Elzárják Tutanhamon sírkamráját a turisták elől
Tutanhamon, a XVIII. dinasztia 12. fáraója Kr.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban.
Tutanhamon, a XVIII. dinasztia 12. fáraója Kr.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban.
Sarlósejtes anémiában (vérszegénységben) hunyt el Tutanhamon - állítják német tudósok, elvetve annak a februárban közzétett egyiptomi kutatásnak az eredményeit, amely a maláriát jelölte meg az ifjú fáraó halálának okaként.
Az orvosi gyakorlatban alkalmazott gézhez hasonlított azoknak a pólyáknak némelyike, amelyet Tutanhamon fáraó balzsamozói használtak - az igénybe nem vett vászoncsíkok a New York-i Metropolitan Múzeum kiállításán tekinthetők meg.
A Tutanhamon sírkamrájában felfedezett lábbelik első részletes elemzését végezte el egy holland kutató, aki szerint az ifjú fáraó speciális "gyógyszandált" viselhetett.
Tutanhamon és még tíz királyi múmia genetikai és komputertomográfiai vizsgálatát végző szakértők megállapítása szerint az ifjú fáraóval Kr.e. 1324-ben malária végzett, ám a Nature című tekintélyes brit tudományos folyóirat online kiadása által megkérdezett független tudósok vitatják ezt a megállapítást.
Egyiptom ifjú fáraója bicegő, betegeskedő tinédzser volt, aki farkastorokkal látta meg a napvilágot, s dongalába volt. Mindez éles ellentétben áll Tutanhamon köztudatban élő délceg figurájával. A történészek szerint e kórságok nem rombolják le az uralkodó nimbuszát.