Az élet már csak olyan, hogy vannak jobb és rosszabb éveink – győzködi M. Kiss Csabát Mérő László matematikus, aki abban sem lát kivetnivalót, hogy az egyenes gerincért néha fizetni kell. Pszichológusként és játékelmélet-kutatóként is ismert vendégünk borzalmasnak tartja, ahogy Orbán Viktor kormányoz, de váltig állítja, hogy ez az ország orbánostul is szerethető.
Soma, a Facebookon celebként rajongott beszélő kutya hamarosan elsőkötetes íróként is bemutatkozik. Ő a világirodalom első kutyája, akinek nem gazdái, hanem emberei vannak. Egyikük történetesen Majtényi László alkotmányjogász, aki a leghatározottabban állítja, hogy az embernevelésről, szabadságról, emberi jogokról szóló gondolatok nem tőle, hanem Somától származnak, aki egyszer diktál, máskor a klaviatúrát nyomogatja.
Mindig adásban vagyok, amikor a konkurens hírműsor megy, így nem figyelem, nem foglalkozom vele, mi történik ott – hárítja el a vetélytársak minősítését Szellő István, az RTL Híradó egyik meghatározó arca. M. Kiss Csabának kifejtette, hogy miben különbözik hitelesség szempontjából a híradózás a többi műfajtól, és azt is elárulta, milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki 25 éven át nap mint nap élő adást vezessen.
Ha nem jelentkezünk a korrupcióellenes civil munkacsoportba, akkor legitimáljuk, hogy cöfösökkel töltsék fel azt – magyarázza M. Kiss Csabának Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, miért érezte morális kötelességének, hogy részt vegyen a közpénzégetés visszaszorítására létrehozott Integritás Hatóság nevű intézmény ellenőrzésében. Persze szerinte is benne van a pakliban, hogy újabb kormányzati szemfényvesztésről van szó: ha bebizonyosodik, hogy csak fügefalevélnek kell, egy éven belül kilép a munkacsoportból.
Beláthatatlan orvoshiányt és romló színvonalú betegellátást vizionál Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke az egészségügy átalakításáról elfogadott törvénycsomag után. Nem a levegőbe beszél: a kamara felmérése szerint több ezer orvos hajlandó letétbe helyezni a felmondását vagy felhagyni az önként vállalt túlmunkával, tiltakozásul a törvény fizetéscsökkenéssel, átvezényléssel fenyegető passzusai miatt.
Bár Magyar György alelnök nemrégiben kilépett a Mindenki Magyarországa Mozgalomból, a politika nem hagyja hidegen: egy pohár narancslével is fel lehet hergelni annyira, hogy vég nélkül sorolja a Fidesz jogállam ellen elkövetett merényleteit, amivel megcsúfolják az ő gyönyörű szakterületét, a jogot. De a pártsapkákat levenni képtelen ellenzék is bosszantja az ügyvédet, aki szerint a Fidesz ártalmas túlhatalmához hozzájárul a másik oldal passzivitása, hozzá nem értése is.
Sokféle tábor van, hol kellek, hol nem kellek, most éppen kellettem – Szinetár Miklós nem csinál túl nagy ügyet abból, hogy csak 90 éves korában lett a Széchenyi Akadémia tagja. A reneszánsz embert megtestesítő sokoldalú alkotó akadémiai székfoglalójához fűzött 12 pontja komplett életvezetési filozófiává áll össze, amit jobbnál jobb sztorikkal kiszínezve osztott meg M. Kiss Csabával. Történetek következnek a Lukács fürdő zuhanyzójából, az ökölbe szorult arcokról, a játszadozó, néha zseniket teremtő istenekről, és arról, milyen lehet a mese vége 90 után.
Ha a filmet készítene a jelenkorról, az biztosan a hétköznapokban is pusztító militarizmusról, agresszióról, megsemmisítő gyűlöletről szólna – árulta el M. Kiss Csabának a kultikus Moszkva tér és az 1945 rendezője. Török Ferenc a kollaborálás minden fokozatát elutasítja, mert bár ezzel csak veszít, megmarad a büszkesége, és fejlődik a humorérzéke, ami kell a túléléshez.
A szemérmetlenül fiatal és bitang jó zenészekből álló Carson Coma sikert sikerre halmozott az elmúlt pár évben, de soha akkora tömeg előtt nem játszottak még, mint az október 23-ai diáktüntetésen. A közéleti történésekre folyamatosan reflektáló zenekar frontembere, az olasz-magyar származású Fekete Giorgio csak abban egészen biztos, hogy a tojás volt előbb, mint a tyúk, M. Kiss Csaba többi kérdésére inkább töprengve válaszol.
Mindenki meglepődne, ha tudná, a tüntetés mely részét csinálták csak a diákok, válaszol a külső befolyásolás vádjára a diáktiltakozás egyik fő szervezője. Schermann Fruzsina elárulta M. Kiss Csabának, egyáltalán nem számítottak arra, hogy ennyien vesznek részt az október 23-i tüntetésen. Egyelőre nem látja, hogy a kormány komolyan venné őket és érdemben tárgyalna követeléseikről, így nem állnak le, november 26-án újra tüntetnek tanáraikért és az oktatási rendszer megreformálásáért.
