Beperelték az izraeli védelmi szerveket a Nova fesztivál túlélői
Úgy gondolják, megelőzhető lett volna a tragédia.
Úgy gondolják, megelőzhető lett volna a tragédia.
Miért maradt el az ukrán áttörés? Meddig állhat ki a Nyugat Benjamin Netanjahu Izraelje mellett? Valóban meggyengült-e a Nyugat? Mire készül Kína 2024-ben? Mi az, ami biztosan bekövetkezik, ha Trump visszatér? Mindezekre válaszoltunk globális geopolitikai évzáró podcastunkban.
Az izraeli hírszerzés már decemberben bejelentette, hogy a Hamász állt az ellenőrzés alá vont személyek mögött, de dán részről akkor nem erősítették meg ezt az információt.
Az izraeli miniszterelnök szerint éppen Izrael küzd a népirtás ellen.
Az elmúlt 24 óra támadásaiban 126 ember meghalt, további 241 megsebesült.
A rakétagránátok gyutacsán lévő koreai nyelven írt jelöléseket tekintik bizonyítéknak.
Az amerikai külügyminiszter az izraeli túszok családjával is találkozik. Közben az al-Akszában dolgozó brit sebész a CNN-nek azt mondta, soha életében nem látott még olyan állapotokat, mint ami ott van.
Idan Amedi már túl van az életveszélyen.
Ugyan a terrorszervezet október 7-i támadássorozatát követően Benjamin Netanjahu megígérte, hogy elpusztítja a Hamászt, ám egyre többen kezdik belátni, hogy ez csak a gázai konfliktus beláthatatlan ideig való elnyújtását eredményezné, miközben Izrael szövetségesei, legfőképpen az USA, épp mindent megtesznek annak érdekében, hogy a háború hamarabb véget érjen.
Közben a Hezbollah több tucat rakétát lőtt ki Izraelre, amely dróncsapásokkal válaszolt.
A terrorcselekményt az amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálának évfordulóján követték el.
A férfi a palesztin militáns csoport ciszjordániai ágát vezette.
Ilan Weisst az iszlamista Hamász szervezet október 7-ei terrortámadása óta eltűntként tartották nyilván, de hétfőn közölték, hogy már a gázai háború kitörését okozó fekete szombaton életét vesztette.
Eltűntként tartották nyilván, mert a holttestét sokáig nem találták meg.
Izrael és a Hamász háborújának egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a Gázai övezet sorsa. Mennyire marad lakható és élhető, és ki fogja kormányozni, ami persze azt az ugyancsak alapvető kérdést is felveti, hogy mi lesz a Hamász sorsa. Háborús pillanatfelvételünk az alábbiakban.
Donald Trump lehetséges visszatéréséről ír a Bloomberg és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Putyin-rendszer természetét és az ukrajnai háború kilátásait fejtegeti a Neue Zürcher Zeitung. A New York Times szerint megrendültek azok a pillérek, amelyek az elmúlt 50 évben stabilizálták a világot. A Süddeutsche Zeitung a gázai rendezés lehetőségeit latolgatja, és ugyancsak az izraeli-palesztin háború kimenetelét, Netanjahu politikai mozgását elemzi a Guardian szemleírója. A Bloomberg szerzője szerint könnyen előfordulhat, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből
Az évtizedek óta bujkáló férfiról egy 2018-ban készült fényképet mutatott be az egyik izraeli hírcsatorna.
A tüntetők az Izrael és a Hamász közötti háború végét, a palesztinok jogainak kiterjesztését követelték a 2001. szeptember 11-én terrortámadásban leomlott felhőkarcolók helyszínén.
Az egyiptomi kormányszóvivő szerint a terv három szakaszból áll és részét képezi egy tartós tűzszünet is.
A Gázai övezet alatt futó alagutak együttes hossza az izraeli hadsereg szerint 250-300 kilométer lehet.