A trópusi betegségekkel foglalkozó hamburgi Bernhard Nocht Intézet kutatói a Journal of the American Medical Association (JAMA) legfrissebb számában tették közzé eredményeiket.

A sarlósejtes vérszegénység genetikai rendellenesség, amelynek hátterében a humán 11. kromoszóma rövid karjában történő pontmutáció áll. Ennek következtében károsodik a vörösvértestekben (erythrocytákban) az oxigén szállításáért felelős hemoglobinmolekula. Rendellenes az ilyen sejtek membránja is, a vértestek sarlóalakúak, sérülékenyek, kiszűrődnek a lépben, és élettartamuk jelentősen lerövidül. Emellett a sarlóalakú vörösvérsejtek hajlamosak összetapadni az erekben, elzárva a vékonyka kapillárisokat. Ez nagyon erős ízületi-, csont-, hasi és mellkasi fájdalmakat idézhet elő, továbbá jellemzőek a különféle szervekben kialakuló infarktusok. A tünetek kora gyermekkortól jelentkezhetnek, a serdülőkort elérve a lép gyakran már olyan mértékben károsodik, hogy működésképtelenné is válhat. Az e betegségben szenvedők fogékonyabbak a tüdőgyulladásra és más megbetegedésekre is, amelyek gátolhatják a vörösvértestképzést, súlyosbítva ezáltal a vérszegénységet.

Tutanhamon, aki Kr. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus-menti birodalomban, igen fiatalon, mindössze 19 évesen hunyt el. Korai halála rengeteg találgatásra adott okot, sokan a gyilkosság lehetőségét sem zárták ki. Az egyiptomi kutatók, akik DNS-teszteket végeztek, és komputeres tomográfiai vizsgálatnak (CT) is alávetették Tutanhamon múmiáját, elutasították a gyilkosság elméletét: arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomi uralkodó maláriában hunyt el, miután elesett, és súlyosan megsérült.

Ám a német kutatók, akik elsősorban a fáraó lábdeformitásait vizsgálták, úgy vélik, hogy az elváltozásokat a sarlósejtes vérszegénység okozhatta. "Megkérdőjelezzük az egyiptomi genetikai vizsgálat megbízhatóságát, és ennélfogva a kutatás végső konklúzióit is" - hangsúlyozzák a Bernhard Nocht Intézet tudósai.

Mint kifejtik, a radiológiai tünetek megfelelnek a sarlósejtes anémia jellegzetes csontelváltozásainak. E kórképet kiváltó génmutáció kimutatható az egyiptomi oázisok lakóinak 9-22 százalékánál.

A hamburgi kutatók további DNS-vizsgálatokat szorgalmaznak, hogy végre kiderüljön Tutanhamon halálának pontos oka.