Rétvári Bence szerint az alaptörvény európai szintű jogvédelmet biztosít, új lehetőséget nyit meg a jogok érvényesítésében, kellő felhatalmazással lett megalkotva és a lehető legszélesebb körben lettek bevonva a választók az alaptörvény elfogadásába.
A szocialisták szerint az új alaptörvény értelmében a demokratikusan választott képviselő-testület és a polgármester helyett "pártkatonák, közönséges komisszárok" dönthetnek a helyi viszonyok alakulásáról.
Az új alaptörvény megalkotásakor a jogalkotó megpróbálta részben pótolni az Alkotmánybíróság korábban megnyirbált jogköreit. Az alkotmányba bekerült: eseti ügyben az Alkotmánybíróság a bíróság ítéletét megsemmisítheti. Mit jelenthet ez a 98 százalékos különadó esetében?
Magyarország "nemigen lehet büszke" a parlamentben "sietősen átcsempészett" alkotmányra - írja Isten, áldd meg a magyart című kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung nemzetközi kiadása.
Schmitt az előre megírt forgatókönyv szerint, tehát a Fidesz-KDNP választási győzelmének évfordulóján odaírja a nevét a kormánypártok alaptörvényére - írja a Népszava.
Az új alkotmány részleteit kibontó kétharmados törvények vitájában a Népszabadság szerint már részt vesz a két ellenzéki párt.
Negyedik Köztársaság néven izmosodik egy új mozgalom, amely olyan fiatalokat gyűjt, akik szeretnének változtatni a helyen, ahol élnek, a politikai kultúrán, amelyben döntések születnek. Egyre inkább látszódnak, de hova tartanak, s milyen szerepet szánnak maguknak?
Az új alkotmány elfogadásával elfogyott a Fidesz összes időhúzó kártyája, innentől kénytelenek lesznek az ország valós problémáival foglalkozni.
A társadalmi csoportok egymás ellen hangolását mesterfokon művelő Fidesz legújabb célpontjai a bírák, de már sorszámot kaptak például az egyetemisták – írja elemzésében az eheti HVG.
Végre itt az új alaptörvény! A széles társadalmi konszenzuson alapuló alkotmány az egész ország javára válik majd. A fanyalgók kórusán át is messzire hallatszik a nemzet tiszta hangja.
A harmadik köztársaság megmaradt, a kormányzat ellensúlyai meggyengültek – írja az új alkotmány kapcsán a csütörtökön megjelenő HVG.
Vegyes véleményeket közöl a romániai magyar sajtó az új alkotmányról és annak politikai hatásairól.
A magyar alkotmányozási folyamatról közöl elemzést a The Economist, amelyben arra jut: a magyar parlamentben "folytatódik a szokásos ügymenet".
A múlt Európában feltámadt szellemeiről írt cikket a Corriere della Sera olasz konzervatív napilap szerdai számában Giorgio Pressburger magyar-olasz író, a budapesti Olasz Intézet egykori igazgatója.
A lengyel lap szerint Orbánnak arra kellett volna használnia az új alkotmány elfogadását, hogy egyesítse Magyarországot, ahelyett, hogy még tovább mélyíti a magyar társadalom drámai kettéosztottságát.
A Die Zeit alkotmányjogász szerzői szerint az az eljárás, amellyel az új magyar alkotmányt elfogadták, aggodalomra ad okot mindenkinek, akinek fontos az alkotmányjog és az alkotmányos kultúra.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden aláírta Magyarország új alaptörvényét és továbbküldte Schmitt Pál köztársasági elnöknek, aki húsvéthétfőn szignálja azt - tájékoztatott Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke.
Az új alkotmány elfogadásával új szakaszába lépett a magyarországi "kétharmados forradalom", amely a Fidesz tavalyi nagyarányú választási győzelmével kezdődött - írja a Pravda című független szlovák napilap az Orbán alkotmánya ijesztő című kommentárjában szerdán.
Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke szerint így is sokat késett az új alaptörvény, hiszen a rendszerváltás óta húsz év telt el, ám eddig - szavai szerint - hiányzott vagy az ahhoz szükséges parlamenti többség, vagy a politikai akarat.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában példaként említette, hogy szociális segélyt csak az kaphat, aki dolgozik.
