Miért aggódunk? címmel közöl terjedelmes írást a héten elfogadott új magyar alkotmányról szerdán internetes oldalán a Die Zeit című német hetilap. A szerzők - két alkotmányjogász, Maximilian Steinbeis és Christian Boulanger, utóbbi a berlini Humboldt egyetem kutatója - nyugtalanítónak nevezik az új magyar alaptörvényt. Emlékeztetnek rá, hogy az előző, 1989-ben elfogadott alkotmány, noha átmenetinek szánták, "jól megfelelt a célnak". Mint írják, a hétfőn elfogadott új alaptörvénnyel kapcsolatban már előzetesen nemzetközi bírálat érte a magyar kormány eljárását. Az Európa Tanács illetékes szerve, a Velencei Bizottság is kritikát fogalmazott meg, pedig a magyar kormány maga kért állásfoglalást a testülettől - emlékeztetnek.

A Die Zeit szerzői szerint "ez az eljárás (amellyel az új magyar alkotmányt elfogadták) aggodalomra ad okot mindenkinek, akinek fontos az alkotmányjog és az alkotmányos kultúra". Az új alaptörvény "aláássa a jogállamiság elvét" - szögezik le. Egyfelől hosszú időre elveszi az alkotmánybíróságtól azt a jogosítványt, hogy a testület felülvizsgálja az adó- és költségvetési törvényeket, amivel a cikkírók szerint növeli a mozgásteret arra, hogy alkotmányellenes jog lépjen hatályba. Másfelől az alkotmány bevezetője egy "túlságosan hosszú, összefüggéstelen, ideológiailag egyoldalú" szöveg - állapítják meg. Rámutatnak, ez az úgynevezett "nemzeti hitvallás" ugyanakkor nem "jelentéktelen alkotmánylíra", hanem kötelező zsinórmérték az alkotmány értelmezéséhez.

A két német alkotmányjogász megjegyzi azt is, miután az új alaptörvény tagadja a jogfolytonosságot a jelenlegi alkotmánnyal, elvileg érvénytelenné kellene nyilvánítani a magyar alkotmányjognak az Alkotmánybíróság által az elmúlt húsz évben kifejlesztett alapját.

Az alkotmány elfogadása után

Stiller Ákos

Az új alaptörvény azt a veszélyt is magában rejti, hogy a demokrácia elve "lényegi károkat" szenved - írják. Mint kifejtik, az új alkotmány szűkíti minden jövőbeli kormány cselekvési terét azzal, hogy sok törvényt, köztük az alapvető adó- és nyugdíjtörvényeket a jövőben csak kétharmados többséggel lehet módosítani. "Mélyen aggódunk, hogy Magyarország ezzel az új alkotmánnyal kockára teszi azt a hírnevet, amelyet a tekintélyelvű rendszerből alkotmányos demokráciába való átmenet modellországaként szerzett" - írja a két német alkotmányjogász, emlékeztetve arra, hogy éppen ezért kezdeményeztek március végén felhívást, amelyet azóta 13 országból több mint nyolcvan jogász és más tudományág kutatója írt alá, köztük Ernst-Gottfried Mahrenholz, a német alkotmánybíróság korábbi alelnöke, Miroslaw Wyrzykowski volt lengyel alkotmánybíró vagy Martin Scheinin, a Nemzetközi alkotmányjogi társaság elnöke.

A felhívás négy pontban foglalja össze a Fidesz alkotmányának legaggályosabb vonásait:

"Az alkotmányjavaslat

- ténylegesen eltörli az alkotmányossági felülvizsgálat jelentős részét, várhatóan megbénítja az Alkotmánybíróságot mint politikailag független testületet, szabad utat ad alkotmányellenes jogszabályok megalkotására, és ezáltal aláássa a jogállamiságot;

- az alkotmányértelmezéskor kötelezőnek nyilvánítja az ellentmondásos és világnézetileg egyoldalú preambulumot és a jogilag meghatározhatatlan „történeti alkotmányt", ami azt jelentheti, hogy illegitimnek tartja az elmúlt húsz év teljes alkotmányjogát és ítélkezési gyakorlatát, meggátol minden jól megalapozott állítást arról, hogy mit mond valójában az alkotmány, tovább károsítva ezáltal a jogállamiságot;

- jelentősen korlátozza a jövőbeli kormányok mozgásterét, hacsak nem rendelkeznek kétharmados többséggel;

- a jelenlegi kormány szeszélyéből íródott, elfogadása megfelelő keretű és idejű vita, valamint az ellenzék és a nyilvánosság megfelelő részvétele nélkül zajlik, ezért komoly legitimitási hiányosságok jellemzik."

A szerzők cikkük végén kifejtik: az alkotmányozás folyamata "erőteljesen sértette" az új alaptörvény legitimitását; az ellenzék megtagadta az együttműködést, nem volt (alkotmányozó) nemzetgyűlés, sem népszavazás. Ez, mint írják, érződik a tartalmon is: a dokumentum nem akarja lehetővé tenni a különféle politikai érdekeknek és preferenciáknak az együttélését, "sokkal inkább kísérlet arra, hogy Magyarországot egyoldalúan Orbán Viktor miniszterelnök és az őt támogató politikai erők érdekei és preferenciái szerint alakítsák át".