári önkormányzati rendelet vonatkozó részét.
Az Alkotmánybíróság (Ab) idei utolsó ülésén sem született döntés a magánnyugdíjvagyont érintő törvényről. Bár az ügy előadóbírója már a nyári szünet előtt elkészült a határozattervezettel, a 15 tagú Ab mostanáig nem véglegesítette a határozatot. A parlament múlt héten elébe ment a döntésnek, és a leginkább kifogásolt paragrafusokat megváltoztatta. Ennek ellenére az Ab ítélkezhetett volna a törvényről, mert a módosítást az államfő még nem írta alá, a jogszabály egyelőre nem lépett hatályba.
