A jelenlegi 12 millióról körülbelül 9 millió főre csökken a Kárpát-medencei magyarság száma a következő harminc évben. Péti Márton, Pakot Levente, Megyesi Zoltán és Szabó Balázs A Kárpát-medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011–2051 című tanulmánya négy forgatókönyvet ismertet.
Laboratóriumi körülmények között május végére elérhető a nyájimmunitás az Európai Unió által Magyarországnak rendelt oltások és az Orbán-kormány által Oroszországból és Kínából beszerzett vakcinák beadásával. Levezettük, hogyan nézne ki ez gyakorlatban.
Kimagasló és kiábrándító eredményeik egyaránt voltak tavaly a magyaroknak, az országnak. Válogatás 2020 rekordjaiból.
Tavaly Magyarországon már 381 dollárral több az egy főre jutó GDP, mint Portugáliában, amely az előző mérésnél még előttünk állt a sorban.
Az államszocializmus utolsó évtizedeiben „koraszülött jóléti államnak” minősített Magyarország újabban egyre keményebben fogja vissza a szociális kiadásait – derül ki a gazdaságstatisztikai jelentésekből.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint kisebb a különbség az eltérő társadalmi rétegek háztartásainak felszereltsége között, mint ahogy arra a jövedelmi viszonyaik alapján számítani lehet.
A hatodik hónapjába lépett koronavírus-járványnál az utóbbi évek nagy influenzajárványai több halálos áldozatot szedtek Magyarországon – derül ki a KSH első félévi mortalitási adataiból.
A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy másfél évtized alatt 50 ezren települtek át Ukrajnából Magyarországra. Egy most készült tanulmány szerint azonban valójában csak 15 ezer kárpátaljai magyar távozott véglegesen a szülőföldjéről, a többiek inkább kétlaki életre rendezkedtek be a határ két oldalán, vagy eleve nem is magyar nemzetiségűek voltak.
A fehérgallérosok átlagosan 74 százalékkal több fizetést vittek haza tavaly, mint a kékgallérosok. Az előbbiek havi nettó keresete 313,2 ezer, míg az utóbbiaké 179,6 ezer forintot tett ki – derül ki a nemrég megjelent 2019-es Magyar statisztikai zsebkönyvből.
A legutóbbi tanévben az egyházak által fenntartott általános iskolák és gimnáziumok száma 37-tel emelkedett, ezzel párhuzamosan az állami oktatási intézményeké 19-cel csökkent. Idén már kétszer annyian jártak valamilyen felekezeti iskolába, mint 2010-ben.
Magyarország a 43–44. helyen végzett, holtversenyben egy délkelet-ázsiai miniállammal, a Brunei Szultánsággal a világ államainak az ENSZ által összeállított 2019-es fejlettségi listáján.
Magyarországon a különböző közösségi hálózatokhoz csatlakozók aránya egyharmaddal magasabb az uniós átlagnál, az online vásárlásoknál viszont jóval óvatosabbak a magyarok, mint a nyugati-európaiak. Mindeközben a KSH legutóbbi felmérése szerint a hazai cégek egyharmadának még internetes honlapja sincs.
Hét év alatt a triplájára emelkedtek Magyarországon a civil szervezetek bevételei, de az állami támogatások döntő része az Orbán-kormány kedvenc csoportosulásainak és a népesedéspolitikával foglalkozó egyesületeknek megy.
Miközben a nyugdíjkassza bevételei már eddig is csak szűken fedezték a kiadásokat, Orbán Viktor úgy jelentette be az 53. heti bónuszt jövőre a nyugdíjasoknak, hogy azt sem lehet még tudni, hány járulékfizető marad majd végül a gazdasági krízis miatt.
Budai kerületekben és a Pétervásárai járásban él relatíve a legtöbb 65 évesnél idősebb ember. Összesen 1,8 millió a járvány által leginkább fenyegetettek száma. A KSH adataiból kiderül az is, hogy a 2017-es influenzajárványnak 5 ezer áldozata is lehetett idehaza 2 hónap alatt.
Nyugat-Magyarország egyes részei már felzárkóztak a szegényebb nyugat-európai régiókhoz, az ország kétharmada viszont még az uniós átlagtól is messze elmarad.
A rendszerváltás után szocializálódott fiatalok között kisebbségben vannak azok, akiket érdekel a politika - derül ki a National Democratic Institute és a Political Capital tavaly júniusi ifjúságkutatásából.
Miközben Magyarországon 54 ezren kapnak 300 ezer forintnál is nagyobb öregségi nyugdíjat és több száz esetben a félmilliót is meghaladja a juttatás összege, még mindig jóval többen vannak az olyan szépkorúak, akik kénytelenek az átlagnyugdíj felénél is kevesebből megélni.
Noha kilenc éven át a kormány által támogatott főpolgármester állt Budapest élén, lassan, de szinte folyamatosan már akkor is romlott a főváros gazdasági pozíciója az országon belül.
Ha az újszülöttek száma is olyan ütemben emelkedne, mint az utóbbi hónapokban a házasságkötéseké, úgy négy hosszú évtized után legalábbis megszakadna a népesség folyamatos csökkenésével járó demográfiai katasztrófahelyzet. Igazi baby boom helyett házasodási boom alakult ki a múlt év közepe óta Magyarországon.
