Az MSZP szerint a Fidesz szélsőségesen aránytalan választási rendszert javasol, amely már nagyjából egyharmados támogatottságnál abszolút többséget biztosítana a győztes pártnak a parlamentben.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal a törvényhozás morális, jogi és vagyoni értelemben is lezártnak tekintheti a XX. századot. Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján szólt arról is, hogy "az 1990 előtti bűnök" miatt újabb kárpótlást csak különadóból lehetne majd finanszírozni. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az Alkotmánybíróság (Ab) vagy az uniós bíróság - a büdzséből nem teljesíthető - fizetési kötelezettséget ró a magyar államra.
Négy új frakcióvezető-helyettest választott a szocialista képviselőcsoport hétfőn.
Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) vasárnap benyújtotta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot, amelyben kimondanák, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére".
Lévai Katalin a legerősebb ellenzéki jelölt, egymaga több szavazatot kapott a hétvégi időközi választáson, mint a többi ellenzéki induló összesen, ezért nincs ok arra, hogy a szocialistáknál tíz százalékkal alacsonyabb eredményt elérő LMP úgymond rehabilitálja - fogalmazott Mesterházy Attila az LMP frakcióvezetőjének címzett levelében, amelyben kimondatlanul is azt kéri, hogy a párt léptesse vissza a II. kerületi választáson induló jelöltjét.
A pártok egyelőre nem képesek megmozdítani a politikától elzárkózók népes tömbjét, nagyjából másfélszeres a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben, a Jobbik tartja az elmúlt hónapokban megszerzett pozícióját, az LMP támogatottsága egy kicsit felfelé mozdult, a Demokratikus Koalíció támogatottsága a zászlóbontás után néhány héttel a biztos pártválasztók körében 1 százalékos - állapítja meg az Ipsos legfrissebb, november 7. és 14. között, 1500 fő megkérdezésével készült elemzése.
A Fidesz szóvivője szerint valótlanságot állít és riogat a nyugdíjak, a nyugdíjrendszer átalakítása ügyében az MSZP. Azzal kapcsolatban, hogy a szocialisták biztosra veszik a svéd nyugdíjmodell bevezetését, Selmeczi Gabriella szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs a kormány vagy a Ház asztalán svéd nyugdíjrendszerről szóló tervezet.
Felháborítónak tartja az MSZP, hogy a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége a Jobbik javaslatát elfogadva úgy határozott, hogy lekapcsolják Károlyi Mihály Kossuth téri szobrának díszkivilágítását.
Gyurcsány Ferenc kiválása és az „öregek” háttérbe vonulása után megkérdőjelezhetetlen lett Mesterházy Attila hatalma az MSZP-ben. A pártelnöknek viszont alig fél éve van arra, hogy fiatalítson, átszervezze a pártot és növelje a szocialisták népszerűségét. Az MSZP-ben úgy vélik, ha ez a következő kongresszusig nem sikerül, újult erővel folytatódnak majd a belső harcok. Mesterházy a régi struktúrák megkerülésével próbálja ráncba szedni az MSZP-t.
A szocialista párt elnöke megbélyegzőnek tartja azt a kormánypárti javaslatot, amely az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában rögzítené, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Mesterházy Attila szerint a Fidesz szimbolikus politizálással terelné el a figyelmet a kormányzati gazdaságpolitika bukásáról.
Az MSZP szerint "életveszélyes" a Hoffmann Rózsa államtitkár által beterjesztett oktatási törvény tervezete, mert 16 éves koruktól elengedi a gyerekeket, akiket később nem tudnak majd a munka világába vezetni.
A Demokratikus Koalíció (DK) teljes szolidaritásáról biztosítja a Magyar Szocialista Pártot az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabállyal kapcsolatban, amely kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az MSZP a kormányzati gazdaságpolitika bukásának beismeréseként értékeli, hogy a kabinet tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új típusú együttműködésről.
Kilépett az MSZP-ből Zsiros Zsolt, a párt korábbi hajdú-bihari elnöke. Zsiros Zsolt augusztusban mondott le az MSZP megyei területi szövetsége elnöki posztjáról, akkori lépését nem indokolta.
Az MSZP szerint bár papíron megmarad, az adókulcs 7 százalékpontos növelésével lényegében megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva.
Az MSZP csalódást keltőnek tartja a Nemzeti Eszközkezelőről szóló kormányzati javaslatot, amelynek vitáját csütörtökön kezdte meg a parlament. Az ellenzéki párt szerint a devizahiteleseknek a tervezetben szereplő kettő helyett öt évig kellene lehetőséget adni arra, hogy visszavásárolják lakásukat, az eszközkezelőt pedig a kabinet által javasolt összeg tízszereséből indítanák el.
Korábbi ígéretének betartására, vagyis visszalépésre kérte szerdán az MSZP szervezési igazgatója a II. kerületi időközi parlamenti választások második fordulója előtt Karácsony Gergelyt, az LMP képviselőjelöltjét. Molnár Zsolt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hozzátette: nem elég a fotelból elégedetlenkedni, hanem részt kell venni a második fordulóban.
Az MSZP szerint megbukott az államadósság csökkentését célul tűző kormányzati gazdaságpolitika; ezt jelzi, hogy az adósság a GDP 82 százalékára rúg. Katona Tamás, a szocialista párt elnökségi tagja szerdán újságíróknak arról is beszélt, hogy a kormánynak mielőbb készenlétihitel-megállapodást kell kötnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Az MSZP szakpolitikusa szerint biztosra vehető, hogy a kormány bevezeti a svéd nyugdíjmodellt, ami a szocialisták számítása szerint az ellátások nagyjából 20 százalékos csökkenéséhez vezetne.
