Nem született döntés az Alkotmánybíróság december 28-i ülésén a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló, illetve a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény egyes rendelkezéseiről - értesült a hvg.hu Sereg Andrástól, a testület sajtófőnökétől.

Az Alkotmánybíróság közel egy éve foglakozik a magánnyugdíjvagyont érintő törvényi rendlkezésekkel. A parlament tavaly év végén fogadta el azt a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kidolgozott törvényt, mely szerint, akik 2011. január 31-ig nem nyilatkoznak arról, hogy a pénztáruknál maradnak, automatikusan átkerülnek az állami rendszerbe. Azok viszont, akik maradtak, 2011 decemberétől nem szereznek jogosultságot, annak ellenére, hogy munkáltatójuk eddig 24 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett utánuk minden hónapban.

Igaz, az utóbbi rendelkezést - vélhetően az Ab döntését megelőzendő - már átírta a múlt héten a parlament, de a stabilitási törvénybe illesztett módosítás még nem lépett hatályba - az Országgyűlés honlapja szerint a köztársasági elnök sem írta még alá -, így a kasszatagokra vonatkozó, a testület által is vizsgált rendelkezések még hatályosak.

A parlament elébe ment a döntésnek

A törvény tavalyi beterjesztésekor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: akik a pénztáraknál maradnak, azok „kiszerződnek a szolidaritáson alapuló közösségből”, így állami nyugdíjra sem számíthatnak.

Az Ab-hoz az év elején több száz beadvány érkezett a törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérve. Zömében magánszemélyek fordultak az Alkotmánybírósághoz, de a Stabilitás Pénztárszövetség, a Magyar Helsinki Bizottság és Mesterházy Attila MSZP-elnök is a testület állásfoglalását kérte. A parlament alkotmányügyi bizottsága kezdeményezte – az ellenzék által végig ellenzett – Ab-törvény szerint ezeket az indítványokat úgynevezett alkotmányjogi panaszként 2012. március 31-ig ismét a testület elé lehet terjeszteni, ám ezt már csak azok tehetik meg, akik igazolni tudják, hogy a döntés sérti az alkotmányos jogaikat.

Az Alkotmánybíróság 15 tagja - a döntés elmaradt

MTI / Szigetváry Zsolt

A múlt pénteken a parlament viszont megszavazta azt a módosítást, amely lehetővé teszi, hogy 2012. január 1-től azok is kaphassanak állami nyugdíjat, akik kasszatagok maradtak. Igaz, egy másik módosítót is elfogadtak, amely viszont kimondja, hogy a magánnyugdíjpénztárak eddigi bevételét jelentő pénztári tagdíj (aminek az alapját a kasszatagok béréből levont 10 százalékos járulék képezte) megszűnik, és az egyéni nyugdíjjárulék 2012-től csak az állami nyugdíjalapnak fizethető be. A magánnyugdíjpénztárakból vissza is lehet majd lépni, miután március 31-ig a stabilitási törvényben ezt a lehetőséget is kinyitják a kasszatagoknak.

Csakhogy a parlament által megszavazott törvényt még nem írta alá Schmitt Pál államfő, a Magyar Közlönyben sem jelent meg, így formálisan még hatályos a régi, a nyugdíjjogosultságot elvitató rendelkezés, ami feljogosította volna az Ab-t, hogy döntsön a tavaly elfogadott, sokat bírált törvényről, alapjogi mérlegre tegye a kormány szorgalmazta eljárást.

17 nap - 12 hónap

Az Origo augusztus közepén számolt be arról, hogy az Ab már a nyári döntési szünet előtt tárgyalt egy határozattervezetről, amely kilátásba helyezte a törvény azon passzusainak a megsemmisítését, amelyek megvonják az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és kimondaná, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Másrészt a határozattervezet azt is javasolta, a testület törölje el azt a paragrafust, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulásnak.

Ezt a tervezetet a testület honlapján nyilvánosságra hozott napirendek szerint a nyári szünetet követően öt alkalommal tárgyalta az Alkotmánybíróság – kétszer még a régi létszámú Ab, majd október-november-decemberben a Fidesz-KDNP által jelölt öt bírával kiegészített testület –, de most sem hozott döntést róla. Bár az Ab-t nem kötik határidők, a testületet most mégis szorította az idő: amennyiben a 2012 előtt beadott indítványokról nem dönt idén, azokkal januártól – az Alkotmánybíróságról novemberben elfogadott új törvény szerint – nem foglalkozhat. (Ugyanakkor a jövőben csakis a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet utólagos normakontrollt, magánemberek, egyéb intézmények csak akkor, ha előbb rendes bírósághoz fordultak.)

December elején Sereg András, a testület sajtófőnöke a hvg.hu-nak azt mondta, eredetileg nem volt tervbe véve, hogy a két ünnep között is üléseznek, igaz, akkor azt sem zárta ki, hogy mégis változás lesz az ügymenetben, és tartanak rendes ülést. Múlt hét csütörtökön derült ki a testület honlapján megjelent napirendből, hogy a bírák a két ünnep közt is összeülnek határozathozatalra.

Az Alkotmánybíróság fennállásának 22 éve alatt többször is foglalkozott társadalombiztosítási kérdésekkel, így akkor is, amikor a Horn Gyula vezette, az MSZP és SZDSZ támogatta kormány 1995-ben jelentős megszorításokkal próbálta kezelni az államháztartás helyzetét. Akkor a Sólyom László vezette testület 17 nap alatt döntött arról, hogy a gazdasági stabilizációt szolgáló törvény – közismertebb nevén a Bokros-csomag – egyes részei alkotmányellenesek. A Bokros-csomag Matolcsy tavalyi javaslatához hasonlóan szintén ellenszolgáltatás biztosítása nélkül kötelezett tb-járulékfizetésre munkaadókat.