Kell-e, szükséges-e kollaborálni a hatalommal? – szegezi a kérdést Oszkó Péter befektetőnek, egykori pénzügyminiszternek M. Kiss Csaba. A rövid távú magatartás helyzetfüggő, de a kollaboráció hosszú távon „soha, senkinek nem volt kifizetődő” – állítja Oszkó. Nem minden elemében érti a kormány propagandáját, de összességében megfejthető, hogy miért ezt az abszurd kommunikációt erőltetik a válság küszöbén.
„Néha azt érzem, én már annyi mindent tettem, csináljon már más is valamit”, mondja a Kölcsey gimnáziumból négy kollégájával együtt elbocsátott pedagógus, aki fél, hogy a megmozdulások kifulladnak, és nem fognak nagy dolgok történni. Úgy véli, ez akkor változhat, ha a szülők vállalnak nagyobb szerepet a tiltakozásokban. A mára meghirdetett tüntetésről is beszélve a tanárfelkelés lehetséges eredményeit illetően inkább pesszimista, de bízik abban, hogy sokakban tudatosul: ez nem a tanárok ügye, ez az egész társadalom ügye.
Ha csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, akkor a magyar bíróságok függetlenek, bővebben kifejtve viszont komoly kihívásokkal küzdenek – állítja Vasvári Csaba bíró. A HVG Terasz vendégeként az Országos Bírói Tanács szóvivője arról beszélt, egyre több befolyásolási kísérlet éri a bírákat, mindkét politikai oldalról. A helyzet szerinte egyre romlik.
A kormánynak nem az a fontos, hogy az emberek ne legyenek elégedetlenek, hanem hogy az elégedetlenséget másfele terelje – állítja Hadházy Ákos, aki nem tart attól, hogy a növekvő feszültségre, tiltakozásokra a Fidesz most is erődemonstrációval, Békemenettel válaszol. Intő példaként idézi Ceausescu tömeggyűlését, ami pillanatok alatt a diktatúra elleni tüntetésbe csapott át. Hadházy Ákos M. Kiss Csaba vendége volt a HVG Teraszon.
Csodálatos és megható, ugyanakkor nonszensz – így összegzi Hevér Gábor színművész az Átrium ideiglenes fennmaradását lehetővé tevő gyűjtőkampány tanulságát M. Kiss Csabának. Sem az állam, sem a főváros nem járult még hozzá az ígéreteken kívül semmivel a színház megmaradásához – csak a nézők. Az interjúban szóba kerülnek a döntéshozók asztalán mindig ugyanott összeragadó dossziélapok, miként az is, miről szól tulajdonképp az Őrült nők ketrece.
Hiába az előválasztási, választási, majd párton belüli fiaskó, személyes motivációja még erősebb arra, hogy "ez a rezsim egyszer és mindenkorra megbukjon" – állítja a Jobbik volt elnöke. Mindegyik kudarcból tanult, de látszólag egyik sem törte meg. Honnan a lendület és önbizalom, mire föl az ambíció? – feszegeti kérdezője, M. Kiss Csaba. Szóba kerülnek közben a választási összeomlás okai, az ellenzék állapota, a teljesítmény nélküli miniszterelnök és a közösségépítés Jakab-féle módszere.
Újraindul a hvg360 nagy sikerű interjúsorozata, a HVG Terasz. Az új évad első adásában Dés Lászlót faggatja M. Kiss Csaba. Milyen ma művésznek lenni a hatalom árnyékában? Miért nem vállalta el az 1956-ról szóló musical megírását és mi a baj a 4,5 milliárddal kitömött Petőfi-filmmel és Rákay Philippel? Természetesen szóba kerül az Esterházy Péterhez fűződő misztikusan szoros barátsága, és a jó tanács: „Lacikám, ne ilyen ingerülten.”
"Fel lehet újítani a templomokat pályázati pénzből, attól még nem telnek meg" – vezeti fel Lukácsi a külsőségeken túlmutató szellemi megújulás szükségességét. A KDNP-ből kiábrándult, majd kilépett hitoktató-politikus M. Kiss Csabának mesél arról, milyen szerepe volt Ferenc pápának, a Népszabadságnak és a CEU-nak abban, hogy leszámolt a "hivatalos" magyar kereszténydemokráciával.
„Megviselik”, de egyben „fel is töltik” a Színművészeti körüli események, s kifejezett intelme is akad a diákok számára. „Nem tudom, hogy mennyi kapcsolata van a valósággal a hatalomnak” – foglalja össze kétségeit az Örkény Színház igazgatója M. Kiss Csaba felvetésére, hogy alighanem a kifárasztásra játszik a politika.
"Egészen torz rendszer született" – állítja Szél Bernadett – s az ilyenekben mindig az az érzés, hogy "nincs nyugtunk a saját hazánkban". Hogy lehet ezen változtatni, mik az ellenzék hívószavai, lesz e 106 "tökéletes" ellenzéki jelölt 2022-re, s hívő katolikusként milyen prédikációk verték ki nála a biztosítékot – erről beszélget M. Kiss Csabával.
