Talán egy rövid körforgás az agyban, vagy egy régi emlék csúszik át a jelenbe? Esetleg mindkettő, és egy kicsit több is ezeknél? Bármi is okozza a déjà vu érzést, az agy működésének megismerésével a megértése is könnyebb.
Amikor a fejlődésben lévő magzat növekedése korlátozott az anyaméhben, jellemzően a testükhöz képest nagy fejjel születnek a babák. A növekvő agy a többi, kevésbé létfontosságú szerv kárára védettséget élvez.
Bebizonyosodott, hogy létezik "velünk született tudás" - állítják a lausanne-i egyetem (EPFL) kutatói, akik az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) jelentették meg tanulmányukat. Azt állítják, hogy az idegsejtek az ember korábbi tapasztalataitól független kapcsolatokba is kerülhetnek egymással.
Ugyan a bal és jobb agyféltekék egyes mentális feladatok esetében viszonylagosan jobban teljesítenek a másiknál, a normál agy valójában integrált módon működik - olvasható az Urbanlegends.hu blogon.
Az idegtudomány szerint a szabad akarat, ahogyan arra a mindennapokban gondolunk, nem létezik. Cselekvéseinket az agyunk irányítja, és döntéseinket gyakran nem tudatosuló folyamatok határozzák meg. Eszerint a szabad akarat érzése illuzórikus, de ez nem jelenti azt, hogy haszontalan. Az egyén számára fontos ez az érzés, mert cselekvéseit ezáltal tulajdonítja saját magának, és ezáltal képes felelősséget vállalni értük.
Egy lépéssel közelebb vannak brit tudósok az agy számítógépes modelljének kifejlesztéséhez, miután elsőként találtak módszert arra, hogy egyidejűleg térképezzék fel az agy idegsejtjeinek kapcsolódását és funkcióját.
Az emberi agy mintegy tíz százalékot zsugorodott az elmúlt 30 ezer évben, ami a tudósok szerint azt jelzi, hogy az evolúció során hatékonyabbá válik agyunk.
Honnan tudjuk, mennyi az idő? Hogyan tudjuk megmondani, hogy mennyi időt töltöttünk valahol, anélkül, hogy ránéznénk az óránkra? Miért tűnik ugyanannyi idő egy pillanatnak, vagy akár hosszú óráknak, attól függően, hogy mit csinálnunk? Agyunk időérzékelő rendszere az emberi szervezet egyik legösszetettebb és legérdekesebb része, amelynek teljes működését még a kutatók sem ismerik pontosan.
Másként fejlődött a neandervölgyi ember agya, mint a modern emberé a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó szakemberei szerint.
Amerikai kutatók rájöttek, mi történik pontosan, amikor két ember agya összehangolódik. A felfedezés magyarázatot szolgáltat rá, hogyan lehet, hogy sokszor már előre tudjuk, mit akar mondani beszélgetőpartnerünk.
Amikor a fiatal zebrapintyek énekelni tanulnak apjuktól, alvás közben aktív az agyuk - vonták le a következtetést kutatásukból holland biológusok.
